Marketing
Jövő héten zeneipari konferencia
Hagyományteremtő szándékkal indul a hazai zeneipar teljes vertikumát átfogni igyekvő Music Hungary konferencia. A rendezvény célja, hogy az iparág szereplőinek évente lehetőséget biztosítson a találkozásra és a közös gondolkodásra. Az első rendezvényre május 16-17-én kerül sor Egerben.
Mi is az a zeneipar, kikből áll és mik a fő kihívásai? A nemzetközi trendek és hazai megoldások. Az állam és a zeneipar viszonya. Tehetséggondozás, zeneoktatás, piacra jutás. Jogok és kötelezettségek – ezekkel a témákkal foglalkozó kerekasztal beszélgetésekkel indul útjára a zeneipari konferencia, a Music Hungary.
A konferencia alapötletét az adta, hogy Eger városa meghívására idén Salgótarjánból átköltözik az ÉTER fesztivál elnevezésű zenei tehetségkutató rendezvény, és a rendezvény szervezői megkeresték a Sziget Szervezőirodát, hogy segítsenek a zeneipar meghatározó szereplőinek figyelmét felhívni a tehetséggondozó rendezvényükre.
„Sajnos a mi iparágunknak eddig nem volt olyan összejövetele, ahol évente legalább egyszer összejöhetnek az érintettek és a szervezett programokon túl ismerkednek, beszélgetnek. Eddig nem igazán volt még kísérlet sem, amely megpróbálta volna a legtágabban értelmezett zenei szakmát egy asztalhoz ültetni. Voltak és vannak nagyszerű rendezvények a Hangfoglalástól a Zipkomm-ig, de mindenki csak egy részterületre koncentrál, miközben azt tapasztalom, hogy bármilyen kicsi is ez a piac, annyira nincs párbeszéd, hogy még a meghatározó szereplőknél is előfordul, hogy személyesen nem is ismerjük egymást. Most viszont az Éter fesztivál előtti napra Egerbe várjuk a komolyzenészektől, a népzenészekig, a dj-ktől a rockerekig, a szerzők és zenészek képviselőit, csakúgy mint a jogvédőktől a rendezvényszervezőkön át a technikusokig, a zenés médiumok képviselőitől a klubosokon át az intézményvezetőkig, a kiadóktól a producereken át a hangszerkészítőkig, mindazokat, akik hisznek abban, hogy együtt erősebbek és hatékonyabbak tudunk lenni. Úgy gondoltuk, hogy Eger városa, azon belül is a Bolyki Pince különleges adottságú sziklakatlana, kitűnő lehetőségeket kínál arra, hogy végre összehozzuk egy fedél alá a szakma legkülönbözőbb területeinek képviselőit. Ha össze tudunk jönni, akkor akár össze is tudunk fogni” – fogalmazta meg lényegét, az idén első alkalommal rendezendő, de hosszútávú terveket szövögető konferenciának Gerendai Károly, az esemény egyik “motorja”.
“Meggyőződésem, ha sikerül közösen megfogalmazzuk azokat a kérdéseket, problémákat, amelyek minden szakmabelit érintenek, és tudunk mellé tenni megoldási javaslatokat is, akkor van esély érdemi válaszokat kapnunk. Ezért a kérdések és a feladatok megfogalmazására teszünk 16-án, csütörtökön egy kísérletet, majd rögtön utána, a rákövetkező napon a konferencia tanulságait az ország vezető politikusaival is megvitatjuk. Ugyanis nemcsak ez lesz az első igazi iparági egyeztetés, de 17-én, pénteken délelőtt egy politikus fórummal zárul a rendezvény szakmai része, ahol a pártok vezető politikusai reagálnak majd a felvetődő kérdésekre.” – tette hozzá Gerendai.
A kerekasztal beszélgetések résztvevőinek listája igazán impozáns, jól mutatja, hogy ez az iparág adja az itthon is stratégiai területnek számító kreatív ipar legjelentősebb szeletét. A konferencia szereplői közt találhatjuk – a teljesség igénye nélkül – L. Simon Lászlót, az NKA és a parlament kulturális bizottságának elnökét, Szinger Andrást, az Artisjus főigazgatóját, Doncsev András EMMI államtitkárt, Heal Edinát, a Google Magyarország vezérigazgatóját, Uj Pétert, a 444.hu alapító-főszerkesztőjét, Szűcs László MAHASZ elnököt, Gyimesi Lászlót, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkárát, Tiszttartó Tituszt, a Class Fm programigazgatóját, Gazsó L. Ferenc vezérigazgató helyettest az MTVA-tól, Simon Zsoltot, a TV2 vezérigazgatóját, Kelemen Lászlót, a Hagyományok Háza igazgatóját, Bendzsel Miklóst, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét és a politika színteréről Kósa Lajost, a Fidesz ügyvezető alelnökét, Mesterházy Attilát, az MSZP elnökét, Schiffer Andrást az LMP vezetőjét és Karácsony Gergelyt az Együtt 2014 színeiben.
A széleskörű szakmai összefogással létrejövő konferencia szervezését és lebonyolítását a Sziget Szervezőiroda vállalta magára.
A zártkörű szakmai eseményen részt venni csak regisztráció útján lehet, a szervezők körülbelül 300 érdeklődőre számítanak a zeneipar minden területéről.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.