Kövess minket!

Marketing

Így vásárol a magyar

A magyar élelmiszer megítélése minden szempontból kiváló, mégis tudatosan csupán a magyarok alig egyharmada keresi a hazai termékeket az üzletek polcain – derül ki a Médiaunió Alapítvány legfrissebb vásárlói kutatásából.

„A hazai minden előtt!” elnevezésű társadalmi célú kampány keretében a Médiaunió Alapítvány megbízásából az Ipsos a hazai élelmiszerek vásárlásával kapcsolatos attitűd és szokások megismerése céljából készített tanulmányt. A legfőbb demográfiai változók mentén országosan reprezentatív, 1000 fő személyes megkérdezésével zajló kutatás arra kereste a választ, mennyire fontos nekünk, magyaroknak, hogy hazai élelmiszert vásároljunk.

A magyar fogyasztók szinte kivétel nélkül egyetértettek azokkal az állításokkal, hogy a magyar élelmiszerek ízletesek, régre nyúló hagyománnyal bírnak, jó minőségűek és eredetük megbízható. A jó ár-érték arány tekintetében jobban megoszlanak a vélemények, de még így is a magyarok négyötödének álláspontja ez. Habár 95 százalék állította, hogy szívesen vesz magyar élelmiszert, a gyakorlatban csupán 31 százaléktörekszik arra, hogy minél több hazai terméket vásároljon. Ez elsősorban a magas státuszú fogyasztókra jellemző (38%).

A felmérésből kiderült, hogy nem meglepő módon még mindig az ár a döntő a legtöbb vásárló esetében: a válaszadók közel kétharmada (72%) számára ez a legfontosabb tényező. Ez az arány a Kelet-magyarországi községekben élő vásárlók közt a legmagasabb (80%), és a budapestiek számára a legkevésbé fontos, itt ugyanis az országos átlaghoz képest „csak” 60 százalék számára jelent meghatározó szempontot.

A minőség – mint a második legfontosabb vásárlási tényező, a válaszadók több mint a fele, különösen a 30-49 éves korosztály számára fontos (57%), de a legfeljebb 8 általánost végzettek körében ez csupán a vásárlók 36 százalékát befolyásolja.

A kutatás rávilágított, hogy bár a válaszadók mindössze az egyötöde nézi meg a termék származási helyét, a vásárlók közel egyharmada kifejezetten törekszik a magyar termékek választására, de majdnem ugyanennyien egyáltalán nem tartják fontosnak a hazait. Az is kiderült, hogy a többség két hasonló termék közül a magyart részesíti előnyben, amennyiben tisztában van az élelmiszer eredetével.

Miből veszünk hazait?

A vásárlók jelentős része (86%) magyar zöldséget és gyümölcsöt vásárol, de hasonlóan magas arányban választanak hazai húst és felvágottat (76%), valamint tejterméket és tojást (73%). Kisebb mértékben, de van kereslet ugyanakkor az olyan hazai száraz áruk iránt is, mint a liszt, cukor, tészta (40%), emellett pedig a magyarok harmada üdítő, ásványvíz, fűszerek, margarin, olaj, zsír, illetve lekvár és méz vásárlása során keresi a magyar termékeket.

A kifejezetten pozitív megítélés ellenére mégis kevesen választanak tudatosan magyar élelmiszert (30%), ezért is választotta a Médiaunió idei kampányának céljául a hazai termékek felismeréséről és a választás fontosságáról szóló tájékoztatást.

Miért válasszunk hazai élelmiszereket?

Azért, mert a hazai élelmiszer finomabb, ízletesebb, ellenőrzött, jó minőségű, és az ára is megfizethető. De az sem mellékes, hogy a termék frissebb, mert kevesebbet utazik, míg a polcokra ér, s a szállításakor még a környezetterhelés is kisebb, vagyis hazai élelmiszer vásárlásával környezettudatosak is vagyunk.

A Médiaunió Alapítvány jelenleg is futó magyar élelmiszerek fogyasztását népszerűsítő kampányával a magyarok 24 százaléka találkozott. Átlagon felüli arányban emlékeztek rá a fővárosban élők (32%), diplomások (34%) és magas státuszúak (37%), míg az alacsony iskolai végzettséggel és státusszal rendelkezők (13% és 18%) ingerküszöbét kevésbé érte el a kampány. Azok, akik találkoztak a reklámmal, átlagosnál jelentősebb érdeklődést mutatnak a magyar élelmiszerek iránt, kiemelt fontosságot tulajdonítanak a minőségnek és ízletesebbnek találják a magyar termékeket, mint az átlag, ami a kampány sikerességére utal. A reklámot ugyanakkor nagyobb valószínűséggel érzékelték azok a fogyasztók, akik eleve nyitottabban állnak a kérdéshez, tehát felfedezhető kölcsönhatás a két jelenség között.

Amikor a hazai élelmiszert választjuk, a hazai ipart és mezőgazdaságot támogatjuk, hozzájárulunk a vidék fejlődéséhez és az élelmiszer-választék növekedéséhez, valamint akár több tízezer munkahelyet teremtünk. Vásároljunk tehát tudatosan hazai élelmiszereket, és vegyük észre, hogy mekkora belőlük a választék!

Marketing

2,875 milliárd forint a tét ezen a hétvégén a Hatoslottón

Újabb telitalálatmentes hét után immár 2,875 milliárd forint a várható főnyeremény a Hatoslottón. A rekordközeli jackpot néhány tízmillió forintra áll a játék történetének legmagasabb, 2,958 milliárd forintos álomösszegétől, így ha vasárnap nem lesz telitalálatos szelvény, akkor 13 éves csúcsot dönt a Hatoslottó főnyereménye.

Közzétéve:

MTI/Czeglédi Zsolt

Milliárdok várnak ezen a hétvégén is a szerencsésekre, hiszen az Ötöslottó főnyereménye meghaladja a 2,5 milliárd forintot, a Hatoslottó jackpotja pedig már csak hajszálnyira van attól, hogy történelmet írjon

– közölte a Szerencsejáték Zrt.

A rekord összeg lázba hozta a játékosokat is, hiszen nem csak az alapjátékok száma nőtt meg, hanem a feladott szelvények száma is, mind az Ötös-, mind pedig a Hatoslottót többen játszák az átlagos halmozódási időszakhoz viszonyítva. További érdekesség, hogy a Hatoslottó telitalálatmentes időszak alatt Fortuna nagy kedvence volt a 2-es szám, ez már tízszer szerepelt a nyerőszámok között, míg a 26-os szám egyszer sem került kihúzásra.

Az Ötöslottó sorsolási műsora, a SzerencseSzombat szombaton 18:45-től, míg a Hatoslottó élő sorsolása vasárnaponként 16:00-tól látható a Duna TV-n.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom