Kövess minket!

Marketing

Internet of Things: a netezők még csak ismerkednek vele, az egyetemen már oktatják

A netezők nyitottak az IoT lehetőségekre: bár egyelőre nagyon kevesen használnak ilyen eszközöket, 94% szívesen kipróbálná ezeket, 37% pedig tervezi is a következő öt éven belül ilyen készülék vásárlását – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából.

Az eNET 2015 júliusában végzett online kutatása során a felnőtt magyar internetezők 78%-a állította, hogy nem találkozott még az Internet of Things kifejezéssel. Miután azonban megismerték a fogalom tartalmát, már közülük is 34% válaszolta azt, hogy hallott róla. Ebből is látszik, hogy sokaknak már van valami képük az IoT által nyújtott lehetőségekről, ám ez a kép még elég homályos. Mindez persze nem is csoda, hiszen az új technológiák gyakran észrevétlenül szivárognak be az életünkbe: használjuk ugyan őket, de azzal már nem vagyunk tisztában, hogy pontosan miket is használunk, hogyan is működnek.

 

Mi is az Intenet of Things?

Az „Internet of Things”, vagy rövidítve IoT magyarul a „dolgok (tárgyak) internete”, mellyel a mindennapjainkban használt eszközök (például háztartási gépek, autók, mérőórák, pénztárgépek stb.), az interneten keresztül is elérhetőek, és képesek egymással akár önállóan is kommunikálni.

Ennek a kommunikációnak a motorja az ún. M2M (machine-to-machine) technológia, ami olyan adatáramlást jelent, mely emberi közreműködés nélkül, gépek között zajlik. A kommunikáció minden olyan gép között létrejöhet, amely a megfelelő technológiával (érzékelőkkel, chipekkel) van ellátva ahhoz, hogy bekapcsolható legyen a rendszerbe.

 

És mit szólnak az IoT-hez a netezők?

A felnőtt netezők többsége nyitott az IoT megoldásokra: 28% bármelyiket kipróbálná, 66% pedig ugyan nem mindet, de egy részüket biztosan. 37% tervezi is, hogy a következő öt év során valamilyen IoT eszközzel látja majd el háztartását.

Bár a válaszadók többsége úgy véli, hogy ezek a megoldások kényelmesebbé teszik az életet (70%) és hasznosak (65%), attól tartanak, hogy az átlagemberek többségének nincs elég pénze ahhoz, hogy ilyen kütyüket tudjon vásárolni otthonába (77%).

A kedvenc IoT megoldások

Az IoT megoldások közül az intelligens otthoni riasztó a leginkább rokonszenves a netezőknek, melyet 4,5-re értékeltek egy ötfokú skálán. Ez az eszköz távollétünkben figyeli otthonunkat, és ha bármilyen nem szokványos, meglepő dolgot észlel, akkor értesítést küld róla nekünk, így mindig tudhatjuk, mi folyik a lakásunkban, amikor épp nem vagyunk otthon. Ezt az eszközt a felnőtt netezők 68%-a szívesen kipróbálná, 18% pedig meg is vásárolná.

A második és a harmadik helyezett egyaránt az autózáshoz kapcsolódik: az intelligens parkolórendszer, mely az autós számára szabad parkolóhelyet keres; illetve az okosautó, mely érzékeli a környező járművek, járókelők és tárgyak pontos helyzetét, sebességérzékelői elősegítik a balesetek elkerülését, és még a várható forgalomról, dugókról is tájékoztat minket.

A top5-be még az okosmérés, illetve az okosotthon fért be az internetezőknél. Az okosmérő valós idejű információt nyújt például a gáz és elektromos áram felhasználási adatainkról valamint annak költségeiről, amiket a szolgáltató is megkap, így nem kell külön leolvasnia a mérőket. Az okosotthon segítségével pedig a háztartási eszközöket és berendezéseket távolról, okostelefonnal irányíthatjuk (így szabályozhatjuk a fűtést vagy a hűtést, lehúzhatjuk a redőnyöket, vagy felkapcsolhatjuk a világítást stb.).

A fenti megoldások közül az okosotthont, az intelligens parkolórendszert és az okosmérést a netezők 1%-a használja már most is, viszont több mint 60% szívesen kipróbálná ezeket, minden tízedik válaszadó pedig meg is vásárolná őket, ha megtehetné.

IoT a boltban, a gyárban… sőt még a tehenekben is!

Az eNET friss kutatása arra is kitért, hogy a válaszadók milyen üzleti IoT megoldásokról hallottak már, illetve van-e olyan, amit már most is használnak munkahelyükön, vállalkozásukban.

Ezek közül a legismertebb az online kassza, mely lehetővé teszi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendszere és a pénztárgépek közötti adatkommunikációt. Erről a válaszadók kétharmada hallott már, és 7% használta is munkája során.

A flottakövetőről, mely figyelemmel kíséri a mobil eszközökkel ellátott gépjárműveket vagy munkatársakat, 55% hallott már, használati aránya pedig 4%.

Számtalan olyan izgalmas üzleti lehetőség van még azonban, mely a netezők körében egyelőre kevésbé ismert, így használati aránya is elenyésző. Ilyen például a mezőgazdaság területén használható szenzor a szarvasmarhák gyomrában, mely az állatok állapotáról szolgáltat információt a gazdák és az állatorvosok számára, elősegítve ezzel a tejhozam mennyiségének és minőségének szabályozását. Az ipari IoT megoldásokkal akár egy egész gyártósor üzemeltethető távolról is, melynek a legkisebb alkatrészei is jelzik, ha bármilyen eltérés történt, ezáltal a váratlan leállások száma csökkenthető, illetve a karbantartás is előre tervezhetővé válik. A kereskedelemben pedig a speciális jeladók hozhatnak változást, melyek az üzleteknek segítenek felhívni vásárlóik figyelmét akciókra, árleszállításokra, adott termékekre, de azt is jelzik, hogy egy üzlethelyiség mely területei a legkevésbé vagy a leginkább látogatottak.

Hazánkban még csak most kezdődik az Internet of Things

Bár a netezők 94%-a nyitott az IoT megoldásokra, hazánkban jelenleg még nagyon kevesen használják őket, dinamikus terjedésük a jövőben várható. A hálózatba kapcsolt, egymással kommunikáló intelligens eszközök feltehetően nem csak a mindennapjainkat teszik majd kényelmesebbé, hanem az üzleti világot is átalakítják. Mindehhez persze a felhasználók nyitottságán túl arra is szükség van, hogy az üzleti élet szereplői is érdekeltnek tartsák magukat ezekben a fejlesztésekben, s egyre több és egyre költséghatékonyabb lehetőséggel álljanak elő, ezáltal népszerűsítve a jövő internetes technológiáját.

Az oktatásban mindenesetre már készülnek a változásokra: az Intel Magyarország Kft. a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek (BME-MIT) tanszékének munkáját támogatja, ahol a dolgok internetével kapcsolatos kutatás és oktatás is folyik.

Az együttműködés keretében az Intel 10 darab Intel Edison és 20 darab, második generációs Intel Galileo fejlesztői miniszámítógépet bocsátott a tanszék rendelkezésére. A vállalat emellett anyagi támogatást is biztosít olyan oktatási anyagok elkészítéséhez, amelyek az eszközökön való hardveres és szoftveres fejlesztéseket példaalkalmazásokon keresztül mutatja be.

A tervek szerint az oktatási anyagok 2016 nyarára készülnek el, és az interneten nem csupán a műszaki egyetemisták, hanem bármely érdeklődő számára elérhetők lesznek. Az Intel eszközei a 2015. őszi félévben már elérhetők a BME-MIT beágyazott rendszerekkel kapcsolatos tárgyait felvevő hallgatók számára, akik házi feladatok, hallgatói önálló munkák, szakdolgozatok, vagy diplomaterveket is készíthetnek felhasználásukkal.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom