Kövess minket!

Marketing

Internet Hungary: novemberben kiírják az online tendert

Együtt jelentette be Mező László a MAKSZ és Novák Péter az IAB képviseletében, hogy jön az online közönségmérési tender. Ezt követően Máth András, a projekt vezetője árult el többet a kiírással kapcsolatban, szakemberek pedig különböző szempontokat, elvárásokat, vitapontokat világítottak meg. Ezek ütközése nyomán alakulhat ki, hogy végül mit kell tudnia a mérésnek. A tervek szerint jövő tavaszra derül ki, ki és mit mér a neten 2013-tól.

Jövő év közepére derülhet ki a győztes

A DKT13 (Digitális Közönségmérési Tender) nevet fogja viselni az online közönségmérési tender, melynek kiírását Mező László, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének (MAKSZ) médiaszekció-vezetője, és Novák Péter, az IAB Hungary elnöke együtt jelentette be az Internet Hungary második napján.

Mint utóbbi szakember elmondta: a két szervezet közösen írja ki a tendert, melynek projektvezetője – a sajtós NOK-hoz hasonlóan – Máth András lesz. Novák Péter arról is beszámolt, hogy 2012 közepére zárulhat le a kiválasztási folyamat, s derülhet ki, hogy ki végzi a következő évtől az online és – ez újdonság lenne – a mobil közönségmérést a magyar piacon.

Az IAB elnöke szerint bizonyára lesznek ismét egyet nem értések a tender körül, mint ahogyan három éve is voltak, de simább, átláthatóbb folyamatot ígér, mivel az elmúlt időszakban sokat tanultak, és ezt be is építették a mostani projektbe.

Mező László hozzátette: nem azért írnak ki tendert, mert elégedetlenek a mérést jelenleg végző Gemius-szal, hanem mert annyira gyorsan változik a digitális médiakörnyezet, hogy fontos tájékozódni az összes elérhető opcióról. (Ennek első előkészítő lépése egy augusztusi prezentációs nap volt, ahol a szóba jöhető kutatócégek mutathatták be méréseiket.)

A MAKSZ médiaszekciójának vezetője szerint azért is lesz ez a tenderfolyamat gördülékenyebb, mint az előző, mert mind az általa képviselt ügynökségi szervezet, mind az IAB számára világos volt, hogy szükség van a tenderre, és hogy ebben a folyamatban együtt kell működni, s milyen szerep jut a folyamatban egyik vagy másik szereplőre.

 

Így alakul majd a tendereztetési folyamat

Máth András a tender projektvezetője elmondta: áprilisban alakult meg a kutatási munkacsoport az IAB-n belül, és elég hamar kiderült, hogy az egyik fő feladat az új tender kiírása lesz. A folyamat októberben elindult, mostanra elkészült a tender 14 oldalas előzetes alapdokumentuma, illetve az ezt kiegészítő technikai leírás.

A következő lépések egyike az lesz, hogy a piaci szereplők szándéknyilatkozatot tesznek. Ez azért is fontos, mert nincsen még szerződéssel kontrollált formális iparági testület (JIC). A végleges kiírást lehetővé tevő megállapodást november végére várják, így valahol november 25-30. között jelenhet meg a tenderkiírás.

A kutatóknak a szakember elmondása szerint kb. két hónapjuk lesz a pályázásra, s ezen időszak alatt decemberben konzultációs lehetőségük is lesz a felmerült kérdésekkel kapcsolatban. A januári leadási határidőt követően február közepe után állhat össze a tervek szerint a shortlist, s újabb két hónap lesz a további, akár többkörös egyeztetésekre a talpon maradt versenyzőkkel.

Ahogyan a későbbi megszólalásokból is kiderült, a mostani 14 oldalas tenderanyag komplett munka, amely rengeteg opcionális elemet tartalmaz. Máth András is kiemelte, hogy az az ajánlatok fényében derül ki, ezek mindegyike reális-e, ők mindenesetre a maximumra törekedtek az összeállítás során.

Ha minden a tervek szerint megy, végleges döntés április végére születhet, amit jó esetben június végén szerződéskötés követ. Ez azt jelenti, hogy júliusra áll össze így a megrendelői JIC. A NOK – melynek projektvezetője szintén Máth András volt – esetében már megismert forgatókönyv alapján ezt követően jön egy 1-3 hónapos tesztmérés, hiszen nem lehet “hidegváltással” elkezdeni egy új mérést 2013 elején.

 

Szempontok és dilemmák

A kiírás elkészítése során a munkában résztvevők teljességre törekedtek, tehát arra, hogy minden lehetséges modult belepakoljanak az anyagba, ami a jelen digitális környezetben érdekes lehet. Éppen ezért az első visszajelzések alapján alapos kiírás várható, ami a meghatározott menetrenddel együtt nagyjából kiküszöbölheti az előző tenderrel kapcsolatos fő kifogásokat. Viszont ugyanebből eredően nincs abban egyetértés, hogy szükség van-e mindenre, amit e kiírás kér. Ezzel kapcsolatban több meghatározó szakember is elmondta a véleményét.

Szabó Ákos, az Adaptive Media üzletfejlesztési vezetője szerint az egyik fő problémát az jelenti, hogy a magyar piac példátlanul paranoid és bizalmatlan, ha mérési kérdésekről van szó. Ennek nyomán a dokumentum inkább a lehetőségek oldaláról közelít, az már más kérdés, hogy mire van szükség a praktikumok szintjén. Kiemelte: túlzott adatigény került egy csomagba, viszont az ő törekvése az volna, hogy a praktikumok, többek között a költségoldal felől közelítve dőljön el, végül milyen szolgáltatások kerülnek a mérésbe. A legtöbb plusz ugyanis alapvetően inkább a média és a sales house oldal számára érdekes, ám ezek megvétele azért is kérdéses, mert azokból most plusz bevételeket generálni nehéz. Ha a nemzetközi összehasonlítást nézzük, a mostani kutatás is túl sok és túl drága bizonyos szempontból, így ezt az új kiírást is “nyírni kell”. Hozzátette: a legvalószínűbbnek az látszik, hogy a mobilmérés és a videómérés fog kiesni. A szakember szkepszisének az a fő oka, hogy az elmúlt másfél évben finanszíroztak egy olyan kutatást, ami nem tudott iparági valutává válni, mivel a szerkesztőségek eleve nem ezt használták, és a sales is csak részben. Bárki is lesz a győztes, kell egy reality check, hogy mi az, ami a sales szempontok alapján fontos egy közönségmérésben, és mi az, ami nem. Prognózisa alapján kb. a kiírás felét fogják realizálni a 2013-ban induló új mérésben.

Más véleményen volt László Kata, az RTL munkatársa, egyben a videómérés munkacsoport vezetője. Értelemszerűen szerinte nem kihagyható a videós modul, mivel jelenleg minimálisak a vonatkozó adatok, holott a tévék egyre erősebben igényelnék ezeket, ahogyan erősödnek az online platformjaik. Szerinte tehát mindenképpen bővíteni, strukturálni kell a videós közönségadatokat, az persze jó kérdés, hogy ezen mérés keretében, vagy ez egy külön projekt lesz-e.

Erős Attila, a Fastbridge vezetője szerint pozitívum, hogy megvannak azok a tendertapasztalatok, amelyek az előző alkalommal még nem voltak meg, ennek nyomán biztos, hogy menedzselhető a folyamat. Abban egyetértett a szerinte egyébként “mélyről indító” Szabó Ákossal, hogy meg kell nyírni a kiírást, bár már a mostani anyag is kevesebb, mint eredetileg volt. Az persze kérdés, honnét lehetne nyírni, mert szerinte kellene olyan adatforrás, ahonnét mobilos és videós adatokat lehet szerezni. Már most is probléma, hogy nincs ezekről adat, s 2013-ra még nagyobb gond lesz – mondta el. Szerinte inkább a forgalomanalitikai adatok azok, amelyek sales szempontból kevésbé érdekesek, a szerkesztőségek pedig máshonnét is meg tudják szerezni ezeket az infókat. Hozzátette: az AV, a PI és társai olyan mutatók, amelyek nem igazán érdeklik az ügyfeleket, így bár mérhető ezek mentén az online, a szemükben mégsem mérhető. Emiatt rendbe kelle mindenképpen tenni a közönségmérést (ahogy a költésmérést is), mivel a médium hitelességét is befolyásolja a kérdés. Az ügyfeleket az érdekli, hogy a kampányaik mennyire hatékonyak, így a közönségméréstől is olyan adatokat várnak, amelyek ezt alátámasztják. Ehhez az kell, hogy a CT-n túl legyenek más mérőszámok is, legyenek KPI-ok, és ezekre s megfelelő kommunikációra alapozva el kellene hitetni, hogy van értéke az itt való márkamegjelenésnek, ahogyan például a tévé kapcsán elhiszik a hirdetők, hogy van. (Lásd még vonatkozó interjúnkat az IAB amerikai vezetőivel.)

Ziegler Gábor, az Index értékesítési igazgatója szerint mindeddig nem sikerült tisztázni, mi a mérés célja, ennek folytán pedig az is kérdéses, hogy milyen időtávra keresnek a szereplők kutatási partnert. A mostani kiírás komplexitása folytán “csillagromboló”, ám kérdés, hogy ki tudja/akarja ezt megfinanszírozni. A potenciális megrendelők egy része óriási gondban van, s így kérdés, hogy az a logika érvényesül, hogy “nem éri meg csillagrombolót építeni” ilyen helyzetben, vagy az, hogy “most kell betolni a lóvét”. Mindkét oldalnak fontos lenne tehát az időtáv kibontása. A mobilmérés kapcsán elmondta: ez jelenleg egyáltalán nem megoldott, s kérdés, feloldható-e az az ellentmondás, hogy nagyon nő a mobilszeközök szerepe, de egyelőre nem folyik annyi pénz a piacra, hogy finanszírozni lehessen a kutatást. A videómérés szintén jó, hogy benne van az anyagban, de itt még nagyobb kidolgozottság kellene – javasolta. Miközben ő is felvetette, hogy vannak olyan elemek, amelyek csak egyik oldalnak kellenek, például kampánytervező modul csak az ügynökségeknek, forgalomanalitika csak a médiának, a legfontosabb gondolata talán az volt, hogy fájóan hiányzik az adatok kommunikációjára vonatkozó rész a kiírás tervezetéből. Pedig ez a szakember szerint lényeges volna a hitelesség megteremtéséhez, ahogyan a nyíltabb adatkezelés, adatközlés is, mert így mindenki, aki pl. online közönségmérési témákban megszólal, használ és mond mindenféle adatot, csak éppen a hivatalosat nem említi…

Szépvölgyi Tamás, az IAB mobilmunkacsoportjának vezetője, a Sanoma munkatársa a mobilmérés fontossága mellett tette le a voksot. Szerinte fontos lenne a terület egységes mérése, ugyanakkor a webtől való külön kezelése is. Jelenleg az online metrikát használják a mobil környezetre is, de az nem megfelelő. Miközben ő sem gondolja, hogy rögtön borzasztó nagy invesztíciót kellene tenni mobilmérés területen, nyitott szemmel kell járni a lehetőségeket illetően.

Kovács Nándor a kirowski részéről elmondta: az lenne a legfontosabb, hogy eljusson a piac addig, hogy ez a kutatás “A Kutatás”, s “legyen ciki, ha valaki nem ezt használja”. Neki is a “csillagromboló” és a “diplomamunka” kifejezések ugrottak be a kiírásról, lévén olyan komplex, de nem biztos abban, hogy el kell belőle venni. Főképp a mobil területet kellene mérni, mert “ez már tényleg a mobil éve lesz”. Az persze már más kérdés, hogy ki fogja ezt finanszírozni.

A szekció végén spontén megszólalt “A Hirdető”, akinek a neve ugyan nem derült ki, de az később igen, hogy a Procter & Gamble-t, azaz egy gigaméretű hirdetőt képviselt. Az ő álláspontja az volt, hogy a kutatás legyen “proof of delivery”, azt viszont nem várja tőle, hogy ennek alapján dönthesse el, milyen eszközt kell/hatékony a kommunikációban használni, hisz ezt úgyis lekutatják nagyobb piacokon, és pl. egy lengyel piac tapasztalatai jól használhatóak itthon is. Hozzátette: “szívesen áttennék a tévéből pénzt, ha tudnám, és nem a tévé olcsó, hanem az online videó drága”. Felvetette azt is, hogy jó volna egy közös, több médiatípus adatait összegző közönségmérés, ám ez még a jövő zenéje, bár több kutatócégnek is van erre terméke.

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom