Kövess minket!

Marketing

Ki birtokolja a jövőt?

Fabricius Gábor szerint az emlékezet birtoklásáért, a múlt felfogásáért folyik a verseny, azért, hogy milyen lesz az emlékezetünk, hogyan látunk korszakokat, a tévé felelőssége pedig abban áll, hogy nemcsak széles körben elfogadott kulturális termékeket szükséges támogatnia, hanem olyanokat is, amelyek társadalmi diskurzusokat, esetleg vitát képesek generálni. A reklámszakember, író és filmrendező gondolatai kultúráról, mitológiáról és az emberről a történelemben.

Egy korábbi kijelentésed szerint egy adott csoport kultúráját a saját mitológiája határozza meg, s így a márkaépítéshez is célszerű ennek függvényében hozzányúlni.

Minden kulturális alkotás egy csoport mitológiai körében értelmezhető, hiszen a csoport kultúráját közös mitológiája határozza meg: identitásképző emlékek, történések, hiedelmek, vagy átélt traumák. A 20. századi magyar történelemben nagy számban vannak jelen különböző mitológiák: gondoljunk csak a trianoni békeszerződésre, a holokausztra, a szocialista diktatúrára, a nacionalizmusra, a liberális kapitalizmusra vagy a globalizációra. Ezek az én olvasatomban olyan mitologikus körök, amelyeknek vannak egyéni, családi, nemzeti és politikai identitásbeli szegmensei, sokszor egymásnak ellentétes értelmezéssel. Ezeket a mitologikus értelmezéseket hagyományosan jobb- és baloldalra szokás osztani, de ez leegyszerűsítő, ezért használhatatlan megközelítés. Az identitásképző gondolatok, alkotások, irodalmi szövegek vagy fajsúlyos filmek ezekre épülnek.

A közönség alapvetően a saját mitológiájára kíváncsi, hiszen éppen ez az egybetartó ereje, egyben a csoport fennmaradásának záloga. Végül is ugyanazt a mitológiát ismétli és dolgozza fel a csoport újra és újra különböző személyes alkotások és produktumok formájában. Az a legizgalmasabb, amikor a csoport rájön, hogy új mitológiákat is meg tud érteni, magáévá képes tenni. Ezek a paradigmaváltások a legfontosabbak a kultúrában, hiszen csak a legtisztábban látóknak sikerülhetnek. Ilyen volt mondjuk a holokausztról először nyíltan beszélő német film Harald Brauntól 1947-ből, a Tegnap és holnap között, vagy a nyolcvanas évek puha diktatúrájáról szóló Mások élete Florian Henckel von Donnersmarcktól.

Mennyire eltérő ezen mitológiák megítélése Magyarországon, illetve tőlünk nyugatabbra?

Igencsak más képet mutat. Nyugat-Európában vagy éppen Skandináviában nem párhuzamosan haladnak egymás mellett a különböző mitológiák, inkább dialógusba kerülnek. Gondoljunk Houellebecq Behódolás című könyvére, amely a migráció, a bevándorlás veszélyeit, Európa iszlamizációjának veszélyét teszi az irodalmi szöveg középpontjába. Provokatív, friss, és nem kanonizált véleményeket ismételget unalmasan. Pont ez volna a lényeg, hiszen ahhoz, hogy a társadalom színes legyen, a másik ember kirekesztése helyett integrálni kellene a gondolkozásmódját, mivel nézőpontok izgalmas összessége adja a valóság teljes képét, és így alakulhat ki olyan társadalmi konszenzus, amelyben senkit nem vádolnak meg ártatlanul. Ez hosszú távú társadalmi békének lesz az alapja, nyugodtabb és mentálisan egészségesebb országot teremthet.

