Kövess minket!

Marketing

Kampányt indított a Magyar Turisztikai Ügynökség

Az országos szemléletformáló kampány célja, hogy belföldi utazásra inspirálja a magyar utazni vágyókat.

A turizmus 2016-ban és 2017 első negyedévében is rekordteljesítményt mutatott, és a legfontosabb mutatók szerint Magyarországot egyre többen választják úti célként mind a külföldiek, mind a belföldön nyaralók. A KSH 2016-os adatai szerint a belföldi vendégek száma (5 815 451 fő) több mint hat százalékkal, a belföldi vendégéjszakák száma (13 827 408 éjszaka) hét százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A vendégek a szálláshelyeken ugyanakkor átlagosan csak 2,4 (+0,7%) vendégéjszakát töltöttek el tavaly.

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) ezért a magyar háztartások utazási szokásait vizsgáló saját kutatásában arra is kereste a választ, hogy mi lenne az, ami miatt a magyar háztartások hajlandóak lennének hosszabb időre tervezni belföldi utazásaikat, azaz miért maradnának tovább. A felmérésből kiderült, hogy amennyiben lenne jobb minőségű, de elérhető árú szolgáltatás, és ha reklámoznák a kevésbé ismert, de érdekes helyszíneket, azaz a rejtett kincseket, akkor akár hosszabb időre is maradnának a családok egy-egy helyen. A felmérés szerint az is jelentősen befolyásolja a döntésüket, hogy van-e a helyszínen vagy a környékén fesztivál, kulturális rendezvény vagy valamilyen érdekes, tematikus út, látnivaló.

Többek között ennek az utazási döntésnek a meghozatalában segít az ügynökség 2017 június közepén indult országos kommunikációs kampánya, amely hazai, kevésbé ismert kulturális, épített és természeti értékeket mutat be és népszerűsít. A kampánnyal arra inspiráljuk a magyar családokat, hogy minél többen, minél több időt töltsenek el belföldön az adott desztinációban – lehetőleg egy nappal többet, mint az elmúlt években. Erre utal az MTÜ kampányának szlogenje is: Magyarország rád vár!

Az augusztus 31-ig tartó több hónapos kampány klasszikus médiaeszközöket (például televízió, rádió, közterületi és sajtómegjelenések) foglal magában, ugyanakkor az MTÜ minden eddiginél hangsúlyosabb szerepet szán a digitális kommunikációnak: külön kampányweboldalt indít és üzemeltet „fedezdfel.itthon.hu” címmel, valamint közösségi média aktivitásokat is tervez.

Az Ügynökség a legnagyobb nyári nagy fesztiválokra is készül, a soproni Telekom VOLT Fesztiválon, a zamárdi Balaton Soundon vagy a budapesti Sziget Fesztiválon mobiltelefonon is könnyen elérhető bemutatókkal, 360 fokos interaktív túrákkal és egyéb digitális, például VR (virtuális valóság) megoldásokkal hívják fel az adott fesztiválra látogatók figyelmét a környéken lévő attrakciókra. A média és social media felületeken pedig ismert véleményvezérek bevonásával tervez hirdetni az MTÜ.

A nyári belföldi kampány fontos fókusza a kiemelt turisztikai desztinációk, így Sopron Fertő térsége is. Ezért az MTÜ a VOLT fesztivál kapcsán tervezi a fesztiválra ellátogatók figyelmét felhívni a VOLT területén Sopron történelmi belvárosa mellett más fontos, érdekes, történelmi és természeti kincseinkre. Így 360 fokban, virtuálisan bejárhatóvá tesszik majd Sopron műemléki belvárosa mellett Balf, Bük, Hegykő fürdőit, a Fertő-parti cölöpházakat, a környékbeli pincészeteket.

„A turizmus versenyképességének növekedése nem várható pusztán a külföldi turistáktól, a belföldi utazások során eltöltött vendégéjszakák számát is növelni kell. Ez csak úgy érhető el, ha megfelelő attrakciókkal és élménykínálattal ki lehet csalogatni a vendégeket a megszokott üdüléseikből és ajánlani lehet nekik akár helyi vonzerőket, akár családbarát programokat vagy egyéb turisztikai szolgáltatásokat is. A kampány célja, hogy mind több utazót győzzünk meg arról, hogy nemcsak Ausztriába, Horvátországba vagy az Égei-tenger partjára érdemes elutazni.” – fogalmazott Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. „Magyarországot érdemes felfedezni, érdemes több időt szánni arra, hogy megismerjük azokat a kincseket, amelyek közelebb vannak hozzánk, mint gondolnánk” – tette hozzá Guller Zoltán.

A kampány három érték – a Fertő tavi cölöpházak, a Balaton-felvidéki Hegyestű és az egerszalóki sódomb – megjelenítésével indult, amelyeket további inspirációt adó attrakciók követnek majd. A nyári kampány fókuszában a Balaton áll majd, de az Ügynökség az ország más részeiben található értékek megjelenítését is tervezi a fedezdfel.itthon.hu weboldalon

 

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom