Kövess minket!

Marketing

Komolyan odaszólt a MAKSZ bónusz ügyben

A MAKSZ kéri a kormányt a törvénytervezet visszavonására, illetve a mielőbbi a szakmai egyeztetések megkezdésére.

A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége indokolatlannak, szakmailag megalapozatlannak és az egész magyar gazdaság számára rendkívüli mértékben veszélyesnek tartja a kormány tervezett beavatkozását a reklámpiac működésébe.

Az intézkedés életbe lépése a teljes reklámköltés csökkenését eredményezi, annak minden következményével a tartalom minőségére, valamint a kisebb médiumok esetében a reklámbevételek teljes eltűnéséhez is vezethet.

Mind a média-, mind a hirdetői oldalra újabb jelentős költségek és kezelhetetlen adminisztrációs terhek hárulnak és a piacon működő médiaügynökségek ellehetetlenülhetnek.

Összességében a reklámköltések gazdaságra gyakorolt hatása jelentős módon csökken, amely az egész gazdaság számára jelentős veszteséget jelent.

Különösen igaz lehet ez akkor, ha a törvényt azonnal hatályba léptetik, mely esetben a reklámpiac néhány hónapig teljesen befagy.

A tervezett jogszabály alaptörvény ellenes és ütközik az Uniós joggal, hiszen piactorzító hatása legalább olyan erőteljes, mint az ezért Brüsszelben elmarasztalt reklámadóé

– olvasható a MAKSZ közleményében.

A szakmai szervezet szerint a múlt hét csütörtökön a parlament honlapján megjelent és a héten már a költségvetési salátatörvényben tárgyalásba is vett törvénytervezet ellehetetleníti a reklámipar évtizedek alatt kialakult működési rendjét, mindezt anélkül, hogy az iparág szereplőivel erről előzetesen egyeztetne, illetve hogy hatástanulmányt készített volna a várhatóan okozott hatásokról.

Elfogadhatatlannak tartják a törvényjavaslat indoklását, miszerint

a reklámozótól származó források elköltését nem elsősorban a hirdető, azaz a reklámozó, hanem a reklámközvetítő érdeki határozzák meg.

A MAKSZ szerint az érvelés azért nem állja meg a helyét, mert a reklámközvetítők, azaz a médiaügynökségek piacán éles verseny van, amelyben valamennyi nagy nemzetközi ügynökségi hálózat képviselteti magát, és több erős magyar tulajdonú társaság is versenyez. A hirdetők tendereken választják ki ügynökségeiket, ahol a bónuszok témája is része a tendereknek (mekkora részét és milyen kondíciókkal juttatják vissza a hirdetőknek, vagy építik be az ügyfélárakba).

A reklámkampányok megvalósítása professzionális rendszerben történik, amelynek nélkülözhetetlen része az eredmények visszamérése úgy a kampány médiahatékonyságát, mint kereskedelmi eredményességét tekintve. Ebbe a rendszerbe egyszerűen nem fér bele, hogy a médiaügynökség a saját szubjektív érdekei szerint valósítaná meg a reklámkampányokat, teszik hozzá.

A szakmai szervezet szerint bár a tervezett intézkedés bevezetésével a médiavállalkozásoknak utólagos visszatérítést, azaz ügynökségi bónuszt nem kell fizetniük, de összességében mégis sok milliárdnyi hirdetési bevételtől esnek el, hiszen:

  • A hirdető a megnövekedett adminisztráció és jogi költségeivel csökkenteni kényszerül a média büdzsét.
  • A hirdető nem fog magasabb médiaköltséget elfogadni a jelenleginél, sőt a költéscsökkenés és a piac rövidebb-hosszabb befagyása miatt összességében defláció várható a piacon.
  • A hirdetőkkel nagyságrendekkel kisebb számú médiatulajdonos fog tudni szerződést kötni, ügyviteli, adminisztratív és kapacitás okok miatt, vagyis sok kisebb médium elveszti reklámbevételeit, a piaci koncentráció nőni fog.
  • Digitális oladalon a magyar piac versenyképessége visszafejlődik és a költés más országokban fog realizálódni, tovább erősítve olyan, nem magyar tartalomipari szereplőket, mint a Google és a Facebook.

Minden hirdetőt érint, hogy a médiaügynökségek a tervezet szerint egységesen az általuk elvégzett munkáért a közzétételi díjak (a megjelenések árának) 15 százalékát kötelesek megkapni a hirdetőktől. Ez a „hatósági árképzés” teljesen versenyellenes, nem engedi meg a feladatok mennyisége, minősége alapján differenciált ügynökségi árképzést, vagy a teljesítmény alapú díjazást.

Szintén a hirdetőket érinti nagyon negatívan, hogy míg a mennyiségi bónuszok jelentős részét az ügynökségek jelenleg megosztják a reklámozói oldallal, ez a visszatérítés a reklámozók irányába a törvény életbe lépése után megszűnik, vagyis reklámköltségeik emelkednek.

A hirdetőket és médiatulajdonosokat érintő legabszurdabb eleme a tervezett szabályozásnak, hogy kötelező szerződéses kapcsolatot ír elő minden reklámmegjelenés tekintetében a médiatulajdonos és a hirdető kötött, megrendelés és számlázás csak közöttük lehetséges. Ez olyan sok szereplős (adott esetben több száz!) adminisztrációs többlet terhet róna a hirdetőkre is, amelyet bizonyosan nem fognak tudni vállalni. Ennek eredménye a sematikus (egyre kevesebb médiumot használó), szakmaiatlan reklámkampányok és a kreativitás visszaszorulása lesz, mely a megbízók üzleti eredményeinek romlásához vezet, médiatulajdonosi oldalon pedig a kisebb médiumok reklámbevételektől való eleséséhez, olvasható a közleményben.

Hozzáteszik, ha ez az eset precedenst teremt, akkor mások mellett a hasonló elven működő többi ágazatnak, így a kiskereskedelmi, a biztosítás közvetítési, az autó finanszírozási, vagy akár a légi utaztató, idegenforgalmi szektornak is félnivalója lehet a jövőben.

A MAKSZ kéri a kormányt a törvénytervezet visszavonására, illetve a mielőbbi a szakmai egyeztetések megkezdésére, hiszen

a médiaügynökségek tevékenységére, valamint a bónuszra nem lehet önmagában, csak a teljes reklámgazdasági hatásmechanizmus szerves részeként tekinteni.

Marketing

Nemzetközi elismerések a Lounge Group PR divíziójának

A Lounge ismét jó eredményt ért el egy kreatívszakmai versenyen, valamint további előkelő helyezések elérésére is lehetőségük van.

Közzétéve:

Borítókép forrása: Facebook / @loungegroupbudapest

Újabb rangos szakmai elismerésekkel gazdagodott az idei PR Toplista 3. helyén debütált Lounge Group – tudatta közleményében a cégcsoport.

Mint írták, a Lounge Group PR divíziója két munkájával is shortlisre került az egyik legnevesebb nemzetközi kreatívszakmai versenyen. A SABRE Awards EMEA 2021-es kiírásán a Budapest Airporttal a koronavírus első hulláma alatt végzett reputációmenedzsment tevékenység a ’Transportation & Logistics’ kategóriában, a Jófogással közösen megvalósított „Esély egy jobb kutyaéletre” kampány pedig a ’Corporate Social Responsibility’ kategóriában esélyes a komoly elismerésre. A SABRE Awards EMEA 2021-re több mint 2000 pályázat érkezett, az online díjkiosztó június 9-én esedékes.

Az „Esély egy jobb kutyaéletre” szemléletformáló kampányt továbbá múlt hét végén a PR News által kiírt CSR & Nonprofit Awards-on is a legjobbak között ismerték el (Honorable Mention), méghozzá a ’Cause Branding Campaign’ kategóriában.

A Médiapiacnak nemrég nyilatkozott a Lounge Communications ügyvezetője, Mamusits Péter. A 10 éve működő cégcsoport kapcsán a szakember kiemelte: „A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén.” A teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni.

Bácskai Balázs

Tovább olvasom

Marketing

Márciusban ismét rekordot döntött az online kiskereskedelem

A kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett.

Közzétéve:

Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon. A tavaly áprilisi 114 milliárdos csúcsot novemberben 137 milliárddal adta át a múltnak az e-kereskedelem. Idén márciusban a megelőző évhez képest 62 százalékos növekedést produkálva már mintegy 140 milliárd forintot tett ki az online forgalom – emelte ki a legfrissebb adatokat kommentálva Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

A minisztérium közleménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel közzétett, márciusra vonatkozó adatsorát idézi, amely szerint a nyers adattal számolva 1,5 százalékos, naptárhatással kiigazítva 2,0 százalékos mérséklődést mutat a kiskereskedelem teljesítménye. A hónap nagyobbik részében, bő három héten át a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján zárva tartottak a nem napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek. A kismértékű csökkenés elsősorban ennek tudható be, hiszen a bázisul szolgáló tavaly márciusban nemcsak az élelmiszerboltok, drogériák és patikák fogadhattak vásárlókat.

Az elektronikus kereskedelem újbóli felfutásának fő oka szintén ez lehet, de a kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett

– értékelt Cseresnyés Péter.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a koronavírus miatt tevékenységük átmeneti felfüggesztésére kényszerült vállalkozások talpon maradását ágazati bértámogatással segíti a kormány. A munkahelyek megtartását szolgáló lehetőséggel idén március-áprilisban a kiskereskedelmi cégek is élhettek. A támogatást közel 30 ezer munkavállaló után, több mint hatmilliárd forint értékben kapták meg a szektor szereplői. A legtöbb kiskereskedelmi állás megőrzéséhez a ruházati üzletekben dolgozók munkabére mintegy kétharmadának átvállalásával járult hozzá a program.

Cseresnyés Péter hozzátette, hogy a boltok, áruházak, bevásárlóközpontok április eleji újranyitásával minden bizonnyal valamelyest megélénkül a kiskereskedelmi forgalom. A tartós megoldást azonban ezen a téren is az jelenti, ha minél többen regisztrálnak a vakcinára, és felveszik az oltást. Az így kialakuló védettség a gazdaság újraindításának alapja, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek elkezdjék pótolni egy esztendeje tudatosan visszafogott fogyasztásukat. Kedvező jelnek nevezte, hogy 12 hónapos csökkenés után márciusban nőtt az üzemanyag-értékesítés, több mint két százalékkal költöttünk többet a benzinkutakon.

Tovább olvasom

Marketing

Közösen lép fel a problémás webshopok ellen az NMHH és a Nébih

Akár egy évre is “lakat kerülhet” a problémás webshopokra.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Az online értékesítési csatorna előretörésével az ellenőrző hatóságok is egyre több olyan honlapot találnak Magyarországon, amelyek hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott terméket kínálnak eladásra; a csalók ellen a hatóságok közti összefogással lehet a legeredményesebben fellépni, így az összehangolt munka érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának csütörtöki közleménye szerint

az élelmiszerlánc-biztonság területén is egyre nagyobb kockázatot jelent az online értékesítés.

A Nébih munkatársai munkájuk során többek között nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termékek, szolgáltatások kínálását, de vényköteles készítmények vény nélkül forgalmazását is tapasztalták már. A szakembereknek rendszeresen kell eljárniuk emberi egészséget veszélyeztető, illetve a termék lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető tájékoztatással kísért élelmiszereket – köztük étrend-kiegészítőket – árusító weboldalakkal szemben is.

A jogsértő tevékenységek megakadályozásában nyújthat segítséget a jövőben az NMHH által üzemeltett “Központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa”, azaz a KEHTA. A Nébih határozatainak a KEHTA rendszerben való rögzítésével ugyanis

elérhetővé válik az a lehetőség, hogy a jogsértő honlapokat 365 napra hozzáférhetetlenné tegye a hatóság.

Az együttműködési megállapodás aláírása megteremtette a rendszer használatának elvi alapjait, amelyet a technológiai feltételek kialakítása követ. A hatóságok célja, hogy – a vásárlók védelme érdekében – a gyakorlatban is mielőbb, lehetőség szerint már júniustól megkezdődhessen az élelmiszerlánc-biztonsági szempontból jogsértő weboldalak “elsötétítése”.

Tovább olvasom