Kövess minket!

Marketing

Kósa Erika: „Nem hiszek a középszerűségben”

Az üzleti életben kétféle ember létezik: akit a pénz csinál, és aki a pénzt csinálja – állítja a leggazdagabb magyar nők elit klubjának tagja, Kósa Erika, aki határozott véleményt formál a személyes márkaépítéséről, beszélni azonban maga helyett leginkább a szenvedélyéről, magáról az emberről szeret.

Nőként bizonyára hallgat a megérzéseire, üzletemberként viszont az életét meghatározták az átgondolt üzleti tervek, a jól tervezett stratégia.

Az ösztönösségnek és a tudatosságnak harmóniában kell lennie. Nőként talán kicsit emocionálisabb vagyok, de az üzleti világ racionalitása nem engedte meg, hogy érzelmi alapon döntsek például egy szerződéses partneri jogviszony kapcsán. Mégis gyakran hoztam olyan döntést, amelyet egy megérzés előzött meg. Volt, amikor nem tudtam igazán észszerű magyarázatot találni egy választásomra, utólag azonban beigazolódott a helyessége. Az érzelmekre, az ösztönökre érdemes figyelni.

Mikor kezdte el foglalkoztatni a gondolat, hogy a terméke helyett a saját márkájára helyezi a hangsúlyt?

A márkaépítés alapeleme, hogy az ember saját magát mint embert tudja fejleszteni, mert az kisugárzik. Már kislány koromban fontos volt, ki vagyok én, mit gondolnak rólam az emberek. Nem hiszek a szerencsében, mégis szerencsésnek tartom magam, amiért az üzlettársaimmal közös korábbi cégeink sikere, nagyságrendje okán a környezet – beleértve a médiát, a szaklapokat is – elkezdett foglalkozni velünk. A személyes márkámat az építette fel, amit együttesen letettünk az asztalra. Az pedig, hogy egy teljesen reális kép alakult ki rólunk, annak köszönhető, hogy az, amit üzentünk, és az, ahogyan éltünk, harmóniában volt.

Milyen jelzőkkel írná le a karakterét?

Az üzleti életben fontos tulajdonság, hogy az ember képes legyen erőt és biztonságot sugározni, főleg nőként, mivel a nőket rendszerint gyengébbnek jellemzik, mint férfi társainkat. Igen nagy hendikeppel indultak útjukra a 21. század női karrieristái. Gondoljunk csak bele, száz éve még nem tanulhattunk egyetemen!

Magánemberként abszolút a szenvedélyesség jellemző rám, nem hiszek a középszerűségben. Mindent csak úgy érdemes csinálni, hogy abból az ember ki tudjon emelkedni.

A karakteremből adódóan domináns vagyok, önmagammal szemben is magasak az elvárásaim. A versenyszellem is erősen jellemző rám. Nőként konzervatív értékeket vallok, bár van bennem némi vagányság, például vadvízi eveztem már, sőt, még dobolni is tanulok. Bizony, a rockzene rám is hatással van! (Mosolyog.)

Kósa Erika (Fotó: Körtvélyesi Dominika)
Kósa Erika (Fotó: Körtvélyesi Dominika)

Csokonyavisontáról származik. Mit adnak hozzá a személyiségéhez a családi gyökerek?

A legkisebb szociális közösség, a család és a környezetem nagyban befolyásolta a személyiségem, azt, hogy milyen nevelést kaptam. Édesanyám főkönyvelő volt, édesapám mezőgazdasági gépszerelő, akiknek a törekvés a legmarkánsabb jellemvonásaik közé tartozott. Noha egy kétezer fős faluban éltem, a szüleim a lehetőségeikhez mérten minden támogatást megadtak, hogy fejlődhessek. Hárman voltunk testvérek, sajnos mára ketten maradtunk a nővéremmel, a szüleink mindig példaképül szolgáltak számunkra. De a tanáraim is kihozták belőlem azt, amit ki lehetett.

Elméletem szerint azt az embert könnyű támogatni, aki tudja, mit akar. A legtöbb ember valakivé akar válni, de nem tudja, pontosan hogyan. Én céltudatos voltam, hamar utat törtem magamnak, hogy valóra váltsam a vágyaim.

Viszonylag fiatalon, tizenkét éves koromban kerültem fel nagyvárosba, nem ültem otthon a mama szoknyája mellett. Kollégista lettem, ahol alkalmazkodnom kellett, és amely tapasztalat sokat adott az érvényesülésemhez.

A biztosítási, a pénzügyi szektor sokak számára olyan terület, amely az álságosságra, az emberek kizsákmányolására és a külsőségekre összpontosít, hogy a nyereségét maximalizálja. A Brokernetet, ahol több mint húsz évig dolgozott, is érte az a vád, hogy irreális hozamokkal csábította az ügyfeleket. Mit gondol, ezen a képen hogyan lehet javítani a személyes példáján keresztül?

Mindenkinek szíve joga, hogy negatív véleményt alkosson. A biztosítás intézménye évszázadok óta létezik, az embernek mindig hasznos volt önmagát vagy a portékáját bebiztosítani. Ha valaki szerződést ír alá, azt az elejétől a végéig elolvassa, tudnia kell, mit vállal. Nem feltétlenül a biztosító hibája, ha valaki nem így jár el. A pénzügyi szakma szép, de nehéz hivatás. Szép utat tettünk meg, rengeteg munkahelyet teremtettünk, pénzügyi kultúrát vezettünk be, a bevételünk egy részét pedig CSR-programokra fordítottuk. Európa legdinamikusabban fejlődő brókercégét hoztuk létre, ha valami ennyire prosperáló, biztosak lehetünk benne, hogy akad majd, akinek savanyú a szőlő. Tessék utánunk csinálni!

A márkaépítés fontos dolog, de még fontosabb, hogy az ember helyett az eredményei beszéljenek. Az üzleti életben kétféle ember létezik: akit a pénz csinál, és aki a pénzt csinálja. Úgy is fel lehet építeni valakit, hogy nincs mögötte szubsztancia. Számomra az a hiteles, aki képes megcsinálni azt, amiről beszél, nem az, aki százmilliós vagyon megszerzéséről beszél, de még nem tudott felmutatni hasonlót sem.

A jelenleg megfogalmazott énmárka-koncepciójában van olyan elem, amellyel régen rendelkezett, de ma már nem szeretné, ha azzal azonosítanák?

Magánemberként azt tartom helyesnek, ha a személyiségjegyeim állandó elemekből épülnek fel. Az eddigi tapasztalataim, az emberekkel való kapcsolatom szeretném hangsúlyozni, hisz szinte minden ezeken a kapcsolatokon múlik a szülő-gyermek viszonytól a tankoláson át a szerződéskötésig.

Kósa Erika (Fotó: Körtvélyesi Dominika)
Kósa Erika (Fotó: Körtvélyesi Dominika)

Véleményem szerint a 21. század legtöbb problémáját az emberi kapcsolatok mellőzése okozza, ezért is tartom korunk legfontosabb képességének az érzelmi intelligenciát, többek között ez hívta életre a Kósa Erika Akadémiát is.

Mikor tudatosult önben először, hogy az érzelmi intelligencia ennyire fontos akár az üzleti életben is?

Az érzelmi intelligencia kutatása viszonylag új terület, a 1990-es évek vége óta létezik. Nagyon érdekes volt szembesülni azzal, hogy amit addig ösztönösen csináltam, vélhetően velem született képességek által, az egy tudomány. Mindig emberekkel foglalkoztam, sokáig azt hittem, egy természetes folyamat része, ahogy hozzájuk viszonyulok, aztán amikor itthon is megjelentek az első szakkönyvek, köztük Daniel Goleman (amerikai pszichológus, újságíró, kutató – a szerk.) írásai, rájöttem, legalább tizenöt éve ezzel foglalkozom. Sokan azt gondolják, az érzelmi intelligencia a nőknek egy nünükéje. Volt, aki megkérdezte tőlem, hogy mit csinálok, intelligensen sírok? Legyen szó akár családról, akár üzletről, az érzelmeink az összes cselekedetünket befolyásolják. Gondoljon bele, csak magyarul 180 érzelmet tudunk felsorolni, és mind valamilyen cselekedetet vált ki!

