Kövess minket!

Marketing

Így vásárol a magyar

A magyar élelmiszer megítélése minden szempontból kiváló, mégis tudatosan csupán a magyarok alig egyharmada keresi a hazai termékeket az üzletek polcain – derül ki a Médiaunió Alapítvány legfrissebb vásárlói kutatásából.

„A hazai minden előtt!” elnevezésű társadalmi célú kampány keretében a Médiaunió Alapítvány megbízásából az Ipsos a hazai élelmiszerek vásárlásával kapcsolatos attitűd és szokások megismerése céljából készített tanulmányt. A legfőbb demográfiai változók mentén országosan reprezentatív, 1000 fő személyes megkérdezésével zajló kutatás arra kereste a választ, mennyire fontos nekünk, magyaroknak, hogy hazai élelmiszert vásároljunk.

A magyar fogyasztók szinte kivétel nélkül egyetértettek azokkal az állításokkal, hogy a magyar élelmiszerek ízletesek, régre nyúló hagyománnyal bírnak, jó minőségűek és eredetük megbízható. A jó ár-érték arány tekintetében jobban megoszlanak a vélemények, de még így is a magyarok négyötödének álláspontja ez. Habár 95 százalék állította, hogy szívesen vesz magyar élelmiszert, a gyakorlatban csupán 31 százaléktörekszik arra, hogy minél több hazai terméket vásároljon. Ez elsősorban a magas státuszú fogyasztókra jellemző (38%).

A felmérésből kiderült, hogy nem meglepő módon még mindig az ár a döntő a legtöbb vásárló esetében: a válaszadók közel kétharmada (72%) számára ez a legfontosabb tényező. Ez az arány a Kelet-magyarországi községekben élő vásárlók közt a legmagasabb (80%), és a budapestiek számára a legkevésbé fontos, itt ugyanis az országos átlaghoz képest „csak” 60 százalék számára jelent meghatározó szempontot.

A minőség – mint a második legfontosabb vásárlási tényező, a válaszadók több mint a fele, különösen a 30-49 éves korosztály számára fontos (57%), de a legfeljebb 8 általánost végzettek körében ez csupán a vásárlók 36 százalékát befolyásolja.

A kutatás rávilágított, hogy bár a válaszadók mindössze az egyötöde nézi meg a termék származási helyét, a vásárlók közel egyharmada kifejezetten törekszik a magyar termékek választására, de majdnem ugyanennyien egyáltalán nem tartják fontosnak a hazait. Az is kiderült, hogy a többség két hasonló termék közül a magyart részesíti előnyben, amennyiben tisztában van az élelmiszer eredetével.

Miből veszünk hazait?

A vásárlók jelentős része (86%) magyar zöldséget és gyümölcsöt vásárol, de hasonlóan magas arányban választanak hazai húst és felvágottat (76%), valamint tejterméket és tojást (73%). Kisebb mértékben, de van kereslet ugyanakkor az olyan hazai száraz áruk iránt is, mint a liszt, cukor, tészta (40%), emellett pedig a magyarok harmada üdítő, ásványvíz, fűszerek, margarin, olaj, zsír, illetve lekvár és méz vásárlása során keresi a magyar termékeket.

A kifejezetten pozitív megítélés ellenére mégis kevesen választanak tudatosan magyar élelmiszert (30%), ezért is választotta a Médiaunió idei kampányának céljául a hazai termékek felismeréséről és a választás fontosságáról szóló tájékoztatást.

Miért válasszunk hazai élelmiszereket?

Azért, mert a hazai élelmiszer finomabb, ízletesebb, ellenőrzött, jó minőségű, és az ára is megfizethető. De az sem mellékes, hogy a termék frissebb, mert kevesebbet utazik, míg a polcokra ér, s a szállításakor még a környezetterhelés is kisebb, vagyis hazai élelmiszer vásárlásával környezettudatosak is vagyunk.

A Médiaunió Alapítvány jelenleg is futó magyar élelmiszerek fogyasztását népszerűsítő kampányával a magyarok 24 százaléka találkozott. Átlagon felüli arányban emlékeztek rá a fővárosban élők (32%), diplomások (34%) és magas státuszúak (37%), míg az alacsony iskolai végzettséggel és státusszal rendelkezők (13% és 18%) ingerküszöbét kevésbé érte el a kampány. Azok, akik találkoztak a reklámmal, átlagosnál jelentősebb érdeklődést mutatnak a magyar élelmiszerek iránt, kiemelt fontosságot tulajdonítanak a minőségnek és ízletesebbnek találják a magyar termékeket, mint az átlag, ami a kampány sikerességére utal. A reklámot ugyanakkor nagyobb valószínűséggel érzékelték azok a fogyasztók, akik eleve nyitottabban állnak a kérdéshez, tehát felfedezhető kölcsönhatás a két jelenség között.

Amikor a hazai élelmiszert választjuk, a hazai ipart és mezőgazdaságot támogatjuk, hozzájárulunk a vidék fejlődéséhez és az élelmiszer-választék növekedéséhez, valamint akár több tízezer munkahelyet teremtünk. Vásároljunk tehát tudatosan hazai élelmiszereket, és vegyük észre, hogy mekkora belőlük a választék!

Marketing

Már várják a Városmarketing Gyémánt Díj pályázatait

A pályamunkák egészen 2024. december 31-ig folyamatosan beadhatók.

Közzétéve:

Idén immár tizedik alkalommal hirdették meg a Városmarketing Gyémánt Díj pályázatát, amely most egy hosszabb pályázati időszakot ölel fel, mert ez a díj is csatlakozik a Magyar Marketing Szövetség februári díjátadó gálaestjéhez, így

a pályamunkák egészen 2024. december 31-ig folyamatosan beadhatók a Magyar Marketing Szövetség és a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézet versenyére. 

A hazai és határon túli települési, városi és vármegyei önkormányzatok, térségek, társulások, szakmai és civil szervezetek, vállalkozások egyaránt elnyerhetik az elismerést a városuk, településük, illetve térségük érdekében 2023. augusztus 1. és 2024. december 31. között megvalósított marketingtevékenységükkel. Ezúttal a négy klasszikus kategóriában lehet nevezni, úgymint

  • marketingkommunikációs megoldások, programok, projektek,
  • márka- és identitásépítés marketingje,
  • rendezvény-esemény szervezése és marketingtámogatása,
  • konkrét fejlesztési projektek marketingprogramjai, kampányai.

A hosszú pályázati időszakra tekintettel a zsűri öthetente értesíti a pályázókat, hogy projektükkel elnyerték-e a „szakmai minősítést”, s melyik pályázattal mennyivel nőtt a gyémántjaik száma.

Az ünnepélyes díjátadó – ahol A városmarketing fővárosa, A városmarketing nagykövete, A kisvárosi első, A marketingaktív megye nagydíjak is átadásra kerülnek – 2025. február 6-án Budapesten, a Marketing TRENDFÓRUM rendezvényen, a Városfejlesztő marketing című konferenciaszekció kíséretében, az Év honlapja és a Marketing Diamond díjakkal együtt lesz.

A legjobb városfejlesztést, városépítést támogató marketingprojektek, s mellette a vármegyei identitást, a vármegyék fejlesztését, népszerűsítését célul tűző legjobb marketingaktivitások különdíjban részesülnek.

Piskóti István, a Marketing és Turizmus Intézet igazgatója, a díj egyik alapítója, egyben a zsűri elnöke hangsúlyozza, hogy az egyre népszerűbb, az egyre több kiváló marketingmegoldást felmutató verseny jól mutatja a marketingtevékenység szerepének felértékelődését, annak sokszínűségét, erősödő szakmaiságát a területek, települések fejlesztésében, ismertsége, elismertsége építésében.

További részletek és pályázatbenyújtás a www.varosmarketingdij.hu oldalon.

Tovább olvasom

Marketing

Hat magyar véleményvezérrel szemben indított eljárásokat a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal tavaly novemberben online ellenőrzést tartott a magyar influenszerek reklámozási gyakorlatának áttekintésére.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden az MTI-vel.

Kiemelték,

a GVH 2023 novemberében online ellenőrzést (sweepet) tartott a magyar influenszerek reklámozási gyakorlatának áttekintésére, amelyben 28 magyar véleményvezért vizsgált különböző közösségi platformokon (Instagram, YouTube, Facebook, TikTok).

A GVH feltárta, hogy mindössze az influenszerek 20 százaléka tartja be minden esetben a reklámjelleg feltüntetésére vonatkozó szabályokat, 54 százaléka általában jelzi a promóciós tartalom tényét, de nem mindig, míg a véleményvezérek mintegy negyede soha, vagy csak nagyon ritkán tesz közzé bárminemű tájékoztatást. A vizsgált tartalmak fizetett jellegének feltüntetési módjában is tapasztalt hiányosságokat a GVH.

A tájékoztatás szerint a gyorselemzés tapasztalatai, az észlelt valószínűsíthetően jogsértő kereskedelmi gyakorlatok miatt

a versenyfelügyeleti eljárások Dancsó Pétert („Videómánia”), Forstner Csengét, Fördős Zoltánt („Fördős Zé”), Halmi Bencét, Kása Rolandot („Rolix”), Strenner Antalt („Whisper Ton”) érinti.

A GVH közölte, az influenszerek mellett a valószínűsíthető közreműködői szerep miatt több reklámügynökséget, megrendelőt, hirdető vállalkozást is eljárás alá vontak.

A hatóság hangsúlyozta, a versenyfelügyeleti eljárások megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy az eljárásokban érintett személyek, vállalkozások jogsértést követtek el. Az eljárás a tények és a felelősség tisztázására, a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárások lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

A GVH közleményében – egyebek közt – a véleményvezérek figyelmébe ajánlja a 2022 végén frissített influenszer marketing tájékoztatót, amely gyakorlat-központúan, pozitív és negatív példák szemléltetésével mutatja be, miként lehet jogszerűen eleget tenni a fogyasztók tájékoztatását biztosító elvárásoknak. A GVH podcast csatornáján elérhető beszélgetésben is hasznos tanácsokat kapnak a vállalkozások, véleményvezérek arról, hogyan tudnak jogszerűen reklámozni a közösségi média felületeken.

Tovább olvasom

Marketing

Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség

A szakma meghatározó szervezete május 15-én, a budapesti Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú elnökséget választottak.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség új elnöksége, fotó: MMSZ

A vezető testület tagjai elkötelezettek a szövetség eddigi sikeres programjainak kivitelezésén túl, a jövőben tervezett edukációs és szakmai utánpótlással kapcsolatos, valamint a marketing üzlettámogató funkcióján túlmutató, a szakma társadalmi hasznosságát hirdető projektek megvalósítása mellett is. 

A Magyar Marketing Szövetség ma az egyik legaktívabb szakmai szervezet, hiszen évi közel 20 projektjén keresztül, többezer szakembert, üzleti szereplőt szólít meg. „Szövetségünk első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezzük, ennek érdekében kiemelten fontos a szakmai identitásunk erősítése is, mert csak erre alapozva tudjuk a marketinget a legmagasabb szinten képviselni az adott szervezeteken, illetve vállalkozásokon belül” – vallja az MMSZ-t immár 11 éve irányító elnök, Hinora Ferenc (Positive Adamsky). „Hisszük, hogy a marketing üzleti eredményességet támogató ereje leginkább akkor mutatkozik meg, ha az a szervezeteken belül kiemelt stratégiai, menedzsmenti, illetve üzletfejlesztési szerepet kap, túlmutatva a végrehajtó, puszta értékesítést támogató funkciókon.”