Nagy univerzális mitológiákat viszont nem a szöveg, hanem a film tud a legerősebben adresszálni, hiszen a film nem állít, hanem bizonyít azáltal, hogy láttat, ezenkívül pedig többekhez jut el, mint a szöveg. Míg egy könyv vizuálisan az olvasóban születik meg, a film mágiája épp a valóság, amely szinte bizonyításszerűen hat a nézőre. Vegyünk egy példát: ha megnézünk mondjuk egy svéd filmet, azt látjuk, hogy brutálisan őszinte, és így bizonyít akut társadalmi problémákat. Egyik kedvenc filmem Thomas Vinterberg Születésnap című alkotása, amely egy gyerekkorában az apja által megerőszakolt fiúról szól, aki az apa hatvanadik születésnapja alkalmából elmeséli a történetét a népes rokonságnak.

Magyar film ilyen elementáris erővel viszont soha nem merné megjeleníteni a családon belüli erőszakot.

Fabricius Gábor (Fotó: Soós Bertalan)
Fabricius Gábor (Fotó: Soós Bertalan)

Inkább csöndben vagyunk, szépelgünk, elrajzolunk a valóság mellett, hogy ne kelljen szembenézni, és ez egy időre a „kenyeret és cirkuszt!” logikájával meg is oldja a helyzetet, de nem tesz rendet a fejekben. Makk Károly Déry Tibor-adaptációja, a Szerelem, amely a filmtörténetünk egyik csúcspontja, a kegyes hazugságról szól. Abban az alkotóknak és a finanszírozóknak nagy felelősségük van, hogy számtalan 20. századi trauma nem vagy csak egyoldalúan jelent meg, nincs feldolgozva, ezáltal pedig nem alakulhatott ki diskurzus sem.

Azok az országok, ahol a szembenézés folyamatát mentálhigiénés feladatként kezelik, létre tudtak hozni virágzó, befogadó kulturális közeget, ami korszerű, az integráció, a demokratikus gondolkozás és társadalmi sokszínűség hajtómotorja. Többek között Hannah Arendt munkásságának köszönhető például az, hogy Németország tisztán látja a totális rendszereket, azokat nem egymáshoz hasonlítja, hanem önmagukban vizsgálja, így a német önismeret elképesztő utat tett meg a háború óta.

Milyen társadalmi befolyással van a kultúrára a média és a marketing területe mint kommunikációs környezet?

Abszolút felerősítő a hatása. A kultúra nem a könyv vagy a film, hanem az azt övező médiadiskurzus és marketingkommunikációs felület: interjúk, kritikák, viták, plakátok, ajánlók. A mitologikus terek nagyon személyesek, beépülésük a szocializáción, azon belül is a családon, illetve annak történetein keresztül történik, és nagyon nehezen változtathatók. Ezért is fontos megtanulni, hogyan bánjunk mások mitológiáival, hiszen roppant veszélyes kísérletet tenni az eltörlésükre, átírásukra, elhallgattatásukra. Az óvodában verik meg egymást a gyerekek, ha nem értenek egyet.

Ennél a példánál maradva, Magyarország nagyon infantilis, aminek az az oka, hogy nem engedtük kibeszélni a történelmi traumákat, amelyek így újra és újra zsákutcába vezetik a társadalom egészét, hiszen az egyoldalú nézőpont egyoldalú mitológiát termel újra. Pszichoterápiához tudom ezt hasonlítani, és ez az ország nem kezelteti magát.

Nagy probléma, hogy a már nagyobb fiatalok is kommunistáznak meg a fasisztáznak az iskolában. Közös felelősségünk, hogy képesek leszünk-e mindezt feloldani azáltal, hogy elfogadjuk és tiszteljük a másik traumáját, sőt magunkénak tudjuk-e érezni, be tudjuk-e emelni a „közösbe” azt, ami nem velünk történt meg.

A megoldásban nagy szerepe van a kulturális szektornak, amely azonban egyre kevésbé képes az új közönség megszólítására.

Mindig a tartalom a kulcs. Egy televíziós társaság is csak annyit ér, amennyit az általa leadott műsorok összessége. Ennek alapján válik egy tévécsatorna márkává. A közkeletű felfogással szemben szerintem televíziós marketingtevékenység sincs, kommunikációról csak egyes műsorok kapcsán beszélhetünk, és a műsorok szelekciója jelöli ki azt a horizontot, amin belül a tévé identitása megmutatkozik.

Fabricius Gábor (Fotó: Soós Bertalan)
Fabricius Gábor (Fotó: Soós Bertalan)

A televízió felelőssége abban áll, hogy nemcsak széles körben elfogadott kulturális termékeket szükséges támogatnia, hanem olyanokat is, amelyek társadalmi diskurzusokat, esetleg vitát képesek generálni.

Erről a Szabadság téri német megszállási emlékmű, illetve a körülötte kialakuló botrány, azaz diskurzus médiavisszhangja jut eszembe. Külföldi példaként pedig azt a The Jerry Springer Show-t mondanám, amelyikbe egyszerre hívtak meg Ku-Klux-Klan-tagokat és feketéket. Persze egymásnak estek, de ez a műsor is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy széles párbeszéd induljon el a médiában, majd az egész országban, aminek talán szerepe volt abban, hogy egyszer csak egy fekete, Barack Obama lett az elnök. Egy tévéműsor társadalom-lélektani szempontból annál többet nem tehet, mint hogy értékelésre bocsát egy hosszú ideje rendezetlen, elfojtott jelenséget. Magyarországon az elhallgatás súlyos károkat okoz.

Milyen olyan más iparágakban használatos értékesítésnövelő és marketingeszközök léteznek, amelyekkel a kulturális intézmények is élhetnének, de nem teszik?

Régóta nem értem például, hogy a filmipar miért csak limitáltan használja az okostelefont mint eszközt, noha már szinte mindenki rendelkezik vele. A mobil nemcsak mozi, de vásárlási tér is: mindent meg tudna oldani, ahogy a divatipar forgalmának jelentős része is az online térbe terelődött át.

Ha visszamennék az időben, és azt mondanám Eisensteinnek, hogy eljön majd egy korszak, amikor mindenki zsebében lesz egy kis mozi, megvadulna. Mi meg teljesen kiaknázatlanul hagyjuk ezt a lehetőséget.

Persze érthető a hezitálás itthon, ha azt nézzük, hogy egyablakos filmtámogatási rendszer van, amelyben nem a nézőszám az elsődleges, hanem valami egészen más, nem úgy, mint a kereskedelmi televízióknál vagy az amerikai stúdióknál, ahol kereskedelmi szempontok játszanak szerepet.

Fabricius Gábor (Fotó: Soós Bertalan)
Fabricius Gábor (Fotó: Soós Bertalan)

Ugyan az alkotómunkát nem lehet befolyásolni, de különböző fókuszokkal és preferált tematikákkal a döntéshozók tudnának segíteni, és meg is lenne az eredménye, ahogy megvan Németországban, ahol az ötvenes évek óta tudatosan értelmezik és alakítják az identitásukat, ezt láthatjuk a Berlinalén vagy a Frankfurti Könyvvásáron is. Ehhez kiérlelt stratégiára van szükség, amelynek révén alakulhat az emberek múltjukról, jelenükről, jövőjükről alkotott képe. Amennyiben ez fontos.

Ilyen szempontból az emlékezet birtoklásáért, a múlt felfogásáért folyik a verseny, azért, hogy milyen lesz az emlékezetünk, hogyan látunk korszakokat. Ha ez nem kiegyensúlyozott, a jövőnk sem lesz az.

„Az élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaemlékszik, és ahogy visszaemlékszik rá, miközben el akarja mesélni” – írja életrajzi regényében Gabriel García Márquez.

Na igen. Sokféleképpen lehet megélni az életet, ahogy sokféleképpen is lehet visszaemlékezni rá. Egy szerzőnek mindig erős személyes kapcsolódása van a történetéhez. A Más bolygó című könyvemben arra tettem kísérletet, hogy leírjam, mit jelentett számomra kelet-európaiként Nyugat-Európa. Az írás folyamatában a legizgalmasabb számomra a már egyszer bejárt út újra bejárása volt.

Ahogy tette ezt Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényében.

Vagy a már említett Makk Károly a Szerelem című filmjében. Mind ugyanarról mesél: emberről a történelemben, aki sok mindenről beszélhetne, de inkább egy személyes történetet, nézőpontot jegyez le, mutat meg. Vagy említhetném például Nádas Pétert, aki fantasztikusan teszi mindezt a gyerekkoráról szóló Világló részletekben: emlékezik illatokra, hangokra, cipőkre, villamosozó emberekre, és ezeket nagyon pontosan, ahogyan csak Nádas Péter képes rá, lejegyzi.

Fabricius Gábor (Fotó: Soós Bertalan)
Fabricius Gábor (Fotó: Soós Bertalan)

Milyen történetet és hogyan mesélnél el magadról napjainkban?

Nézőpont kérdése, hogy alkotói oldalról mi a te állításod a világról. Van egy, a humanizmust és a kelet-európai amnéziát középpontba helyező rövidfilmem (Dialógus – a szerk.), amelyben az foglalkoztatott, hogy a határok mindenkire, köztük azokra is érvényesek, akik létesítették őket; számomra a szögesdrót ahhoz hasonló most, mint ami annak idején a vasfüggöny volt.

Vannak témák, amelyek mozgóképes és nem szöveges megvalósításért versengenek bennem: a globális természeti katasztrófa, amiben, ha mitologikusan közelítem meg, az embernek az isten ellen való fellázadását látom. Izgalmas számomra az elhallgattatás kultúrája, ahogy elhallgattatjuk a miénktől eltérő véleményt, aminek következtében dermesztő és félelmetes a csend, amiben élünk. Nagyon érdekel még a testhez való viszony is, a teremtés rendjének felülbírálása esztétikai, narcisztikus okoknál fogva. Mind mögött van egy történet, de egyiket sem tudtam eddig elmesélni, nem csak rajtam múlik. (Nevet.)

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2019/2. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Marketing

Meghosszabbítja utánpótlás- és gyakornoki programját a Szerencsejáték Zrt.

További egy hónapig adhatják be jelentkezésüket azok, akik egy egyedülálló hároméves utánpótlás programban, vagy egyéves gyakornoki státuszban szeretnék megalapozni szakmai pályafutásukat.

Közzétéve:

MTI/Mónus Márton

A nemzeti lottótársaság Level UP! utánpótlás programja egyrészt olyan frissdiplomások jelentkezését várja, akik már befejezték, vagy a szeptemberi indulásig befejezik felsőfokú tanulmányaikat, másrészt azokat, akik legfeljebb kétéves munkatapasztalattal rendelkeznek, és szeretnének Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvállalatánál dolgozni.

A pályázók számos területből válogathatnak: jelentkezhetnek informatika, műszaki és mérnöki, HR és pénzügyi, marketing és kommunikációs, kereskedelmi és játékfejlesztési, valamint jogi és belső ellenőrzési pozíciókra.

A Level UP! utánpótlás program egyediségét az adja, hogy a sikeres jelentkezőket 3 éves komplex fejlesztési program várja, és fontos az is, hogy mentorok támogatják fejlődési tervük megvalósításában őket. Az utánpótlás program tagjai pedig részt vehetnek átfogó projektekben is, ami által betekintést nyernek más területek munkájába, sőt, saját projekteket valósíthatnak meg. Emellett a Szerencsejáték Zrt. lehetőséget nyújt számukra külföldi tapasztalatszerzésre is.

Akik felvételt nyernek, munkaidejük 20 százalékában képzéseken és fejlesztéseken vesznek részt, hogy erősítsék üzleti gondolkodásukat és projektvezetési szemléletüket.

A felvételhez egy többlépcsős kiválasztási folyamaton mennek végig a jelentkezők. Ha minden akadályt sikerrel vesznek, akkor a nemzeti lottótársaság az első évre határozott, a második évtől pedig határozatlan idejű szerződést köt velük. A felvételt követően intenzív tanulás következik, amely során az újonnan érkezők közös fejlesztési programban vesznek részt és emellett megismerik a vállalat termékeit, működését és felsővezetését.

Az utánpótlás programon kívül a Level UP! gyakornoki lehetőséget is kínál a még felsőoktatásban tanulók számára. Ők egy éven át heti 20-30 órában nagyvállalati környezetben szerezhetnek a képzésükhöz illeszkedő munkatapasztalatot. Tanulmányaik végeztével jelentkezhetnek az utánpótlás csapatba, vagy akár teljes munkaidős pozícióba is. Gyakornokok jelentkezésére elsősorban a beszerzési, informatikai, CSR és felelős játékszervezési, képzés-szervezési és munkaügyi, adatvédelmi, kereskedelem-fejlesztési, számviteli és jogi területeken számítanak.

A Level UP! programmal kapcsolatos további részletes információkat a https://karrier.szerencsejatek.hu oldalon érthetőek el.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Jelentős bírságot kapott a C-peptid termékek forgalmazója

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogellenes reklámozásért a maximálisan kiszabható 117,8 millió forintos büntetést rótta ki a cégre.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A hatóság MTI-hez eljuttatott közleménye szerint

a Vargapeptide családba tartozó Proinzulin C-peptid kozmetikumok hirdetései valótlanul tulajdonítottak gyógyhatást, többek között koronavírus elleni hatásosságot a termékeknek.

A nemzeti versenyhatóság tavaly indított eljárást a Max-Immun Kft.-vel szemben az általa forgalomba hozott, proinzulin C-peptidet tartalmazó kozmetikumok kereskedelmi kommunikációi miatt, amelyek azt sugallták, hogy a termékek alkalmasak számos betegség, rendellenesség – köztük a különböző rákbetegségek, az autizmus, a cukorbetegség, valamint a COVID-19 – gyógyítására – írják a közleményben.

Kiemelték, hogy a vizsgálat során a GVH halaszthatatlan beavatkozást tartott szükségesnek, ezért a fogyasztói károk megelőzése érdekében múlt nyáron ideiglenesen eltiltotta a céget a termékek reklámozásától.

A most lezárult eljárás feltárta, hogy

a hirdetések megalapozatlanul, a fogyasztókat megtévesztve alkalmaztak az egészségre vonatkozó állításokat, megsértették a kozmetikai termékekre vonatkozó európai közösségi szabályozást is

– tájékoztatott a GVH.

A hatóság a döntésnél figyelembe vette egyebek mellett, hogy az érintett fogyasztói kör sérülékeny, így különösen fogékony az egészségi állapot javulásának ígéretére. A bírság összegét növelte az a körülmény is, hogy

a cég a jogsértést az OGYÉI nyilvános figyelmeztetése, a termékcsalád honlapjainak gyógyszerészeti hatósági letiltása, illetve a GVH ideiglenes intézkedése ellenére is folytatta.

A GVH eljáró versenytanácsa további súlyosító körülményként értékelte, hogy az elmúlt 10 évben a Max-Immun Kft.-vel szemben immár a harmadik, azonos típusú jogsértését állapította meg.

A GVH döntött a már megjelent, jogellenes kereskedelmi kommunikáció törléséről is. Amennyiben a Max-Immun Kft. nem tenne eleget ennek a versenyhatósági tiltásnak, úgy a GVH eljáró versenytanácsa rendelkezett arról is, hogy a jogellenes hirdetéseket az azokat megjelenítő vállalkozások – Facebook, Vimeo, Mediaworks, YouTube – töröljék felületeikről – olvasható a GVH közleményében.

Tovább olvasom

Marketing

Eventex aranydíjat nyert a Lounge Group az MVM Zenergiával

Az online platformon bemutatott produkció közel ugyanazt az audiovizuális élményt tudta nyújtani a nézők számára az otthonukban, mintha a helyszínen lettek volna.

Közzétéve:

Borítókép: az Eventex aranydíja, forrás: Lounge Group

A nemzetközi rendezvényes versenyek egyik legnagyobbika az Eventex Awards, amelyre idén összesen 37 országból érkeztek nevezések. A kiélezett versenyben a Lounge Group magyar ügynökség által nevezett MVM Zenergia 2020 rendezvényt végül a legmagasabb, arany díjjal ismerték el.

Immáron 11. alkalommal rendezték meg a neves Eventex Awards, amelyen idén a zsűrinek 561 esemény közül kellett kiválasztania a legjobbat.

Az elismerés teljes egészében az értékeknek szól. Annak, hogy ez a cég fantasztikus kreativitással, rugalmassággal és innovációs törekvéssel bír. Szóval nagy gratuláció jár a Lounge Groupnak!

– nyilatkozta Ovanes Ovanessian, az Eventex Awards társalapítója.

Az MVM Zrt. megbízásából immáron ötödik éve megtartott MVM Zenergia nagyszabású komolyzenei koncertet 2020-ban a járványhelyzet alatt kellett megvalósítani. A kihívást azonban nagy sikerrel teljesítette az MVM Zrt., valamint a Moonlight Event, a Lounge Group rendezvényszervező divíziója. Három forgatókönyvük is volt a program megtartására, végül az ügyféllel a járványhelyzet szempontjából legbiztonságosabb, online megoldás mellett döntöttek.

Ovanes Ovanessian, az Eventex Awards társalapítója

Hatalmas kihívást jelentett, hogy egy ennyire komoly művészeti produkciót olyan professzionálisan ültessünk át online platformra, amely közel ugyanazt az audiovizuális élményt tudja nyújtani a nézők számára az otthonukban, mintha a helyszínen élvezhetnék az előadást

– mondta Simonics Pál, a Moonlight Event ügyfélkapcsolati igazgatója.

Simonics Pál, a Moonlight Event ügyfélkapcsolati igazgatója

A rendezvény megvalósításán a Lounge Group full service cégcsoport számos tagja dolgozott, így az esemény kapcsán a Moonlight Event rendezvényszervezői mellett a Lounge Design kreatív és account munkatársai, a New Land Media médiás szakemberei, valamint a Lounge Communication PR-osai is közreműködtek. Mellettük a Visual Europe Group biztosította a látványos fénytechnikát.

Az MVM Zrt. és a Lounge Group több mint fél éves közös munkájának pedig meglett az eredménye: az MVM Zenergia 2020-at Virtual Fundraising Event kategóriában a legmagasabb, arany minősítéssel díjazta az Eventex Awards nemzetközi zsűrije.

„Az, hogy ez az esemény arany díjat nyert, a rendezvényen dolgozó teljes stáb munkájának elismerése. Ez egy olyan visszajelzés, amely nagyon fontos számunkra. Nagy nemzetközi brandek és komoly ügynökségek voltak a mezőnyben, így a siker azt is mutatja, hogy a magyarországi szakemberek tudása és felkészültsége bárkivel felveszi a versenyt”

– teszi hozzá a rendezvényszervező cég ügyfélkapcsolati igazgatója.

A rangos nemzetközi verseny egyébként a Lounge Group rendezvénytechnikai divíziójának, a Visual Europe Group-nak is sikert hozott: #PowerOfLiveEvents nevezésükkel két arany és három ezüst díjat vihettek haza.

Mindez jól mutatja, hogy a magyar rendezvényes cégek nemzetközi szinten is kimagasló munkát végeztek az elmúlt időszakban, a kihívásokból pedig lehetőségeket kovácsoltak.

Tovább olvasom