Marketing
Jobb együttműködés szükséges
Annak ellenére, hogy a vállalat növekedésében kulcsfontosságú szerepet játszik, a megkérdezettek 73 százaléka szerint saját vezetőik rendszeresen nem működnek együtt egymással.
Képesek lesznek-e a vállalkozások megváltoztatni menedzsmentjük szemléletét annak érdekében, hogy a cégek társadalomban betöltött új szerepére tudjanak összpontosítani – talán ez a legfontosabb kérdés a Deloitte 2018-as Globális HR Trendekről szóló jelentése szerint. A nemzetközi kutatás vizsgálta a munkavállalók egyre növekvő elvárásait és azt a lélegzetelállító ütemet is, amellyel a technológia megváltoztatja a vállalatok HR prioritásait.
A válaszadók túlnyomó többsége arra mutatott rá, hogy együttműködésre képes vezetőkre van szükség, akik az összetett problémákat összehangolt csapatként, szakterületeken átívelő megoldásokkal képesek kiküszöbölni. A felmérés eredményei alapján azok a vállalatok, ahol a felsővezetők rendszeresen együttműködnek, egyharmaddal nagyobb eséllyel érhetnek el 10 százalékos növekedést, mint az elkülönülten dolgozó vezetőkkel rendelkező társaságok.
„A társadalmak olyan demográfiai, technológiai és szociális változásokon mennek keresztül, amelyek a vállalatok működésére is hatást gyakorolnak, és a felmérés tisztán mutatja, hogy a munkavállalók a vezetőktől várják el, hogy kiküszöböljék a felmerülő problémákat” – mondta el Csépai Martin, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának igazgatója. „Az idei jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a vállalkozások tekintsenek túl az irodáik falain, és vegyék figyelembe a társadalom egészében elfoglalt helyüket. Az, hogy egy üzleti vállalkozás mennyire lesz képes felsővezetését úgy átszervezni, hogy társadalomközpontúbb szervezetet hozzon létre, meghatározó annak szempontjából, hogy az adott vállalkozás mennyire lesz vonzó a megfelelő képességekkel rendelkező munkaerő számára, lojális ügyfélkört képes-e kiépíteni, illetve hosszútávon fenntartható módon növekedni” – tette hozzá.
Az átláthatóságra törekvés és a fogyasztói tudatosság növekedése következtében egyre nagyobb nyomás nehezedik a társaságokra, hogy vállalják fel a változások katalizálásának a szerepét. A megkérdezettek 77 százaléka szerint a társadalomtudatosság fontos része kell, hogy legyen egy vállalat identitásának.
Az Y generáció elvárásait vizsgálva a Deloitte Millennial Survey 2017 is megerősítette, hogy a fiatalok jelentős elvárásokat támasztanak a vállalatokkal szemben a társadalmi felelősségvállalás és a közösségek fejlődéséhez való hozzájárulás terén, mivel 76 százalékuk szerint a vállalatok nagyban hozzájárulhatnak a társadalom pozitív irányú fejlődéséhez. A vállalatok pénzügyi teljesítménye és a társadalomban betöltött szerepük közötti egyre tisztábban kirajzolódó kapcsolat ellenére a megkérdezett fiatalok csupán 18 százaléka szerint foglal el a társadalomtudatosság fontos helyet a vállalati stratégiákban. A válaszadók vállalatainak 34 százaléka nem rendelkezik ilyen célú programokkal, vagy azok finanszírozása nem megfelelő, 22 százalékuknál pedig egyáltalán nem is fordítanak figyelmet erre az ügyre.
A Deloitte kutatása szerint tízből több mint négy vállalat gondolja úgy, hogy az automatizálás jelentős hatással lesz a náluk lévő munkahelyek számára, és a megkérdezettek több mint fele nyilatkozott úgy, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika hatására már elkezdte aktívan átalakítani foglalkoztatási rendszerét.
A vállalatok és a munkavállalók is felismerték, hogy a hagyományos karriermodell elavulttá vált. A megkérdezettek közel fele tartja fontosnak új karriermodellek kialakítását és készségek fejlesztését. Több mint 54 százalékuk nem rendelkezik olyan programokkal, amelyek a jövőben is keresett készségeket oktatnak és csupán 18 százalékuk érzi úgy, hogy lehetőséget adnak alkalmazottaiknak a fejlődésre. A vállalatoknak el kell fogadniuk vezető szerepüket a társadalomtudatos üzleti működés terjesztésében és dolgozniuk kell azon, hogy az egyre növekvő szakemberhiány csökkentésére átfogó képzés-fejlesztési megoldásokat találjanak és ültessenek át a gyakorlatba.
„A személyre szabott célkitűzések és motivációs stratégiák kialakítása döntő jelentőségű abban, hogy a vállalat a tehetséges munkavállalókat bevonzza és megtartsa hosszú távon, különösen a mai, szűkülő munkaerőpiacon. Az éves gyakoriságú értékelés és ösztönzés a mai üzleti életben már nem elégséges; az ösztönzési megoldások bővítése kritikus kérdés lesz a vezetők számára, ha a megfelelő képességű munkavállalókat szeretnék megszerezni és megtartani” – mondta el Csépai Martin.
A mesterséges intelligencia, a robotika, az automatizálás és a humán erőforráshoz kapcsolódó adatelemzés terjedése következtében a vállalatoknak egyensúlyt kell teremteniük az emberi készségek szükségessége és a termelékenység növelése között. Bár a megkérdezettek 72 százaléka tartja ezt a kérdést fontosnak, csak 31 százalékuk érzi úgy, hogy készen áll a feladatra.
A vezetők növekedésre számítanak az összetett problémamegoldást (63 százalék), a kognitív képességeket (55 százalék) és a szociális készségeket (52 százalék) igénylő beosztások számában. A felmérés eredményei alapján elmondható, hogy az automatizáció velünk marad a következő időszakban is, fokozódó méretben, gyorsasággal és minőségben. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan új munkakörök is kialakulnak, amelyek szolgáltatás-orientáltabbak, összetettebbek, kognitív és humán készségeket jobban igénylőek lesznek. Csak azok a vállalatok maradnak versenyképesek, amelyek felsővezetése figyelmet fordít a munkavégzés módjának átalakítására és e készségek eredményesebb kihasználására.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.