Marketing
Kormánypárti ügynökségek vezetik az Agency Toplist-et
Noha az ötletgazda, Fabricius Gábor szerint a lista június első hetében került volna a nyilvánosság elé, az csak a tegnapi napon történt meg. Ahogy a Marketing&Media írja: ″Taroltak rajta az állami ügynökségek, a piaciak közül pedig a Republic Group és a White Rabbit nyert.″
A szakmai oldal cikke szerint, az Agency Toplistet magánemberekből álló munkacsoport hívta életre, akikről azonban nincs több információ. Korábban Fabricius Gábor, a BrandFestival munkacsoportját nevezte meg, mint szervezők. Ennek kapcsán többekben felmrült a kérdés, hogy lesz független a rangsor, ha életrehívója egy ügynökség, maga a Republic. Fabricius Gábor reakciója szerint:
Az idézetben említett auditált adatokkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy korábban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is szóba került, mint az Agency Toplist-et auditáló szervezet. Ennek kapcsán Dr. Péterfalvi Attila, a NAIH elnökének a tájékoztatása szerint „a Hatóság az Agency Toplist benyújtott kérelme alapján nem folytatott le adatvédelmi audit eljárást.”
A rangsor három fő elv alapján állt össze: az első az összeférhetetlenség-mentesség (a listák súlyozását összeállító kommunikációs szakemberek nem vesznek részt a versenyek szervezésében, díjak odaítélésében); a második a fair-play adatok (az Agency Toplist harmadik személytől, ellenőrizhető forrásból meríti a listaadatokat); míg a harmadik a transzparencia (a pontszámokat és a súlyozást az aktuális listák mellett teszik közzé).
A szakma számára talán a legizgalmasabb mutató az ügynökségek hírnevére vonatkozik – írják. A rangsor készítői a reprezentatív kreatív- és hatékonysági reklámversenyek hivatalosan közölt eredményei és az adott ügynökség médiamegjelenéseinek értékeiból számolták ki ezt a toplistát. Ebben a rangsorban a Republic Group végzett az élen, a White Rabbit és az Isobar Budapest előtt.
Az új kormánykedvenc ügynökségként is aposztrofált New Land Media, amelyről az Index cikke alapján itt írtunk, az árbevétel növekedését és a termelékenységet vizsgáló rangsorban is az élen végzett, míg a nyereség növekedését mutató listán a White Rabbit lett az első.
Az új magyarországi ügynökségi rangsor, az Agency Toplist készüléséről először a múlt év végén érkeztek hírek, a lista Fabricius Gábor ötlete volt, aki exkluzív interjúban beszélt a kezdeményezésről.
 |
| Fabricius Gábor (Fotó: Krasznai Zoltán) |
Az elképzelés komoly szakmai vitát váltott ki a magyar kommunikációs és reklámszakmában, sokan azt gondolták, már nem is készül el az új lista. Vélemények szerint, az Agency Toplist megszületésének egyik fő oka, hogy legitimizálja azon politikailag támogatott ügynökségeket, amelyek az államtól érkező milliárdokkal sem tudtak felkerülni az eddig egyetlen szakmai rangsorként működő, MAKSZ és a Kreatív által összeállított, M+ Listára.
Berkes Péter, a munkacsoport tagja korábban azt nyilatkozta: minden olyan ügynökség szerepelni fog a listán, amelynek az árbevétele eléri a 300 millió forintot. Az említett interjúban Fabricius Gábor az “ez azt jelenti, hogy felkerülhetnek rá a milliárdos állami megbízásokkal kitömött kormánypárti ügynökségek?” kérdésre az alábbiakat közölte:
A legititimizálással kapcsolatos feltételezést visszautasította, majd hozzátette, az a rágalmazás kategóriáját is kimeríti.
Az ügy kapcsán megszólalt Aczél László, a MAKSZ elnöke, a Y&R ügyvezetője is. Szerinte a millirdos állami megbízásokat elnyerő ügynökségek, mint a Young and Partners, a Trinity, a Lounge vagy a HG-csoport azért nem szerepeltek soha az M+ Listán, mert
Voltak feltételezések, amelyek szerint az új lista egyik célja volt, hogy megbuktassák a MAKSZ elnökségét. Aczél László szerint “ez nem lehetett cél, maximum hozadék.”
 |
| Aczél László (Fotó: Réti Dóra) |
A teljes listákat és a kategóriák pontos definícióit hétfőn mutatjuk majd be külön cikkben.
Az egyes rangsorok első öt helyezettje:
Dinamizmus (a profitabilitás növekedése alapján)
1. White Rabbit; 39259%
2. New Land Media; 4453%
3. DDB Budapest; 1511%
4. Multeam 360; 644%
5. Artificial Group; 558%
Jó hírnév (reklámversenyek és médiamegjelenések alapján)
1. Republic Group; 34,7
2. White Rabbit; 21,7
3. Isobar Budapest; 19,0
4. Leo Burnett; 18,1
5. ACG; 18,0
Teljesítmény (az árbevétel alapján)
1. New Land Media; 25,81 milliárd forint
2. Trinity Communications; 21,50 milliárd forint
3. MMS; 13,01 milliárd forint
4. Affiliate Network; 5,57 milliárd forint
5. Team Red Media & Team Red Reklám; 3,18 milliárd forint
Hatékonyság (1 főre jutó árbevétel alapján)
1. New Land Media; 1985,38 millió forint
2. Affiliate Network; 506,45 millió forint
3. Trinity Communications; 330,79 millió forint
4. Network 360 Reklámügynökség (HG 360); 187,03 millió forint
5. Lounge Design; 183,22 millió forint
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.