Marketing
Kiélezett versenyt hoz a finetech forradalom
Bondici Balázs, az IseeQ munkaerő toborzó és fejvadász cég társalapítója két technológiai vállalat szakemberével beszélt a pénzügyi szektor digitális átalakulásáról.
Mudri György, a FintechX társalapítója szerint a bankoknak egyre nagyobb kihívást jelentenek a pénzügyi szolgáltatások piacára belépő új szolgáltatók. Nyíri József, a W.UP stratégiai ügyfelekért felelős menedzsere pedig úgy látja: a bankokban egyre több informatikus dolgozik, mint pénzügyi szakember.
„A pénzügyi cégek az elmúlt évszázadokban nem sokat változtak, azonban a koronavírus-járvány felgyorsított olyan folyamatokat, amelyek az ügyfelek kényelmes, gyors és biztonságos kiszolgálásáról szólnak” – mondta Nyíri József, a digitális banki szoftvercég szakembere. Hozzátette, a pénzintézetek pár éven belül nemcsak a termékeik szolgáltatásaiban, hanem az ügyfél-kapcsolattartásban is jelentősen meg fognak változni. A marketing digitalizációjáról is egyre gyakrabban lehet hallani, hiszen a fejlődése nem kevésbé fontos eredményeket ért el a pénzügyi világban is.
A nagyobb értékű pénzügyi szolgáltatások – jelzáloghitelek, életbiztosítások – esetében a digitális átállás egyelőre kihívást jelent, mivel az információszerzésre alkalmas új lehetőségeket még nem aknázták ki a cégek. „Ezért nagyon fontos az ügyfelekről legálisan megszerezhető adatmennyiség, amit elemezve ki lehet következtetni akár azt is, hogy például milyen élethelyzetben vannak” – tette hozzá. Az ügyfél tranzakciói pedig mindezt már lehetségessé is teszi.
Minden vállalat IT-céggé alakulhat
Mudri György, a FintechX vállalat üzleti vezetője szerint a hagyományos pénzintézetek számára nem csak a jogszabályi megfelelést biztosító IT fejlesztés okoz kihívást, hanem a nyílt bankolás komoly innovációs nyomást is jelent számukra az élesedő versenyben. Ennek a versenyhelyzetnek a nyertesei egyrészt az ügyfelek lesznek, másrészt az átrendeződő piacon azok a szereplők, akik a legsikeresebben tudják megugrani a digitális átalakulást.
Nyíri József szerint a legjelentősebb változás, amely a bankszektorban végbement, hogy húsz évvel ezelőtt a pénzintézetekben főleg bankárok, pénzügyi szakemberek dolgoztak, mára azonban az informatikai alkalmazottak kerültek többségbe. Ez a tendencia nemcsak a bankszektorra jellemző, hiszen a digitális átalakulás által szinte minden nagy cég egy idő után egy nagy szoftvercéggé alakul át. A pénzintézetek mellett világszerte számos vállalat is jelentős összeget költ az IT kapacitás bővítésére. Sőt, a nagyobb bankok már saját informatikai cégeket is üzemeltetnek, hogy a termékeiket gyorsabban piacra dobhassák, hatékonyabban tudjanak kommunikálni, illetve a készpénz mennyiséget minimálisra csökkentsék a fiókjaikban.
A W.UP szakembere elmondta azt is, hogy egyre kényelmesebbé váltak a pénzügyek intézése, és már az is egy jogos elvárás, hogy ne kelljen az ügyfélnek a fiókba bemennie, főleg egy pandémiás időszakban. Az online bankolás, az applikációk használata elengedhetetlen egy pénzintézet működéséhez, azonban a banki szereplők szolgáltatását egy-egy fintech cég már rég túl is szárnyalta.
Személyre szabott pénzügyek
Mudri György kifejtette: a nyílt bankolás időszaka előtt mindegyik csatorna, ahol az ügyfelek pénzügyeiket intézték – legyen szó akár bankfiókokról, netbankról vagy mobilbankról – a pénzintézetek által kontrollált terület volt. Most ez a helyzet változik meg gyökeresen. Akár a tech óriások – például a Google, a Facebook vagy az Apple – is könnyen beléphetnek a pénzügyi szolgáltatások piacára, hogy a felhasználók az alkalmazásaikon keresztül bonyolítsák le a pénzügyeiket.
Előállhat olyan helyzet amikor a Google már jobban fogja ismerni a felhasználók pénzügyi helyzetét, mint a bankok, hiszen a felhasználók akár velük is megoszthatják a számlainformációkat. „De a Google ennél többet is tud rólunk, például azt, ha valaki az interneten épp milyen autót keres magának. Innen már csak egy lépés, hogy a vásárlásához a pénztárcánkból még hiányzó összegre a szükséges személyi kölcsönt a felhasználó ne a bankjától, hanem a Google-től igényelje” – tette hozzá.
Ebben a jövőben a pénzügyi applikációk nem csak tranzakciók létrehozására és az egyenlegek megtekintésére lesznek jók: például a parkolást, a mozijegy-, az ételrendelést is el lehet majd velük intézni. A bankok pedig megszólíthatnak olyan fogyasztókat is, akik csupán az alkalmazást használják, míg a számlavezetést biztosító bank akár teljesen elveszíti a tényleges ügyfélkapcsolatot. Így az keresztértékesítés lehetőségét, az egyes pénzintézetek akár teljesen háttérbe szorulhatnak, és csak infrastruktúra szolgáltatók lesznek. „Gyakorlatilag a pénzügyi alkalmazásokat egy digitális áruházban lehet majd testre szabni” – tette hozzá.
Nyíri József szerint a cégek részéről a minél hatékonyabb algoritmusok felhasználása az, ami egyértelműen megkönnyítheti az ügyfelek, de a vállalatok életét is. „Nincs annyi ügyintézője egy cégnek, hogy egyesével mindenkivel le tudjanak ülni, ezért a rendelkezésre álló adatokat kell érdemben feldolgozniuk” – tette hozzá. Azt is elmondta, főleg a költési tranzakciókból lehet precízen felépített ügyfélprofilokat kialakítani, és választ kapni arra, hogy kinek van családja, autója, mire költ szívesen. Ezeknek az adatoknak a jól megszervezett analitikájával, illetve a valós idejű megfigyelésével lehet rávilágítani az ügyfél pénzügyileg fontos életeseményeire.
A W.UP szakembere elmondta: cégük jelenleg „evangelizátori szerepben” igyekszik minél több pénzügyi intézetnek felhívni a figyelmét arra, hogy az ügyfelek adatainak pontos feldolgozásával ő maguk is jól járnak. „Többször fogják megnyitni a mobil applikációt és többször ajánlják majd a barátoknak, ismerősöknek. Ez egyáltalán nem beágyazott gondolkodás még az európai banki szektorban, a fintechekben már sokkal inkább, és sokszor mutogatjuk is, hogy látod a Revolut például ezt csinálja”.
Bondici Balázs, az IseeQ társlapítója szerint jelentősebb a felvevőpiaca a „data szakembereknek”, mint ahogyan azt a szakember-utánpótlás indokolná tenné, ezért ezek a szakmák az IT-n belül leginkább a kiemelkedő fizetésű részbe sorolhatóak. „Érdekesség, hogy míg korábban a pénzügyi szektor sok IT szakember számára kevésbé volt vonzó, ma már az új fintech szereplők megjelenésével – akik magukkal hozták a startup kultúrát – újra szexivé tették az iparágat” – magyarázta a fejvadász cég társalapítója. Hozzátette, hogy egyre több kiemelkedő tehetség a munkaerőpiacon már szívesen megy el dolgozni a pénzügyi szektorba.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.