Kövess minket!

Marketing

Jelentősen csökkent a tévés termékmegjelenítések száma

A járvány következtében változott a műsorstruktúra, kevesebb lett a hirdető, és a saját műsorok készítése is nehézkessé vált.

A koronavírus-járvány miatt 2020 második félévében tizenhárom százalékkal csökkent a televíziós termékmegjelenítések száma 2019 azonos időszakához képest – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága kedden a médiatanács legutóbbi, március 30-ai ülésén elfogadott tanulmányra hivatkozva az MTI-vel.

A hatóság közleményében kifejtette, a tanulmányban az országos kereskedelmi televíziók 2020 második félévében sugárzott, saját gyártású műsorait elemezték. A hat hónap alatt 2427-féle márkát hirdettek, összesen 17 675 ilyen típusú hirdetés szerepelt az RTL Klubon és a TV2-n, 13 százalékkal kevesebb a 2019 azonos időszakában regisztrálthoz képest (20 412).

Ennek legfőbb oka a koronavírus-járvány következtében kialakult műsorstruktúra-változás lehet: a saját készítésű műsorszámok forgatása nehézkessé vált, a gazdasági változások miatt kevesebb lett a hirdető

– összegzett az NMHH.

Hozzátették, a legtöbb hirdetés – 3415 eset – az RTL Klub Reggeli című műsorához kapcsolódott, amelyet a Fókusz (1428) és Az év hotele (1085) követett. A TV2 legtöbb termékmegjelenítéses műsora, a Mokka (575) a nyolcadik helyet szerezte meg.

A nők még mindig alulreprezentáltak

A hatóság kiemelte továbbá, hogy a nők még mindig alulreprezentáltak a televíziós hírműsorokban.
Emlékeztettek arra, hogy a médiatanács elfogadta a hírműsorok társadalmi sokszínűségét – az egyes társadalmi, gazdasági és etnikai csoportok reprezentációját – vizsgáló legfrissebb, 2020-ra vonatkozó hatósági tanulmányt is. Az elemzett kategóriákon belül az elmúlt évekhez hasonlóan a gazdasági élet szereplői közül a szolgáltatási szféra képviselői jelentek meg leggyakrabban, 76,5 százalékban. A nemek megjelenési arányai átlagosan mintegy háromnegyedes többséget mutattak a férfiak javára: a nők legtöbbször (29,4 százalék) a kereskedelmi hírműsorokban kaptak nyilvánosságot. A vizsgálat a következő közszolgálati és kereskedelmi hírműsorokat dolgozta fel: M1 esti Híradó; Duna TV Híradó; Kossuth rádió 180 perc, Déli Krónika, Esti Krónika, TV2 Tények, RTL Klub Híradó, Magyar ATV Híradó, Hír TV Híradó.

Rádiófrekvenciákról is döntöttek

A hatóság bejelentette azt is: a tanács megállapította, hogy a Budapest 89,5 MHz körzeti rádiós frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat nyertese az egyedül pályázó Radio Plus Kft.
Hangsúlyozták, a testület a szolgáltató kérelmére a május 3. és október 29. közötti időszakra ideiglenes jellegű kereskedelmi szerződés megkötéséről döntött a Közösségi Rádiózásért Egyesülettel, amely a Spirit FM néven hallható szolgáltatását sugározza majd a Budapest 92,9 MHz-es frekvencián. A hatályos szabályok szerint a médiaszolgáltató lemondott az eddigi, Budapest 87,6 MHz frekvencia közösségi használatáról.

A szolgáltatók kérelmére a médiatanács engedélyezte, hogy április 1-jétől a VLNC FM Rádió Kft. Székesfehérvár 101,8 MHz-en működő jogosultsága, valamint a Best Rádió Kft. Eger 100,7 MHz-en, Zalaegerszeg 88,9 MHz-en és Szolnok 102,4 MHz-en működő jogosultságai is hálózatba kapcsolódjanak a budapesti Best FM-mel. Ettől a naptól egyúttal a szolnoki szolgáltatás Amadeus Rádió helyett 102,4 Best FM néven sugározza műsorait – olvasható az NMHH közleményében.

Kiemelték, a grémium véglegesítette a Szekszárd 104,5 MHz és a Salgótarján 99,3 MHz helyi frekvenciák közösségi jellegű pályázati felhívásait, valamint elfogadta a szintén közösségi Szekszárd 102,5 MHz, a Komló 91,4 MHz és a kereskedelmi jellegű Pápa 95,7 MHz-re vonatkozó tervezeteket. A dokumentumok a hatóság honlapján olvashatók.

Figyelmeztetések helyi tévéknek

Az NMHH tájékoztatása szerint a grémium a Gyula Televízió szolgáltatóját burkolt reklámozás miatt figyelmeztette, mert ott a híradó egyik decemberi, négyszer sugárzott adásában egy helyi húsmárka részletes bemutatásával vásárlásra sarkallhatták a nézőket. Ilyet a törvény csak reklámblokkban engedélyez.

A testület figyelmeztette a Városi Televízió Szeged szolgáltatóját is, mert az az ÉPI-TECH című műsor egy vizsgált januári adásában a támogató építőipari cégről és annak termékeiről olyan reklámértékű információkat közölt, amely a vállalkozás szolgáltatásainak igénybevételére ösztönözhetett.

Marketing

Nemzetközi elismerések a Lounge Group PR divíziójának

A Lounge ismét jó eredményt ért el egy kreatívszakmai versenyen, valamint további előkelő helyezések elérésére is lehetőségük van.

Közzétéve:

Borítókép forrása: Facebook / @loungegroupbudapest

Újabb rangos szakmai elismerésekkel gazdagodott az idei PR Toplista 3. helyén debütált Lounge Group – tudatta közleményében a cégcsoport.

Mint írták, a Lounge Group PR divíziója két munkájával is shortlisre került az egyik legnevesebb nemzetközi kreatívszakmai versenyen. A SABRE Awards EMEA 2021-es kiírásán a Budapest Airporttal a koronavírus első hulláma alatt végzett reputációmenedzsment tevékenység a ’Transportation & Logistics’ kategóriában, a Jófogással közösen megvalósított „Esély egy jobb kutyaéletre” kampány pedig a ’Corporate Social Responsibility’ kategóriában esélyes a komoly elismerésre. A SABRE Awards EMEA 2021-re több mint 2000 pályázat érkezett, az online díjkiosztó június 9-én esedékes.

Az „Esély egy jobb kutyaéletre” szemléletformáló kampányt továbbá múlt hét végén a PR News által kiírt CSR & Nonprofit Awards-on is a legjobbak között ismerték el (Honorable Mention), méghozzá a ’Cause Branding Campaign’ kategóriában.

A Médiapiacnak nemrég nyilatkozott a Lounge Communications ügyvezetője, Mamusits Péter. A 10 éve működő cégcsoport kapcsán a szakember kiemelte: „A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén.” A teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni.

Bácskai Balázs

Tovább olvasom

Marketing

Márciusban ismét rekordot döntött az online kiskereskedelem

A kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett.

Közzétéve:

Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon. A tavaly áprilisi 114 milliárdos csúcsot novemberben 137 milliárddal adta át a múltnak az e-kereskedelem. Idén márciusban a megelőző évhez képest 62 százalékos növekedést produkálva már mintegy 140 milliárd forintot tett ki az online forgalom – emelte ki a legfrissebb adatokat kommentálva Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

A minisztérium közleménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel közzétett, márciusra vonatkozó adatsorát idézi, amely szerint a nyers adattal számolva 1,5 százalékos, naptárhatással kiigazítva 2,0 százalékos mérséklődést mutat a kiskereskedelem teljesítménye. A hónap nagyobbik részében, bő három héten át a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján zárva tartottak a nem napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek. A kismértékű csökkenés elsősorban ennek tudható be, hiszen a bázisul szolgáló tavaly márciusban nemcsak az élelmiszerboltok, drogériák és patikák fogadhattak vásárlókat.

Az elektronikus kereskedelem újbóli felfutásának fő oka szintén ez lehet, de a kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett

– értékelt Cseresnyés Péter.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a koronavírus miatt tevékenységük átmeneti felfüggesztésére kényszerült vállalkozások talpon maradását ágazati bértámogatással segíti a kormány. A munkahelyek megtartását szolgáló lehetőséggel idén március-áprilisban a kiskereskedelmi cégek is élhettek. A támogatást közel 30 ezer munkavállaló után, több mint hatmilliárd forint értékben kapták meg a szektor szereplői. A legtöbb kiskereskedelmi állás megőrzéséhez a ruházati üzletekben dolgozók munkabére mintegy kétharmadának átvállalásával járult hozzá a program.

Cseresnyés Péter hozzátette, hogy a boltok, áruházak, bevásárlóközpontok április eleji újranyitásával minden bizonnyal valamelyest megélénkül a kiskereskedelmi forgalom. A tartós megoldást azonban ezen a téren is az jelenti, ha minél többen regisztrálnak a vakcinára, és felveszik az oltást. Az így kialakuló védettség a gazdaság újraindításának alapja, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek elkezdjék pótolni egy esztendeje tudatosan visszafogott fogyasztásukat. Kedvező jelnek nevezte, hogy 12 hónapos csökkenés után márciusban nőtt az üzemanyag-értékesítés, több mint két százalékkal költöttünk többet a benzinkutakon.

Tovább olvasom

Marketing

Közösen lép fel a problémás webshopok ellen az NMHH és a Nébih

Akár egy évre is “lakat kerülhet” a problémás webshopokra.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Az online értékesítési csatorna előretörésével az ellenőrző hatóságok is egyre több olyan honlapot találnak Magyarországon, amelyek hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott terméket kínálnak eladásra; a csalók ellen a hatóságok közti összefogással lehet a legeredményesebben fellépni, így az összehangolt munka érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának csütörtöki közleménye szerint

az élelmiszerlánc-biztonság területén is egyre nagyobb kockázatot jelent az online értékesítés.

A Nébih munkatársai munkájuk során többek között nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termékek, szolgáltatások kínálását, de vényköteles készítmények vény nélkül forgalmazását is tapasztalták már. A szakembereknek rendszeresen kell eljárniuk emberi egészséget veszélyeztető, illetve a termék lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető tájékoztatással kísért élelmiszereket – köztük étrend-kiegészítőket – árusító weboldalakkal szemben is.

A jogsértő tevékenységek megakadályozásában nyújthat segítséget a jövőben az NMHH által üzemeltett “Központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa”, azaz a KEHTA. A Nébih határozatainak a KEHTA rendszerben való rögzítésével ugyanis

elérhetővé válik az a lehetőség, hogy a jogsértő honlapokat 365 napra hozzáférhetetlenné tegye a hatóság.

Az együttműködési megállapodás aláírása megteremtette a rendszer használatának elvi alapjait, amelyet a technológiai feltételek kialakítása követ. A hatóságok célja, hogy – a vásárlók védelme érdekében – a gyakorlatban is mielőbb, lehetőség szerint már júniustól megkezdődhessen az élelmiszerlánc-biztonsági szempontból jogsértő weboldalak “elsötétítése”.

Tovább olvasom