Célkitűzései mentén a szövetség széleskörű szakmai, edukációs, orientációs, közösségi, társadalmi, valamint technológiai célokra és kihívásokra reflektáló projektek mentén fogja össze és képviseli a szakma teljes közösségén túl, egyre inkább az üzleti szereplőket is.

„A MMSZ a jövőben két markáns területen tervezi tovább erősíteni jelenlétét. Az egyik terület az edukáció, amelyen átfogó és specifikus tudást nyújtó képzésekkel kíván egész évben jelen lenni. A másik terület pedig a szakmai utánpótlás nevelése, amely érdekében a szervezet utánpótlásprogramot hirdet MMSZ Youth Program néven”

– emeli ki a szövetség elnöke. A szervezet fontos céljának tekinti továbbá azt is, hogy olyan értékteremtő ügyekhez kapcsolódó, motiváló programokat is megvalósítson, amelyben testet tud ölteni a marketing üzlettámogató funkciókon túlmutató társadalmi hasznossága is. 

A fenti célok megvalósításához támogató tagság és a projekteket irányítani képes elnökség szükséges. Az MMSZ május 15-én a Haris Parkban szervezte éves közgyűlését, amely keretében megújult Elnökséget választott a szövetség tagsága. A tisztújítás eredményeként a korábbinál bővebb, immár 18 tagot számláló elnökség irányítja majd a szervezet munkáját, amelynek valamennyi tagja vállalásokat fogalmazott meg, amelyek konkrét projekteket, illetve programokat támogatnak. 

A tisztújítást követően az MMSZ elnökségi tagjai a következők: Balogh Barbara (Velux), Bánhegyi Zsófia (Szerencsejáték Zrt.), Bonyhádi Gábor (BP Digital), Bódi Krisztina (Marketing Art), Fülöp Gábor (Provident), Harcsa Beáta (Bonafarm), Kovács András Péter (Yettel), Ludvig Orsolya (Libri-Bookline), Metykó Tibor (Euronics), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Pantl Péter (MOL Group), Dr. Papp-Váry Árpád (BGE),Dr. Piskóti István (Miskolci Egyetem), Sütő Ágnes (Magyar Bankszövetség), Szalkai Réka (Mastercard), Dr. Totth Gedeon (BGE), valamint Varga István (Az Év Honlapja). 

A szövetség irányító szervének tevékenységét továbbra is Hinora Ferenc vezeti, akinek az elnöki megbízatása jövőre jár majd le. Alelnököket az alapszabály értelmében, az elnök előterjesztésére az új elnökség első, júniusi ülésén választja a szervezet. 

A tagság egyöntetű támogatásával, a legalább 20 éves elnökségi munkájuk elismeréseként örökös tiszteletbeli elnökségi tag megtisztelő cím viselésére jogosult Dr. Piskóti István (Miskolci Egyetem), Dr. Totth Gedeon (BGE), valamint Varga István (Az Év Honlapja).  

A szavazás eredményeként az etikai bizottság tagjai Balázs Ildikó (Auchan), Dr. Fazekas Ildikó (ÖRT) és Jákó Eszter (MOL Group), a felügyelő bizottság tagjai pedig Dr. Neuberger Ákos (Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda), Turgonyi Szabolcs (MBH), valamint Vas Zoltán (A4C Marketing) lettek.

Hinora Ferenc, a Magyar Marketing Szövetség elnöke úgy látja, hogy az új elnökség rendelkezik azzal a szaktudással, elkötelezettséggel, tenni akarással, valamint kapcsolati tőkével, amely hozzájárul a szervezet céljaihoz illeszkedő projektek és programok magas szintű megvalósításához. A szövetség elnöke büszke arra, hogy az MMSZ egyre bővülő szakmai közössége, valamint az elnökség tagjai között olyan meghatározó szereplők találhatóak, akik egy-egy kiemelt kezdeményezést, ügyet védnökként is aktívan felkarolnak, támogatnak.

Tovább olvasom