Az érzelmeinkben energia van, de nem mindegy, mire használjuk. Ahelyett, hogy a cégvezetők nagyvállalati szinten a belső konfliktusok rendezéséhez is külső coachok segítségét kérnék, jobb lenne, ha több időt fordítanának arra, milyen az intra- és az interperszonális kapcsolatuk.

Abban hiszek, hogy önmagunkhoz mérten vagyunk képesek fejlődni, hogy igenis ki kell állnunk magunkért, ha szükséges, be kell tudnunk szállni egy vitába, amelynek ma szinte már kultúrája sincs, helyette elbeszélünk egymás mellett, belevágunk egymás szavába, ráírunk egymásra valamelyik közösségi oldalon. A globalizáció sok értéket hozott az életünkbe, de bizonyos értelemben be is szűkített.

Egy énmárka kialakítása lehet egyfajta menedék, álarc is a külvilág felé, amely megvédi a tulajdonosát.

Nem szeretnék kifelé mást mutatni, mint amit magamban érzek, sőt, meg kívánom erősíteni a külvilág felé azt, amit belül érzek.

Ön színésznőnek készült.

Tizennyolc évesen felvételiztem a főiskolára, a harmadik rostáig jutottam, többször meg sem próbáltam annak ellenére, hogy kitartó vagyok, és minden ambícióm megvolt hozzá. (Nevet.) Soha nem felejtem el, akkor jártam életemben először Budapesten. Képzelje el azt az utat, amelyre az édesanyám hűtőtáskába csomagolta a rántott csirkét, mert legalább háromszor megálltunk, mire felértünk. Minden szempontból nagy út volt számomra. Emlékszem egy másik esetre is: Szabó Gyula színművész Nagyatádon vendégszerepelt. Összeszedtem minden bátorságom, odaléptem hozzá, hogy elmondjam neki, színésznő szeretnék lenni. Rám nézett, és azt mondta: „Angyalom, akkor kösse fel hónaljig a bugyogóját!” (Nevet.) Akkora motivációt jelentett még ez az egy mondata is. Amikor kiderült, hogy nem vettek fel, anyukám egyik szeme sírt, a másik nevetett, mert az ő elképzelései szerint polgáribb hivatást szánt nekem, így lettem óvónő. Az élet furcsasága, hogy a későbbi munkámból adódóan sokat tartottam előadásokat, tréningeket, álltam tehát a világot jelentő deszkákon.

Kósa Erika (Fotó: Körtvélyesi Dominika)
Kósa Erika (Fotó: Körtvélyesi Dominika)

Miből inspirálódik?

Leginkább az emberekből, akik születésemtől fogva érdekelnek. De imádok főzni is, egész gyűjteményem van szakácskönyvekből. Kevesen tudják rólam, hogy egész fiatal korom óta feljegyzem a számomra üzenetértékű gondolatokat. Emlékszem, amikor kezdő pénzügyi szakemberként elmentem egy előadásra, amelyen Hardy Ilona, a Budapesti Értéktőzsde alapító-ügyvezetője és Demján Sándor is beszélt, és tátott szájjal hallgattam őket. Legalább húsz évig hordoztam magammal a mappámban a tőlük származó idézeteket. Hardy Ilona azt mondta: „Gyökerek nélkül a fák kidőlnek.” Később Vizi E. Szilveszter egyik gondolata is bekerült a gyűjteménybe: „Törpék vállán nem lehet messzire látni.” Sokat inspirálódom a fiatalokból is, akik friss lendületet, újító szellemet és fantasztikus kreativitást hoznak az életembe.

Véleménye szerint legfőbb dolgunk az életben megtalálni azt, amitől boldogok leszünk. Mitől érzi magát boldognak?

Számomra egyértelműen a család a legfőbb örömforrás. Sokat tanulok a férjemtől, a lányaimtól, a vejemtől és egy ideje a két unokámtól is. Az elménk sokszor játszik velünk, elhiteti, hogy a boldogságot a külvilágban keressük, miközben az bennünk, az elménkben van.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2019/2. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Marketing

Megválasztották az Önszabályozó Reklám Testület elnökét

Továbbra is Molnár Kálmán, az Unilever Jogi- és Vállalati Kapcsolati Igazgatója marad az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT) elnöke – közölte a testület szerdán az MTI-vel.

Közzétéve:

A közlemény szerint az ÖRT idei közgyűlése megerősítette a szervezet vezetését, így a következő három évben ismét Molnár Kálmán lesz a testület elnöke, Mező László (Medicom) és Galavics András (MTVA) pedig az alelnökök.

Fazekas Ildikó igazgatóként a stratégiai feladatokra koncentrál, Gerendi Zsolt főtitkár a szervezet operatív vezetését látja el.

A testület honlapján elérhető tájékoztatás szerint a reklám önszabályozás érvényesítése érdekében a magyarországi reklámipar európai mintára, 1996-ban hozta létre az Önszabályozó Reklám Testületet. Az ÖRT tagsága három nagy csoportra osztható: reklámozók, reklámszolgáltatók, média. A reklámozói oldalon megtalálhatók mind a nagyvállalatok, mind a kisebb vállalkozások.

A reklámszolgáltatói oldalhoz a reklám és médiaügynökségek mellett ügyvédi irodák vagy akár filmstúdiók is csatlakozhatnak.  A média oldal képviselői között jelen vannak a nyomtatott és digitális, valamint az elektronikus és közterületi média cégek is.

Tovább olvasom

Marketing

Forgalomélénkítő kampánnyal segítik a fürdőket

Forgalomélénkítő kampánnyal segíti a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a fürdőket: “Kikapcsol, gyógyít, feltölt” – ezzel a szlogennel indították el a napokban a legújabb, az ország gyógyfürdőit a középpontba állító belföldi és nemzetközi kampányát.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

A Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye szerint az MTÜ marketingkommunikációs eszközeivel az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került turisztikai szolgáltatókat támogatja.

A reklámkampány célja, hogy a forgalomélénkítés által növekedjen a szolgáltatók bevétele, ami hozzájárulhat az energiaköltségek kigazdálkodásához.

A november közepén elindított téli kampány az ország gyógy- és termálvízkincsét, világszínvonalú fürdőit népszerűsíti. A reklámok azonos üzenettel jelentek meg Németországban, Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Az MTÜ a téli imázskampány keretében olyan globális médiapiaci partnerekkel dolgozik együtt, mint a New York Times, a Le Figaro, a National Geographic, vagy Condé Nast Traveller.

Az online és social media kommunikáció mellett nagy hangsúlyt kapnak a televíziós és print megjelenések, illetve a kampányfilm az online utazási irodák, köztük az Expedia és az eDreams Odigeo felületein is megjelenik. Emellett a légimarketing együttműködésekkel a hirdetések a British Airways, a Jet2 és a KLM légitársaságok oldalain is láthatóak.

Jakab Zsófia, az MTÜ marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a közleményben kiemelte: a kialakult energiaválság által leginkább érintett turisztikai szolgáltatók között nagy számban találhatók fürdők, ezért is kerültek a téli kampány fókuszába. A cél, hogy minél több belföldi és külföldi utazót elérve hívják fel a figyelmet Magyarország világszínvonalú gyógy- és termálvíz kincsére, valamint az erre épülő hazai fürdőkultúrára. Bíznak abban, hogy a kampány jelentősen hozzájárul majd a magyar fürdők forgalmának növekedéséhez.

A közleményben kitértek arra, hogy az MTÜ november végétől tervezi az adventi időszakot meghatározó események, hagyományos karácsonyi vásárok belföldi és nemzetközi népszerűsítését is.

Borítókép: Fürdőzők a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda kültéri medencéjében

Tovább olvasom

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom