Kövess minket!

Marketing

Jó évet zárt tavaly a Budapest Bank

Növekvő hitelezési aktivitás és terven felüli nyereség.

A Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában álló Budapest Bank csoport mérlegfőösszegét 3,5 százalékkal 1.034 milliárd forintra növelte 2017-ben. A bankcsoport tavaly is kiválóan teljesített: adózott nyeresége 14,6 milliárd forint volt. A kiemelkedő nyereséget főként az új hitelkihelyezések – különösen a jelzáloghitelezés, személyi kölcsönök és vállalati lízing terén elért – növekedése, illetve az ennek nyomán növekvő hitelportfolió eredményezte. A bankcsoport organikus növekedésén túl 2,1 milliárd forint értékben járult hozzá az eredményhez a javuló portfoliónak köszönhető egyszeri értékvesztés és céltartalék felszabadítás.

A pénzintézet ügyfelekkel szembeni nettó követelésállománya (671 milliárd forint) 13,5 százalékkal, ügyfelekkel szembeni kötelezettségállománya (699 milliárd forint) pedig 2,2 százalékkal növekedett. A bankcsoport működési költségei 2017-ben az előző évi szinten maradtak. A bankot továbbra is stabil likviditás és forrásellátottság jellemzi, tőkemegfelelési mutatója tovább erősödött (14,3%), ami messze a hatóságilag előírt követelmények fölötti szinten van, azaz a bank önfinanszírozó módon képes biztosítani a további növekedést is.

A bankcsoport lakossági hitelállománya 2017 végére 335 milliárd forintra nőtt (4,6%), amelynek fő mozgatórugója a tavalyi erőteljes hitelezési aktivitás. Az új hitelkihelyezés erőteljesen növekedett: a bank 63 százalékkal több jelzáloghitelt és 66 százalékkal több személyi kölcsönt helyezett ki tavaly 2016-hoz képest, ami jelentősen meghaladja a piaci növekedési szintet (említési sorrendben 15% és 47%).

A pénzintézet az autóhitelezés terén is erősített: az előző évinél 30 százalékkal jobb eredményt ért el. Partneri együttműködései révén a bank hitelkártya-kibocsátói pozícióját is tovább erősítette: az év során 90 ezer új hitelkártyát bocsátott ki.

A Money+ privátbanki üzletágnak és a megújított prémiumbanki szolgáltatásoknak köszönhetően a Budapest Alapkezelő által kezelt teljes vagyon 4,9 százalékkal 567 milliárd forintra növekedett, míg a Budapest Banknál elhelyezett lakossági lekötött betét és látra szóló állomány 5,6 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest.

A vállalati üzletág továbbra is dinamikusan növekedett: a Budapest Bank elsősorban kis- és középvállalatokra szakosodott üzletága teljes kihelyezett vállalati hitel- és lízing állományát (vállalat, lízing, mikro együtt) 13 százalékkal, 411 milliárdra növelte. A leszerződött hitel- és lízingállomány 618 milliárd forintra nőtt, miközben a portfólió minősége továbbra is kiváló. A bankcsoport vállalati lízingállománya 29 százalékkal 99,4 milliárd forintra, az új lízing állomány pedig 14 százalékkal 53,7 milliárd forintra nőtt – ezzel a Budapest Lízing továbbra is piacvezető az új vállalati lízing kihelyezések tekintetében. A bank az új ügyfél akvizícióban is sikeres volt: a piacon a második legtöbb új kkv számlát nyitotta többek között az olyan szinergiák kihasználásának köszönhetően, mint az MFB Pontok vagy a lízing jelentette keresztértékesítési lehetőségek. Az üzletág folyószámla és lekötött betét állománya 22 százalékkal nőtt.

„A Budapest Bank időtálló és következetesen megvalósított stratégiája biztosítja, hogy a bank folyamatosan eredményesen működött az elmúlt évtizedekben, válságos és változásokkal teli időkben is. A stratégiai folytonosságnak köszönhetően a bank 2017-ben is megvalósította ambiciózus növekedési terveit, és továbbra is kiszámíthatóan teljesítette nyereségterveit. Ezen stabil alapokra, és munkatársaink kiemelkedő szakértelmére építkezik idei üzleti tervünk is: 2018-ban is célunk, hogy az elmúlt év üzleti dinamikáját fenntartva növekedjünk tovább. A korábbi üzleti fókuszterületek mellett 2018-ban a lakossági számlanyitások terén a korábbinál erőteljesebb bővülést tervezünk. Idén még több új digitális szolgáltatással lépünk majd piacra, amivel szeretnénk tovább javítani az ügyfélkiszolgálás minőségét” – mondta el Lélfai Koppány a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom