Marketing
Konferenciával jubilált az ÖRT
Közlésük szerint ez kiváló lehetőséget teremtett az önszabályozás elfogadásának áttekintésére, az eddigiek és a célok áttekintésére.
Az 1997-es reklámtörvény előkészítése jelentős esemény volt a reklámszakma életében, amely a reklám önszabályozásának külföldi mintára, önálló szervezeti formában történő szervezését is eredményezte, így 1996-ban 55 cég megalapította az Önszabályozó Reklám Testületet (ÖRT). A 20 év igazi sikertörténet, amelyet nemcsak az bizonyít, hogy szinte nincsenek botrányos reklámok, hanem az is, hogy az önszabályozás teljes rendszerét alakítottuk ki. Míg korábban a panaszok kezelésén volt a hangsúly, ma már a előzetes véleményezéstől az útmutatók kiadásán át a tréningekig és a monitoringig tart a tevékenységünk, amelynek eredményességét a bővülő és hűséges tagságunk és a felelős kommunikáció elterjedése is igazol – fogalmazott a szervezet beszámolója szerint Megyer Örs, az ÖRT elnöke.
A konferencia első szekciójában a szabályozás-önszabályozás témáját járták körül az előadók. Sarkady Ildikó médiajogász az önszabályozásnak a szabályozási struktúrában betöltött szerepét ismertette. Nagyívű áttekintő előadásában az EU, APEC, az OECD és Caffaggi professzor önszabályozással foglalkozó tanulmányai alapján megállapította, hogy az önszabályozás a jogi szabályozással együtt teremt korszerű szabályozási keretet.
A hatóságok részéről Tóth András, a GVH elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a GVH figyelembe veheti a megfelelési erőfeszítést bírságcsökkentőként, ha a vállalkozás tudja bizonyítani, hogy azzal a céllal, hogy megfeleljen az UCP szabályoknak, a vállalkozás konzultált egy független szervezettel (pl. ÖRT) a hirdetési kampány elindítása előtt, és a reklámját a nem nyilvánvalóan alaptalan véleménynek megfelelően alakította ki.
A hazai szabályozási rendszerben teljesen új fejezetet nyitott a médiaszabályozás a társszabályozás bevezetésével. A közigazgatási szerződés tárgyalása során a kezdeti óvatosság végül a kölcsönös bizalom alapján sikeres együttműködést eredményezett. Az AVMS (európai médiaszabályozás) módosítása pedig a társszabályozás további erősítését jelentheti. Az online világ azonban számos kihívást jelent a jövőre nézve– hangsúlyozta Koltay András a Médiatanács tagja.
A konferencia második része „A korosztályok kihívásai az önszabályozásban” kérdését járta körül. Rab Árpád az Óbudai Egyetem jövőkutatójának gondolatébresztő előadása új szemszögből mutatta be a jövő digitális generációját.
Jüttner Ádám, a GFK kutatási igazgatója pedig az idősek reklámban való szerepeltetésének kérdését, kiemelten megjelenítésük emberi méltóság szempontjából történő vizsgálatának eredményeit ismertette. A kutatás az ÖRT társzabályozás keretében végzett monitoring vizsgálatának megalapozásához biztosította az elemzés alapját. A lakosság korösszetétele alapján mind nagyobb az idősek aránya, de a reklámok ezt még nem tükrözik – fogalmazott Jüttner Ádám.
A monitoring során a júliusban megjelent több mint kétezer sajtó és televízió reklámból mindössze 46-ban találtunk időskorú szereplőt. Normasértő reklám nem volt köztük, de figyelni kell arra, hogy egy-egy szereplő rossz tulajdonságát (figyelmetlenség, visszakérdezés, régihez való ragaszkodás) ne az (idős)kornak tulajdonítsák – hívta fel a figyelmet Fazekas Ildikó a monitoring eredményének ismertetése során.
A 20 év ünneplése nemcsak a múltról, hanem a jövőről is szólt. Az emberi méltóság kérdésének megítélése mind nagyobb jelentőségű lesz, amelyben a generációk – legyen az fiatal vagy idős – ismerete elengedhetetlen, csak úgy tudunk objektív döntést hozni. A kutatás és a konferencia ehhez járult hozzá – tette hozzá Megyer Örs.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.