Kövess minket!

Marketing

Jönnek a targetálható TV-reklámok: célzottan, a nagyobb elérésért

Évtizedek óta a televíziós reklámok jelentik a legnagyobb hirdetési bevételeket a reklámpiacon, és ma már az online kiskereskedők és a közösségi médiaplatformok hirdetéseihez hasonlóan szintén megcélozhatnak bizonyos fogyasztói szegmenseket ezzel a reklámtípussal. A targetált hirdetési technológia lehetőséget teremt arra, hogy különböző hirdetések jelenjenek meg ugyanazt a műsort néző fogyasztóknak. A Deloitte Global előrejelzése szerint a célzott televíziós reklám 2022-ben világszerte mintegy 7,5 milliárd dollár bevételt jelent majd a társaságoknak.

Pixabay

Az idei évre prognosztizált 7,5 milliárd dolláros összeg körülbelül 40-szerese annak a bevételnek, amit a Deloitte 2012 – es TMT Predictions tanulmányában vetített előre, amikor utoljára értékelte ezt a reklámkategóriát. Bár egy tízéves időtartam alatti 40-szeres növekedés lenyűgözően hangzik, a teljes, 2022-re előre jelzett 153 milliárd dolláros globális televíziós reklámpiacnak csak egy kis része.

A célzott televíziós reklám előtt még igen hosszú út áll, mire a televíziós reklámpiac jelentős részévé válhat. Ehhez elsősorban az a képessége fogja hozzásegíteni, hogy ugyanazzal a hirdetéssel sokkal több nézőt lehet elérni, nem pedig az, hogy a különböző háztartásokat különböző hirdetésekkel célozza meg

– mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának igazgatója.

Hosszu Gábor

Hogyan is működik a célzott televíziós reklám?

A célzott tévéhirdetés audiovizuális, nagy képernyőn – jellemzően televízión, de laptopon vagy táblagépen is – történő megtekintésre szánt, élő tévéadásba vagy bármely szolgáltatótól származó streamelt videótartalomba illesztett, testreszabott reklám. A reklámpiaci szereplők hirdetéseiket a fogyasztói adatok felhasználásával tervezhetik meg és optimalizálhatják, melynek célja, hogy maximalizálni tudják a fogyasztói élményt, és ezáltal növeljék a reklámozás hatékonyságát.

A targetálást nagy hírverés övezi, de az elérés adja az értéket

A célzott televíziós reklámok evolúciója valószínűleg nem az lesz, hogy az egyes hirdetők testre szabott hirdetéseket készítenek, amelyekkel a különböző fogyasztókat célozzák meg. Az elkövetkező öt évben a Deloitte arra számít, hogy a nagy hirdetők – akik pénzben kifejezve továbbra is a televíziós hirdetések legnagyobb vásárlói lesznek – a célzott hirdetéseket inkább az elérés kiterjesztésének képessége miatt használják majd, nem pedig az üzenetek háztartásonként vagy egyéni nézők szerinti differenciálása végett.

A nagy elérés jellemzően nagy költséggel is jár

A hagyományos televíziós reklám három egyedülálló tulajdonsággal rendelkezik: a képernyő mérete, amelyen a reklámot nézik, az elérés nagysága és a márka biztonsága. 2022-ben valószínűleg egyetlen más médium sem lesz képes felvenni a versenyt a televízió azon képességével, hogy hét napon belül a lakosság legalább 80%-ához eljuttasson nagy gyártási értékű, audiovizuális üzeneteket. A tévéreklámok ugyanakkor nem adnak lehetőséget a nézőknek arra, hogy kommentálják a tartalmat, és vannak egyéb alapvető korlátai is. Ezek közül a legjelentősebb az elkészítésükhöz szükséges idő és költség, ami különösen a főműsoridőre szánt reklámokra igaz. Ez alapvetően korlátozza a hirdetések kínálatát és csökkenti a targetálás előnyeit.

A különböző reklámok eltérő célokat szolgálhatnak

A nagyfelbontású televíziós reklámok elsősorban arra alkalmasak kiválóan, hogy a fogyasztók olyan márkákról, termékekről és szolgáltatásokról értesüljenek, amelyekről nem is tudták, hogy léteznek, vagy hogy szükségük van rájuk. Ezzel szemben az okostelefonok és laptopok, amelyek gyakran tárolják a kredit-, és hitelkártya adatokat, könnyebben ösztönöznek azonnali vásárlásra.

Fontos érv az is, hogy a reklám soha nem is volt, és valószínűleg soha nem is lesz tökéletesen célozható. Gondoljunk csak arra, hogy egy kisbabás házaspárnak talán jobban tetszik egy sportautó reklámja, mint egy nekik különben észszerű sedané, pontosan azért, mert az nem funkcionális igényt, hanem vágyat elégít ki. Sőt, az is lehet, hogy a legtöbb ember inkább személyre szabás nélkül szereti a reklámokat

mondta Gercsák Csilla, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának menedzsere.

Gercsák Csilla

A célzott hirdetések ökoszisztémája még nem alakult ki

A hagyományos televíziós ágazat számára a célzott hirdetések magasabb bevételeket tesznek lehetővé, és segíthetnek abban is, hogy a televíziós reklámok versenyképesek maradjanak. Bár a lineáris televíziózás elérése más médiatípusokéhoz képest még mindig jobb, az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent: a világ főbb piacain évente 2-3%-kal. A csökkenés a legfiatalabb korosztályok körében volt a legmeredekebb, akiket egyre drágábban lehet elérni. Eddig a nézettség csökkenését az egy nézőre jutó költségek növekedése ellensúlyozta, így a televíziós reklámbevételek sok piacon viszonylag stabilak maradtak. A célzott televíziós hirdetésekkel ugyanakkor az elérés az online platformokon (pl. VOD, közösségi média, videójátékok) is értelmezhető. Így felmerülhet a kérdés, hogy ha a targetálható tévéreklámok mind a hirdetők, mind a műsorszolgáltatók és a lekérhető platformok számára egyaránt előnyösek, akkor miért nem uralják már most tévéreklámok világát?

Sok más piachoz hasonlóan a célzott tévéreklámoknak is teljes körű támogató ökoszisztémára van szükségük ahhoz, hogy sikeresek legyenek, ez az ökoszisztéma azonban még nem alakult ki. A szükséges elemek közé tartozik a hirdetések mérésének, összesítésének, értékesítésének és létrehozásának módja

– tette hozzá Hosszu Gábor.

Megbízható, egységes mérési adatok hiánya

A nagy hirdetők megszokták a masszív, megbízható mérési adatokat a televízió képernyőkön történő sugárzás tekintetében, és addig valószínűleg nem költenek nagy összegeket egy új technológiára, amíg nem látnak az összes eszközre és szolgáltatásra vonatkozó aggregált, megbízható adatokat. A Deloitte várakozásai szerint a legtöbb piacon 2022-ben még mindig nem lesz elérhető a bármely képernyőn, bármely szolgáltatáson keresztül vetített televíziós hirdetések egységes mérése. Valószínűleg ez lesz az egyik legnagyobb akadálya annak, hogy a célzott televíziós reklámok elérjék a bennük rejlő potenciált.

A célzott reklámozás piaca az akadályok ellenére is biztosan tovább fog nőni

Az akadályok ellenére azonban elmondható, hogy 2022-ben és az azt követő években folyamatosan növekedni fog azon platformok száma, amelyeken célzott hirdetéseket lehet elhelyezni. Egyre több reklámfinanszírozású VOD-platform jelenik meg, a televíziós hardverek forgalmazói egyre gyakrabban értékesítenek helyet a kezdőképernyőkön, a közösségi médiaplatformok pedig kifejezetten a televízióra készíthetnek alkalmazásokat. Ahhoz azonban, hogy a célzott televíziós hirdetések sikeresek legyenek, a hirdetők piacra jutását racionalizálni kell, hogy a növekvő számú platformon történő reklámelhelyezéshez szükséges kereskedelmi tárgyalások száma minimálisra csökkenjen. Ez valószínűleg aggregátorokon keresztül valósul majd meg, amelyek közvetítőként működnek a növekvő számú tartalomszolgáltatónak. A célzott technológia lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy kísérletezzenek a kiválasztott célközönséget elérő kisebb kampányokkal, a televíziós hirdetések létrehozásának költségeit azonban valószínűleg csökkenteni kell ahhoz, hogy több hirdető vehessen részt a piacon.

A Deloitte felmérése szerint egyébként a válaszadóknak csak egytizede szerette volna, ha a hirdetések személyre szabottak legyenek, míg kétharmaduk egyáltalán nem akart személyre szabott üzeneteket, vagy mindegy volt neki.

Borítókép: illusztráció

Marketing

Megválasztották az Önszabályozó Reklám Testület elnökét

Továbbra is Molnár Kálmán, az Unilever Jogi- és Vállalati Kapcsolati Igazgatója marad az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT) elnöke – közölte a testület szerdán az MTI-vel.

Közzétéve:

A közlemény szerint az ÖRT idei közgyűlése megerősítette a szervezet vezetését, így a következő három évben ismét Molnár Kálmán lesz a testület elnöke, Mező László (Medicom) és Galavics András (MTVA) pedig az alelnökök.

Fazekas Ildikó igazgatóként a stratégiai feladatokra koncentrál, Gerendi Zsolt főtitkár a szervezet operatív vezetését látja el.

A testület honlapján elérhető tájékoztatás szerint a reklám önszabályozás érvényesítése érdekében a magyarországi reklámipar európai mintára, 1996-ban hozta létre az Önszabályozó Reklám Testületet. Az ÖRT tagsága három nagy csoportra osztható: reklámozók, reklámszolgáltatók, média. A reklámozói oldalon megtalálhatók mind a nagyvállalatok, mind a kisebb vállalkozások.

A reklámszolgáltatói oldalhoz a reklám és médiaügynökségek mellett ügyvédi irodák vagy akár filmstúdiók is csatlakozhatnak.  A média oldal képviselői között jelen vannak a nyomtatott és digitális, valamint az elektronikus és közterületi média cégek is.

Tovább olvasom

Marketing

Forgalomélénkítő kampánnyal segítik a fürdőket

Forgalomélénkítő kampánnyal segíti a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a fürdőket: “Kikapcsol, gyógyít, feltölt” – ezzel a szlogennel indították el a napokban a legújabb, az ország gyógyfürdőit a középpontba állító belföldi és nemzetközi kampányát.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

A Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye szerint az MTÜ marketingkommunikációs eszközeivel az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került turisztikai szolgáltatókat támogatja.

A reklámkampány célja, hogy a forgalomélénkítés által növekedjen a szolgáltatók bevétele, ami hozzájárulhat az energiaköltségek kigazdálkodásához.

A november közepén elindított téli kampány az ország gyógy- és termálvízkincsét, világszínvonalú fürdőit népszerűsíti. A reklámok azonos üzenettel jelentek meg Németországban, Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Az MTÜ a téli imázskampány keretében olyan globális médiapiaci partnerekkel dolgozik együtt, mint a New York Times, a Le Figaro, a National Geographic, vagy Condé Nast Traveller.

Az online és social media kommunikáció mellett nagy hangsúlyt kapnak a televíziós és print megjelenések, illetve a kampányfilm az online utazási irodák, köztük az Expedia és az eDreams Odigeo felületein is megjelenik. Emellett a légimarketing együttműködésekkel a hirdetések a British Airways, a Jet2 és a KLM légitársaságok oldalain is láthatóak.

Jakab Zsófia, az MTÜ marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a közleményben kiemelte: a kialakult energiaválság által leginkább érintett turisztikai szolgáltatók között nagy számban találhatók fürdők, ezért is kerültek a téli kampány fókuszába. A cél, hogy minél több belföldi és külföldi utazót elérve hívják fel a figyelmet Magyarország világszínvonalú gyógy- és termálvíz kincsére, valamint az erre épülő hazai fürdőkultúrára. Bíznak abban, hogy a kampány jelentősen hozzájárul majd a magyar fürdők forgalmának növekedéséhez.

A közleményben kitértek arra, hogy az MTÜ november végétől tervezi az adventi időszakot meghatározó események, hagyományos karácsonyi vásárok belföldi és nemzetközi népszerűsítését is.

Borítókép: Fürdőzők a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda kültéri medencéjében

Tovább olvasom

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom