Kövess minket!

Marketing

Kósa Erika: „Nem hiszek a középszerűségben”

Az üzleti életben kétféle ember létezik: akit a pénz csinál, és aki a pénzt csinálja – állítja a leggazdagabb magyar nők elit klubjának tagja, Kósa Erika, aki határozott véleményt formál a személyes márkaépítéséről, beszélni azonban maga helyett leginkább a szenvedélyéről, magáról az emberről szeret.

Nőként bizonyára hallgat a megérzéseire, üzletemberként viszont az életét meghatározták az átgondolt üzleti tervek, a jól tervezett stratégia.

Az ösztönösségnek és a tudatosságnak harmóniában kell lennie. Nőként talán kicsit emocionálisabb vagyok, de az üzleti világ racionalitása nem engedte meg, hogy érzelmi alapon döntsek például egy szerződéses partneri jogviszony kapcsán. Mégis gyakran hoztam olyan döntést, amelyet egy megérzés előzött meg. Volt, amikor nem tudtam igazán észszerű magyarázatot találni egy választásomra, utólag azonban beigazolódott a helyessége. Az érzelmekre, az ösztönökre érdemes figyelni.

Mikor kezdte el foglalkoztatni a gondolat, hogy a terméke helyett a saját márkájára helyezi a hangsúlyt?

A márkaépítés alapeleme, hogy az ember saját magát mint embert tudja fejleszteni, mert az kisugárzik. Már kislány koromban fontos volt, ki vagyok én, mit gondolnak rólam az emberek. Nem hiszek a szerencsében, mégis szerencsésnek tartom magam, amiért az üzlettársaimmal közös korábbi cégeink sikere, nagyságrendje okán a környezet – beleértve a médiát, a szaklapokat is – elkezdett foglalkozni velünk. A személyes márkámat az építette fel, amit együttesen letettünk az asztalra. Az pedig, hogy egy teljesen reális kép alakult ki rólunk, annak köszönhető, hogy az, amit üzentünk, és az, ahogyan éltünk, harmóniában volt.

Milyen jelzőkkel írná le a karakterét?

Az üzleti életben fontos tulajdonság, hogy az ember képes legyen erőt és biztonságot sugározni, főleg nőként, mivel a nőket rendszerint gyengébbnek jellemzik, mint férfi társainkat. Igen nagy hendikeppel indultak útjukra a 21. század női karrieristái. Gondoljunk csak bele, száz éve még nem tanulhattunk egyetemen!

Magánemberként abszolút a szenvedélyesség jellemző rám, nem hiszek a középszerűségben. Mindent csak úgy érdemes csinálni, hogy abból az ember ki tudjon emelkedni.

A karakteremből adódóan domináns vagyok, önmagammal szemben is magasak az elvárásaim. A versenyszellem is erősen jellemző rám. Nőként konzervatív értékeket vallok, bár van bennem némi vagányság, például vadvízi eveztem már, sőt, még dobolni is tanulok. Bizony, a rockzene rám is hatással van! (Mosolyog.)

Kósa Erika (Fotó: Körtvélyesi Dominika)
Kósa Erika (Fotó: Körtvélyesi Dominika)

Csokonyavisontáról származik. Mit adnak hozzá a személyiségéhez a családi gyökerek?

A legkisebb szociális közösség, a család és a környezetem nagyban befolyásolta a személyiségem, azt, hogy milyen nevelést kaptam. Édesanyám főkönyvelő volt, édesapám mezőgazdasági gépszerelő, akiknek a törekvés a legmarkánsabb jellemvonásaik közé tartozott. Noha egy kétezer fős faluban éltem, a szüleim a lehetőségeikhez mérten minden támogatást megadtak, hogy fejlődhessek. Hárman voltunk testvérek, sajnos mára ketten maradtunk a nővéremmel, a szüleink mindig példaképül szolgáltak számunkra. De a tanáraim is kihozták belőlem azt, amit ki lehetett.

Elméletem szerint azt az embert könnyű támogatni, aki tudja, mit akar. A legtöbb ember valakivé akar válni, de nem tudja, pontosan hogyan. Én céltudatos voltam, hamar utat törtem magamnak, hogy valóra váltsam a vágyaim.

Viszonylag fiatalon, tizenkét éves koromban kerültem fel nagyvárosba, nem ültem otthon a mama szoknyája mellett. Kollégista lettem, ahol alkalmazkodnom kellett, és amely tapasztalat sokat adott az érvényesülésemhez.

A biztosítási, a pénzügyi szektor sokak számára olyan terület, amely az álságosságra, az emberek kizsákmányolására és a külsőségekre összpontosít, hogy a nyereségét maximalizálja. A Brokernetet, ahol több mint húsz évig dolgozott, is érte az a vád, hogy irreális hozamokkal csábította az ügyfeleket. Mit gondol, ezen a képen hogyan lehet javítani a személyes példáján keresztül?

Mindenkinek szíve joga, hogy negatív véleményt alkosson. A biztosítás intézménye évszázadok óta létezik, az embernek mindig hasznos volt önmagát vagy a portékáját bebiztosítani. Ha valaki szerződést ír alá, azt az elejétől a végéig elolvassa, tudnia kell, mit vállal. Nem feltétlenül a biztosító hibája, ha valaki nem így jár el. A pénzügyi szakma szép, de nehéz hivatás. Szép utat tettünk meg, rengeteg munkahelyet teremtettünk, pénzügyi kultúrát vezettünk be, a bevételünk egy részét pedig CSR-programokra fordítottuk. Európa legdinamikusabban fejlődő brókercégét hoztuk létre, ha valami ennyire prosperáló, biztosak lehetünk benne, hogy akad majd, akinek savanyú a szőlő. Tessék utánunk csinálni!

A márkaépítés fontos dolog, de még fontosabb, hogy az ember helyett az eredményei beszéljenek. Az üzleti életben kétféle ember létezik: akit a pénz csinál, és aki a pénzt csinálja. Úgy is fel lehet építeni valakit, hogy nincs mögötte szubsztancia. Számomra az a hiteles, aki képes megcsinálni azt, amiről beszél, nem az, aki százmilliós vagyon megszerzéséről beszél, de még nem tudott felmutatni hasonlót sem.

A jelenleg megfogalmazott énmárka-koncepciójában van olyan elem, amellyel régen rendelkezett, de ma már nem szeretné, ha azzal azonosítanák?

Magánemberként azt tartom helyesnek, ha a személyiségjegyeim állandó elemekből épülnek fel. Az eddigi tapasztalataim, az emberekkel való kapcsolatom szeretném hangsúlyozni, hisz szinte minden ezeken a kapcsolatokon múlik a szülő-gyermek viszonytól a tankoláson át a szerződéskötésig.

Kósa Erika (Fotó: Körtvélyesi Dominika)
Kósa Erika (Fotó: Körtvélyesi Dominika)

Véleményem szerint a 21. század legtöbb problémáját az emberi kapcsolatok mellőzése okozza, ezért is tartom korunk legfontosabb képességének az érzelmi intelligenciát, többek között ez hívta életre a Kósa Erika Akadémiát is.

Mikor tudatosult önben először, hogy az érzelmi intelligencia ennyire fontos akár az üzleti életben is?

Az érzelmi intelligencia kutatása viszonylag új terület, a 1990-es évek vége óta létezik. Nagyon érdekes volt szembesülni azzal, hogy amit addig ösztönösen csináltam, vélhetően velem született képességek által, az egy tudomány. Mindig emberekkel foglalkoztam, sokáig azt hittem, egy természetes folyamat része, ahogy hozzájuk viszonyulok, aztán amikor itthon is megjelentek az első szakkönyvek, köztük Daniel Goleman (amerikai pszichológus, újságíró, kutató – a szerk.) írásai, rájöttem, legalább tizenöt éve ezzel foglalkozom. Sokan azt gondolják, az érzelmi intelligencia a nőknek egy nünükéje. Volt, aki megkérdezte tőlem, hogy mit csinálok, intelligensen sírok? Legyen szó akár családról, akár üzletről, az érzelmeink az összes cselekedetünket befolyásolják. Gondoljon bele, csak magyarul 180 érzelmet tudunk felsorolni, és mind valamilyen cselekedetet vált ki!

Az érzelmeinkben energia van, de nem mindegy, mire használjuk. Ahelyett, hogy a cégvezetők nagyvállalati szinten a belső konfliktusok rendezéséhez is külső coachok segítségét kérnék, jobb lenne, ha több időt fordítanának arra, milyen az intra- és az interperszonális kapcsolatuk.

Abban hiszek, hogy önmagunkhoz mérten vagyunk képesek fejlődni, hogy igenis ki kell állnunk magunkért, ha szükséges, be kell tudnunk szállni egy vitába, amelynek ma szinte már kultúrája sincs, helyette elbeszélünk egymás mellett, belevágunk egymás szavába, ráírunk egymásra valamelyik közösségi oldalon. A globalizáció sok értéket hozott az életünkbe, de bizonyos értelemben be is szűkített.

Egy énmárka kialakítása lehet egyfajta menedék, álarc is a külvilág felé, amely megvédi a tulajdonosát.

Nem szeretnék kifelé mást mutatni, mint amit magamban érzek, sőt, meg kívánom erősíteni a külvilág felé azt, amit belül érzek.

Ön színésznőnek készült.

Tizennyolc évesen felvételiztem a főiskolára, a harmadik rostáig jutottam, többször meg sem próbáltam annak ellenére, hogy kitartó vagyok, és minden ambícióm megvolt hozzá. (Nevet.) Soha nem felejtem el, akkor jártam életemben először Budapesten. Képzelje el azt az utat, amelyre az édesanyám hűtőtáskába csomagolta a rántott csirkét, mert legalább háromszor megálltunk, mire felértünk. Minden szempontból nagy út volt számomra. Emlékszem egy másik esetre is: Szabó Gyula színművész Nagyatádon vendégszerepelt. Összeszedtem minden bátorságom, odaléptem hozzá, hogy elmondjam neki, színésznő szeretnék lenni. Rám nézett, és azt mondta: „Angyalom, akkor kösse fel hónaljig a bugyogóját!” (Nevet.) Akkora motivációt jelentett még ez az egy mondata is. Amikor kiderült, hogy nem vettek fel, anyukám egyik szeme sírt, a másik nevetett, mert az ő elképzelései szerint polgáribb hivatást szánt nekem, így lettem óvónő. Az élet furcsasága, hogy a későbbi munkámból adódóan sokat tartottam előadásokat, tréningeket, álltam tehát a világot jelentő deszkákon.

Kósa Erika (Fotó: Körtvélyesi Dominika)
Kósa Erika (Fotó: Körtvélyesi Dominika)

Miből inspirálódik?

Leginkább az emberekből, akik születésemtől fogva érdekelnek. De imádok főzni is, egész gyűjteményem van szakácskönyvekből. Kevesen tudják rólam, hogy egész fiatal korom óta feljegyzem a számomra üzenetértékű gondolatokat. Emlékszem, amikor kezdő pénzügyi szakemberként elmentem egy előadásra, amelyen Hardy Ilona, a Budapesti Értéktőzsde alapító-ügyvezetője és Demján Sándor is beszélt, és tátott szájjal hallgattam őket. Legalább húsz évig hordoztam magammal a mappámban a tőlük származó idézeteket. Hardy Ilona azt mondta: „Gyökerek nélkül a fák kidőlnek.” Később Vizi E. Szilveszter egyik gondolata is bekerült a gyűjteménybe: „Törpék vállán nem lehet messzire látni.” Sokat inspirálódom a fiatalokból is, akik friss lendületet, újító szellemet és fantasztikus kreativitást hoznak az életembe.

Véleménye szerint legfőbb dolgunk az életben megtalálni azt, amitől boldogok leszünk. Mitől érzi magát boldognak?

Számomra egyértelműen a család a legfőbb örömforrás. Sokat tanulok a férjemtől, a lányaimtól, a vejemtől és egy ideje a két unokámtól is. Az elménk sokszor játszik velünk, elhiteti, hogy a boldogságot a külvilágban keressük, miközben az bennünk, az elménkben van.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2019/2. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Marketing

Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Portréfilmek és plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

Közzétéve:

Borítókép: a kampány egyik molinója a Terror Háza múzeum homlokzatán, fotó: Facebook / @30eveszabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a “30 éve szabadon” emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy “öntudatos és büszke” magyar cigány közösség felépítéséhez.

A közalapítvány azt közölte csütörtökön, a nemzetközi roma nap alkalmából az MTI-vel, hogy a cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. A közlemény szerint ez alatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia.

“A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban és így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt”

– emelték ki.

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.

A kampányban az emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, valamint az online felületeken látható plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A Debre Istvánné óvodapedagógusról készült portrét itt tudja megtekinteni:

További portrékat a “30 éve szabadon” emlékév YouTube-csatornáján talál

Az idei nemzetközi roma nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatók rövidfilmek – áll a közleményben.

A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.

Tovább olvasom

Marketing

Magyarországról forgatott a National Geographic (videó)

Harminc országban vetítik le a Magyarország a magasból című alkotást.

Közzétéve:

Borítókép: a Mátyás-templom madártávlatból, fotó: National Geographic / Molnár-Bernáth László

A National Geographic Európa a magasból című sorozata kontinensük országait mutatja meg a levegőből. A hatrészes sorozatban Franciaország, Törökország, Finnország, Svédország, Görögország és Magyarország – világhírű, vagy épp alig ismert – természeti, kulturális és építészeti értékeit csodálhatjuk meg egyedi szemszögből közölt a National Geographic.

Az epizódok látványos légi utazások formájában tárják elénk a modern 21. századi Európa izgalmas portréját – de közben a múltba is visszatekintünk a korábbi évszázadok kulturális és építészeti értékeinek megcsodálásával, és számtalan olyan lenyűgöző természeti tájra is ellátogatunk, melyet máig érintetlenül, a maga eredeti szépségében hagyott meg az ember – ígérik az alkotók.

A legszebb helyek a NatGeo szerint Magyarországon

A Magyarországról szóló epizódba a National Geographic nemzetközi csapata olyan épületeket, tájakat választott be, amelyek hazánk büszkeségének számítanak, és felülről, a magasból fotózva különösen lenyűgöző látványt nyújtanak.

Az epizód bemutatja a Zsolnay-féle építészeti kerámiával fedett hatalmas épületeket. Ilyen kerámia borítja például a Mátyás-templom tetejét, a Szilágyi Dezső téri templomot, a Szent László-templomot vagy a Magyar Állami Földtani Intézetet is.

Szentkirályszabadját, az egykori szovjet laktanyát is filmre vette felülről a NatGeo, továbbá megismerhetjük a laktanya történetét is. A katonai épületegyüttes 1996 óta üresen áll, és mára teljesen visszahódította a növényzet az egykori panelházakat. Ez az ország “szellemvárosa”, nem csoda, hogy helyet kapott a magyarországi részben.

A film előzetese

De megjelenik a filmben a Hortobágy, a Bokodi-tó és a Balaton is. Légifelvételeken örökítették meg a hatalmas kiterjedésű hortobágyi pusztát és a szürkemarhacsorda legelészését. Hazánk egyik legszebb helye a Bokodi-tó, amelyet “lebegő falunak” is neveznek: a NatGeo riporterei a légifelvételek készítése mellett még a horgászókat is meginterjúvolták arról, milyen az élet a tavon.

Mindezeken kívül gyönyörű képeket láthatunk az ország termálfürdőiről, hatalmas kastélyairól, a Városligetről és a soproni tévétoronyról is. Egy különleges látványtervezési technológiának köszönhetően az epizódban 3D-ben lesz látható, milyen lehetett régen a szigligeti vár.

A magyarországi rész április 11-én este 9 órakor lesz látható a National Geographic csatornán. A sorozat többi epizódja minden vasárnap este kilenckor.

Tovább olvasom

Marketing

Ismert magyar emberek kampányolnak az oltás mellett

Többek között Kemény Dénes, Miklósa Erika, Nagy Tímea, Csányi Sándor, Cseh László, Borbás Mária, Gyurta Dániel és Nagy Feró is megjelenik a filmeken.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Varga György

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) által az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: a kormány ezen a héten új kampányt indít a koronavírus elleni oltások népszerűsítésére. A tájékoztató filmekben ismert magyar emberek és neves egészségügyi szakemberek állnak ki az oltások mellett. A tájékoztató akcióban a személyes tapasztalatok és az egészségszakmai álláspontok is helyet kapnak – tette hozzá az államtitkár.

A kezdeményezéshez csatlakozott többek között Kemény Dénes, Miklósa Erika, Nagy Tímea, Csányi Sándor, Cseh László, Borbás Mária, Gyurta Dániel és Nagy Feró. Az egészségügyi szakemberek közül Müller Cecília, Merkely Béla és Szlávik János is buzdít az oltásra.

Dömötör Csaba kitért arra is, hogy mindeközben egyre nő az oltásra regisztrálók száma: már több mint 3 millió 840 ezren jelezték igényüket. Az oltási terv szerint a következő napokban folyamatosan érkeznek az újabb szállítmányok, így az eddig regisztrálók májusig megkaphatják a vakcinát – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom