Marketing
„Iszonyat nehéz lehet, ha valakinek nincs semmi a fejében!”
Magyarósi Csaba az ország egyik legkövetettebb utazó és tesztelő youtubere, aki tudatosan építette fel magát a kezdetektől fogva, hiszen fiatalkorában ahhoz sem volt nagyon bátorsága, hogy megkérdezze egy idegentől, mennyi az idő. Kirázza a hideg, ha influencernek hívják, illetve annak a gondolatától is, hogy valaki más tárgyalja le helyette a hirdetéseit. Nem adná fel az autonómiáját, de a nézői fölé sem akar emelkedni.
Hova utazik legközelebb?
Marokkóba.
Hogyan történik egy ilyen út megtervezése?
Második éve az Aldi Utazás a főszponzorunk. Az év elején összeülünk, majd feldobom, hogy szerintem milyen állomások lennének érdekesek. Ők pedig elmondják, hogy az adott kontinensen, országban miképpen tudnának egy utazást lebonyolítani. Lefektetjük az egész éves tervet – amit később folyamatosan felrúgunk. Nagyon organikus a folyamat: az elején határozott koncepciónk van, amit az év során finomhangolunk.
A saját maga menedzsere?
Ez nem is működik másképpen. Folyamatosan kapok azzal kapcsolatban tanácsokat, hogy miképpen tudnák mások segíteni a munkámat. Mindig, amikor elgondolkozom ezen, rájövök arra, hogy sokkal nehezebb lenne, ha valakit beiktatnék. Hogyan vághatná meg valaki más azt az adást, amit én rakok össze „fejben”? A
Nem adná fel az autonómiáját?
Soha! Ennek a műfajnak pont az a lényege, hogy egy kézben tartunk mindent. Ez egyébként egy skálázási probléma is, mert a munkát nem akarom kiadni, én pedig ennél többet nem tudok dolgozni.
Azon már túl vagyunk, hogy valakiből, akinek van egy kamerája, ért a használatához, tud vágni, és mondjuk még jó kommunikációs képessége is van, sikeres influencer lehet hosszú távon?
Ezeket birtokolni már önmagában kemény feladat.
Nekem 25-30 év munkám van abban, hogy meg tudok szólalni a kamera előtt. |
Sok influencer – nagyon nem szeretném magammal kapcsolatban ezt a szót használni – megjelenik a YouTube-on, de hányan rendelkeznek közülük ezekkel a képességekkel? El kell kezdeni valahol, de szerintem az csak valahányadik lépés, hogy leülök a kamera elé.
 |
| Fotó: Kiss András |
Ha nem influencernek, akkor minek titulálná magát?
A hideg futkos a hátamon ettől a szótól, egyrészt azok miatt, akikre ezt szoktuk mondani. |
Másfelől ennek a szónak van önmagában is egy jelentése. Az influencer szerintem nem a lényeggel foglalkozik, nem minőségi tartalmat akar, hanem az emberekre szeretne hatást gyakorolni, végül pedig forintosítani a termékét. Ez tök gáz. Én videókat készítek, amelyekről szeretném, ha minőségiek lennének, ha pedig van hatásuk, akkor örülök. Bennem is megvan a meggyőzés szándéka, de nem értékesítési szempontból, hanem egyfajta „életmódjavítás” végett. Megtapasztaltam sok mindent az életemben, aminek a bemutatása lehet, hogy segítene másoknak.
Ez valahol ugyanúgy befolyásolás.
Igen, de a célja nem egy termék eladása. Jobban szeretném, ha beszélhetnénk olyan fontos dolgokról, mint például a városok elszmogosodása. Legyünk egy szinten, nem akarok senki fölé sem emelkedni, hogy „én vagyok az influencer, én tudom, hogy kell ezt csinálni”.
Mi a véleménye arról, hogy nagyon sok médiaszereplő meglátta a YouTube-ban a lehetőséget?
Ez nekem nem fáj. Ugyanakkor ilyen helyzetekben az ember felállít kategóriákat, pedig ki vagyok én, hogy bárki felett ítélkezzek? Ha csak a televíziózást nézzük, látható, hogy volt igény erre is, arra is – tehát a színvonalas és a kevésbé színvonalas szórakoztatásra is. Egyik sem oltotta ki a másikat, bár Puzsér Róbertnek (publicista, közéleti influencer, főpolgármester-jelölt – a szerk.) az a vesszőparipája, hogy az igénytelenedés közvetlen hatással van a társadalomra.
Sok fiatal videós megkeres azzal, hogy miképpen tudnának szponzorokat találni maguknak. Lehet, hogy ma már ez így működik, de én értetlenül állok egy ilyen levél előtt, mert nem értem, miért akarja valaki a tizedik lépéssel indítani ezt a tevékenységet. Én nem azért kezdtem ezt el, mert azt gondoltam, hogy valaha is pénz fogok keresni vele, hanem mert volt egy belső indíttatásom.
A tizedik lépésig hogyan jutott el?
Befelé forduló félénk gyerek voltam, nagyon sok energiámba telt, hogy eljussak 18 éves koromig oda, hogy normálisan tudjak beszélni valakivel.
Gondoltam, ha odamegyek száz emberhez emiatt, akkor ezt a gátlásomat kipipálhatom. Aztán elmentem színjátszóra, mert nem mertem kiállni a színpadra…
Ez egy elég bátor és tudatos hozzáállás.
Ilyen szempontból szerencsés alkat vagyok, másfelől pedig szerencsétlen, mert olyan dolgok is kihívást jelentettek nekem, amelyek másoknak nem. A színészet után rapzenekart csináltam, aztán szépen lassan eljutottam oda, hogy már nem féltem a kamera elé állni. Ezenkívül nagyon sokat kellett olvasnom ahhoz, hogy legyen valamiféle világkép a fejemben. Alapvetően azt gondolom, hogy nekem nem önbizalmam van, hanem megtanultam egyes helyzeteket kezelni.
 |
| Fotó: Kiss András |
Az újságírás hogyan jött?
Kommunikációt tanultam, ami nekem kevés volt, élesben akartam csinálni. A barátaim azt mondták, hogy ne lőjek túl magasra, bennem viszont fel sem merült bármi más, mint az Index, mert annyira szerettem volna ott dolgozni.
Nem ment egyszerűen a bekerülés, számtalanszor elzavartak azzal az indokkal, hogy nincs rám szükség. |
Én viszont azt gondoltam, hogyha kirúgnak az ajtón, akkor visszamászom az ablakon. „Csak adjatok egy asztalt, én meg termelem a cikkeket, akár ingyen is” – mondtam nekik, aztán összejött.
Amióta létezik user-generated content (UGC, felhasználó által létrehozott tartalom – a szerk.), azóta jelen van. Tudta, hogy az újságírásból majd egyszer át kell vándorolnia az influencerpiacra?
Mindig kicsit előbb kezdtem el ilyesmikkel foglalkozni, mint hogy belegondoltam abba, meg lehet-e élni belőlük a jövőben. Az Appleblog úgy kezdődött, hogy az Index Tech rovatában írtam az Apple-lel kapcsolatos cikkeket, amelyekre azt mondták, hogy hagyjam abba, mert ez egy „marginális cég”. Aztán egy hétvégi ügyelet alatt megcsináltam egy barátommal a blogot – ennek már tíz éve. Egy darabig fel sem merült bennem, hogy ezt lehetne értékesíteni, aztán pár év múlva megjelentek az első hirdetők. Mára már egyébként elvesztettem az érdeklődésem a cég iránt.
Hogyan dönti el, hogy kivel dolgozik együtt?
Az is előfordul azonban, hogy a koncepció nem tetszik. A harmadik szempontom pedig az, hogy ha a nézőim számára nem használ, akkor nem vállalom.
Mi a helyzet azokkal a tartalmakkal, amelyek tabukat döntögetnek? Például amikor a VR-pornót mutatja be.
Számomra ez nem tabutéma, de értem, mire gondol. Bizonyos értelemben nagyon beteg dolognak tartom azt, hogy egy gyerek olyan akciójátékkal játszhat, amelyben lefejezik egymást, miközben a szexualitásról nem lehet nyíltan beszélni. Ez egy olyan téma, amelynek a megfelelő körítéssel szóba kell kerülnie.
 |
| Fotó: Kiss András |
Tiltotta már le a YouTube videóját?
Olyan volt, hogy egy Las Vegasban forgatott videóra ráhúzta a YouTube, hogy nem monetizálható, mert félmeztelen férfiak és nők voltak láthatók benne. Ez teljesen abszurd szerintem. Egyébként ha megkeresne egy atomerőmű, hogy készítsek egy szponzorált adást velük, akkor azt mondanám, „tök jó, hogy írtak, ha nem tettek volna így, akkor én írtam volna!”. Most pont a világ első fúziós erőművébe próbálom bekönyörögni magam Franciaországban.
Ez a fajta érdeklődés honnan fakad? Nem nagyon hallottam olyat a jelenlegi YouTube-szféra képviselőitől, hogy atomerőműben akarnának forgatni.
Én el sem tudom képzelni, hogy miért nem! Amikor elmegyek valahova, van a fejemben egy forgatókönyv, hogy miről akarok forgatni.
A Discovery Channelön futó műsorával mi történt?
Nem volt jó élmény, ennek következtében történt meg a klasszikus médiával való teljes szakításom. |
Az első évad sem volt már túl jó, hiszen a népszerű online videósorozatunkat átvittük a tévébe, és hirtelen ezer szabály szakadt a nyakunkba. Körülvett tíz ember, akik csomó mindent megtiltottak nekünk. A második évadban már csak hárman voltunk, aminek hála sikerült a műsort átültetni a tévébe – de ami munkám volt vele, hogy sikerüljenek a részek!… Valami katasztrófa volt. Az idő kilencven százaléka adminisztrációra ment el. Én nem adminisztrálni akartam, hanem tartalmat gyártani. Annyi idő alatt elkészíthettem volna kétszáz online videót, amit utána meg is csináltam.
A politikai tartalmak, amiket a közelmúltban készített, nem kockázatosak?
Amikor egy ilyen videót lehozok, azonnal elindul az egyik oldal részéről a mocskolódás, amire egyébként mindig számítok.
Pedig nem mentem bele mélyen a politikába, csak alapgondolatokat osztottam meg, amelyekben szerintem mindenkinek egyet kellene értenie.
Menne mélyebbre?
Mindig annyira megyek, amennyire indokolt. Nem cenzúrázom magam. A csatornám nem politikai, de vannak az életnek olyan vetületei, amelyek túlmutatnak azon, hogy ki mire szavazott. Ha van egy olyan trend, amely hosszú távon rontja az együttélés minőségét, akkor az már nem politika. Olyankor meg szoktam szólalni.
Ennek tükrében mit gondol, ki nyerné meg a főpolgármester-választást: Dancsó Péter vagy Puzsér Róbert?
Nem tudom, jó kérdés. (Hangosan nevet.)
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.