Kövess minket!

Marketing

Kimagasló szintet ért el a Szerencsejáték Zrt. árbevétele és közösségi kiadásokhoz történő hozzájárulása 2019-ben

A Szerencsejáték Zrt. 542,6 milliárd forint árbevételt és több mint 27,5 milliárd forint adózott eredményt ért el 2019-ben, EBITDA mutatója pedig 35,5 milliárd forintra növekedett.

A Szerencsejáték Zrt. a mai napon nyilvánosságra hozta a 2019. évi beszámolóját. A kedvező makrogazdasági adatok és a lakosság szabadon elkölthető jövedelmének pozitív alakulása támogatóan hatott a szerencsejáték keresletre. A nemzeti lottótársaság jelentős működési hatékonyság növelő intézkedéseket, digitális csatorna-, és termékfejlesztéseket vezetett be a tavalyi év folyamán, amelynek következtében 10 százalékot meghaladó árbevétel növekedést ért el a vállalat.

A legrégebbi termékcsaládnak számító számsorsjátékok értékesítése 131,4 milliárd forinttal zárt, amely a 2018-as évnél 9,7%-kal magasabb. Ebben különösen az Ötöslottó, a Hatoslottó és a Joker tavalyi év tavaszán és év végén tapasztalható jelentős főnyeremény halmozódásának, valamint a Szerencse Hetek különsorsolásos akcióknak volt nagy szerepe. A közel kétszámjegyű növekedés különösen az elmúlt években stagnáló európai piaccal való összehasonlításban kiemelkedő.

A sportfogadási játékok ugyancsak kiugró eredményeket produkáltak, hiszen a termékcsoport annak ellenére tudott 10,4%-kal, 255 milliárd forintra bővülni, hogy a tavalyi év során nem került sor sportfogadási szempontból kiemelkedő labdarúgó világeseményre. A társaság folyamatosan bővítette a fogadható piacokat és sportágakat, valamint tovább fejlesztette a támogató szolgáltatásokat (pl. live video streaming, élő fogadások, TippmixRadar applikáció, tippmix.hu weboldal) is. A földi értékesítő hálózatban játszható Tippmix esetében 9,2%-os (179,4 milliárd forintos árbevétel), az online elérhető Tippmixpro esetében 13,9%-os (74,1 milliárd forintos árbevétel) növekedés figyelhető meg, így a játékcsoport árbevételi részaránya továbbra is jelentős, a teljes forgalomból 47,1%-os arányt tesz ki.

A sportfogadási játékoknál a sorsjegyekből származó árbevétel bővült még nagyobb mértékben, hiszen ez a szegmens a tavalyi évnél 11,9%-kal magasabb, 125,3 milliárd forintos bevételi számokat hozott. Ennek döntő oka, hogy a különböző árkategóriában az állandó sorsjegyek mellett folyamatosan megújuló termékkínálattal találkozhattak a játékosok. 2019-ben hat alkalommal jelent meg új sorsjegy vagy sorsjegy-család.

A társaság összességében 114,4 milliárd forinttal, azaz árbevételének ötödével járult hozzá a közösségi kiadások finanszírozásához, különböző adók, járulékok, díjak, osztalék formájában 2019-ben, mely arányaiban az európai lottótársaságok trendjébe illeszkedik.

„A tavalyi év során leraktuk hosszú távú működésünk alapjait annak érdekében, hogy a szerencsejáték piacban rejlő lehetőségeket minél teljesebben kiaknázzuk. Az eredmények mögött több olyan döntés áll, amely jelentős változást eredményezett a cég működésében. 2019 júniusától új szervezettel kezdtük meg működésünket, amely sikeresen felkészítheti a nemzeti lottótársaságot az előttünk álló évek üzleti kihívásaira. Hatékonyabb és versenyképesebb értékesítés szervezési modellre tértünk át, egy irányítás alá vonva a földi és digitális hálózati folyamatokat, összehangolt tervezéssel. Részben beértek, illetve megindultak azok a fejlesztéseink, amelyek alapvetően alakítják át a játékosélményt, sikeresen felvéve a versenyt a hazánkban engedély nélkül működő globális online sportfogadási szereplőkkel.

A 2020-as évben terveink szerint ellensúlyozzuk a koronavírus-járvány negatív hatásait és a tavalyi évet meghaladó bevételt érünk el idén is. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a járványra értékesítés ösztönzéssel és fejlesztésekkel válaszoltunk; kiemelném játékosaink digitális csatornák felé való terelését, hálózatvédelmi és fejlesztési akcióterv elindítását 2100 partnerünk részére és új online játékaink fejlesztését. E-sportokra már augusztus óta lehet fogadni, míg az online sorsjegy ősszel, a virtuális sportjátékfogadás pedig várhatóan 2021 elején jelenhet meg a kínálatban” – fogalmazott dr. Czepek Gábor, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója.

A Szerencsejáték Zrt. társadalmi felelősségvállalási tevékenységnek középpontjában a felelős játékszervezés áll. Olyan tudatos, a törvényi kötelezettségen is túlmutató működés ez, amellyel – annak ellenére, hogy játékai nem a veszélyes, függőség szempontjából kockázatos kategóriába tartoznak – a nemzeti lottótársaság igyekszik megóvni játékosait a túlzásba vitt szerencsejáték káros következményeitől és a felnövekvő új generációt a függőség kialakulásától. Felelősséget visel a környezet iránt, gondoskodik a játékosainak védelméről, tisztességes magatartást tanúsít munkavállalóival szemben.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom