Kövess minket!

Marketing

Így látják az Anonymoust a netezők

Az elmúlt hónapok magyarországi hackertámadásai kapcsán hírnevet szerzett Anyonymous ismertségét mérte fel az NRC Piackutató és a Netidők műsor.

Az elmúlt hetek híradásaiban többször is hallhattunk az Anonymous csoportról, mely feltörte többek között a plágiumügybe keveredett köztársasági elnök honlapját, az alkotmánymódosítás elleni tiltakozásképpen átírta Magyarország Alaptörvényét, lelohasztotta a Jobbik és a Magyar Gárda honlapját, vagy korábban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár intézkedései ellen tiltakozott hasonlóképpen hackerakcióval. De vajon eljutottak-e ezek a hírek a hazai internetezőkhöz, és egyáltalán hallottak-e már az Anonymusról? Mit gondolnak a csoport tevékenységéről, szimpatizálnak-e velük, vagy épp ellenkezőleg? Ezekre a kérdésekre kereste a választ – a Petőfi Rádió Netidők című műsorának felkérésére – az NRC április végén végzett felmérése, amelyből az is kiderült, a hazai netpolgárok fantáziájában hogy néz ki a tipikus hacker.

A felmérés adatai alapján a „hacker”  kifejezéssel szinte minden hazai internetező találkozott már, és nagy többségük (a netpolgárok 87 százaléka) úgy véli, tisztában is van a jelentésével. Jellemzően a számítógépes hálózatok, adatbázisok és internetes oldalak feltörését kapcsolják hozzájuk. A legismertebb – és a közelmúlt híreiben gyakran szereplő – Anonymus csoportosulásról ugyanakkor csak a magyar internethasználók 55 százaléka hallott, és közülük is csak minden második tudta (vagy vélte úgy, hogy tudja), hogy mi a tevékenységük lényege, célja. A netpolgárok kétharmada tehát vagy egyáltalán nem találkozott az Anonymus nevével, vagy ha találkozott is, nem igazán tudja mihez kötni őket. Érdekes ugyanakkor, hogy a hackerek hazai akcióinak híre több embert ért el, mint a csoporté. Az Alaptörvény átírásáról és a Jobbik honlapjának elérhetetlenné tételéről egyaránt a netezők egyharmada (a két akció legalább egyikéről pedig közel fele) hallott – köztük olyanok is, akiknek amúgy az Anonymus neve nem sokat mond.

A csoport tevékenysége némiképp megosztja a magyar internethasználókat. Bár csak 7 százalékuk szimpatizál velük, csupán minden ötödik netező ellenzi teljes mértékben a tevékenységüket. A többség tehát vagy felemásan ítéli meg a csoport működését (40% egyes akcióikat szimpatikusnak találja, másokat viszont nem), vagy egyáltalán nem tud ítéletet alkotni róla (a netezők harmadának nincs véleménye). A férfiak és a fiatalabbak egyrészt tájékozottabbak is az Anonymus tevékenységét illetően, mint a nők vagy az idősebb internetezők; másrészt előbbiek között a szimpatizánsok is nagyobb arányban fordulnak elő, mint az utóbbiak körében. Ezzel összhangban van az a – kissé talán meglepő – adat, miszerint az Anonymus-ügyben leginkább tájékozottak között több a szimpatizáns, mint az elutasító – igaz, a nagy többség ebben a körben sem csak feketén vagy fehéren látja a csoport működését.

A hacker huszonéves, egyedülálló, férfi?

A felmérésből az is kiderült, hogy szinte az összes hazai netpolgár szerint a tipikus hacker férfi, aki jellemzően a húszas, esetleg a harmincas éveiben jár, és egyedülálló. A nagy többség művelt, ugyanakkor saját tudásával kérkedő embernek képzeli, aki inkább liberális, mint tekintélyelvű, emellett viszont a felelőtlen címkét is többen ragasztják rá, mint a felelősségteljest. Abban már erőteljesebben megoszlik az internetezők véleménye, hogy a hackerek jellemzően sikeresek vagy inkább sikertelenek-e az életben, mint ahogy abban is, hogy közömbösek vagy nyitottak-e mások problémáira.

Az ellentmondásos megítélés abból is fakadhat, hogy a hackerek tevékenységének célja nagyon különböző lehet, és ezek társadalmi megítélése is jelentősen eltér egymástól. A számítógépes hálózatok haszonszerzés céljából történő feltörését, az adathalászatot szinte mindenki elítéli (őket egyébként crackernek nevezik valójában), ráadásul a jelenség a biztonságérzetünket is csökkenti: az internetezők kétharmada tart attól, hogy személyes hátránya, kára származhat egy hacker-támadásból.

Ugyanakkor ha más motívumok vannak az akcióik mögött, az internetezők egy része sokkal elfogadóbb. Komoly biztonsági rendszerek öncélú feltörését (ami tulajdonképpen a hacker képességének egyfajta demonstrálása) a hazai netpolgárok egynegyede tartja valamennyire elfogadhatónak, míg azt, ha egy akció célja felhívni a figyelmet valamilyen vélt vagy valós társadalmi problémára (például a kifogásolt tartalom blokkolásával), már az internetezők közel fele képes tolerálni, sőt 20 százalék teljes mértékben el tudja fogadni az ilyen céllal történő hekkelést.

A felmérést az NRC 2012. április 24-28. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az Millward Brown – TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyozták, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.

(Cikkünk a Netidők blogjában olvasottak alapján készült, ahol Keleti Arthur IT-biztonsági szakértő kommentárja is elolvasható a fentiek kapcsán.)

Marketing

A vevőkre már kevésbé hatnak a hagyományos vásárlásösztönző reklámok

Egyre tudatosabb a vevők, akikre már kevésbé hatnak a hagyományos vásárlásösztönző reklámok, a véleményvezérekre is csak akkor hallgatnak a követőik, ha szakmai érvekkel keresik a figyelmüket – derül ki az EY legfrissebb, globális fogyasztói felméréséből, amelynek eredményeiről közleményben tájékoztatták az MTI-t.

Közzétéve:

Pixabay

Az EY március vége és április eleje között készített nemzetközi kutatásában több mint 23 ezer fogyasztót kérdeztek meg 30 országban, egyebek mellett az Egyesült Államokban, Kanadában, Brazíliában, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Japánban, Kínában és Dél-Afrikában.

A felmérés szerint a megkérdezettek 61 százaléka vett már valamilyen terméket influenszer ajánlása alapján, eközben csak a válaszadók 21 százaléka kattintott rá egy hirdetésre a közösségi médiában.

Az EY kutatása rámutatott arra, hogy a fogyasztók figyelmét az influenszerek ajánlásai mellett kézzelfogható előnyökkel, például kedvezményekkel és az exkluzív, személyes ajánlatokkal lehet a legjobban megragadni.

A márkahűséget leginkább az ingyenes szállítással, valamint a kiválasztott termékek kedvező árával lehet szorosabbá tenni a válaszadók 67, illetve 49 százalékának véleménye szerint.

A közlemény idézte Palincsár Lászlót az EY Customer & Growth területének vezetőjét, aki kiemelte, hogy az emberek Magyarországon is egyre tudatosabbak, az érzelmek helyett sokkal inkább racionális szempontból közelítik meg a vásárlást. Emiatt a korábban jól bevált – elsősorban befolyásolásra épített – hirdetési és értékesítési eszközökkel már nehezebb mozgósítani, ami új megközelítést igényel a gyártók és forgalmazók részéről – mutatott rá a szakember.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Nem okoz érdemi terhet az online piactereknek az EU új rendelete (videó)

A fogyasztók szempontjából viszont előnyös lehet az új jogszabály.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Nem hoz érdemi szigorítást az Európai Unió (EU) digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) a magyarországi online piacterek üzemeltetői szerint, mert a hazai szabályozás a legtöbb kérdésben már eddig is hasonló vagy szigorúbb kereteket szabott meg számukra, a fogyasztók szempontjából azonban előnyösnek vélik az új jogszabályt – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készített friss kutatásban, amelyről kedden tájékoztatták az MTI-t.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közleménye szerint idén februártól kell teljes körűen alkalmazni az EU digitális szolgáltatásokra vonatkozó szabályozását, amely

elsősorban a nagy online platformok jogszerű működését, a felhasználók szabad véleménynyilvánításhoz és érdemi jogorvoslathoz való jogát, valamint a szolgáltatók átlátható működését hivatott biztosítani.

A most megjelent NMHH-kutatás a rendelet értelmében online piactérnek minősülő kilenc hazai szereplő közül hét platformról készített felmérést a jogszabály alkalmazásáról és annak kihívásairól.

A piacterek illetékesei elmondták: a rendelet kapcsán jellemzően informatikai fejlesztéseket kellett végrehajtaniuk, például a jogellenes tartalmak bejelentésének és a kereskedők nyomon követhetőségének megfelelő biztosítása érdekében, de egyes általános szerződési feltételeiken is módosítaniuk kellett.

Meglátásuk szerint ugyan a piacterek biztosítják partnereiknek, hogy teljesíthessék a rendelet szerinti tájékoztatási kötelezettségeiket, a kereskedők azonban sokszor nincsenek tisztában a jogszabály előírásaival.

A kutatás megállapította: a piacterek jellemzően beazonosíthatóan feltüntették, ki az egyes termékek vagy szolgáltatások értékesítője – ugyanakkor minden platformról hiányzott a kereskedők saját kiállítású nyilatkozata, amelyben vállalják a termékeik vagy szolgáltatásaik uniós jog szerinti megfelelőségét.

Az aktív felhasználók számát a vizsgált online piacterek mindegyike közzéteszi, bár ezen adatot nem minden felületen könnyű megtalálni. Minden online piactér biztosít felületet a jogellenes tartalmak, így a hamisított, veszélyes vagy tiltott termékek bejelentésére, de ezek nem mindegyike felhasználóbarát: van, ahol minden egyes feltöltött áru oldalán található bejelentési lehetőség közvetlenül az adott termékre, a piacterek többsége ugyanakkor csupán egy, a láblécben található fix menüpontot kínál általános panaszbejelentésre – írták.

Úgy folytatták, hogy a jogellenes tartalmak eltávolítására a platformok kétféle eljárást alkalmaznak:

  • azok vagy közvetlenül a bejelentés megtételét követően eltűnnek, és csak jogszerűségük igazolása után jelennek meg újra,
  • vagy a szolgáltató először kivizsgálja a bejelentés megalapozottságát, és utána dönt a tartalom eltávolításáról.

Volt olyan oldal, amely a bejelentések ugrásszerű növekedéséről számolt be, ők a rosszhiszeműnek bizonyult bejelentőkkel kapcsolatos speciális eljárásrend kialakításán gondolkoznak – tették hozzá.

A kutatás szerint a megkérdezettek nem gondolják, hogy jelentősebb mértékben befolyásolná a jelenlegi piaci folyamatokat és struktúrát a DSA bevezetése –

„aki akar, meg tud felelni az új jogszabálynak”.

A szakemberek szerint a rendelet üzleti szempontból tisztulást hozhat, de nem annyira a piacterek, sokkal inkább az azokat igénybe vevő kereskedők szintjén – ugyanakkor nagyobb változást nem várnak tőle, leginkább a fogyasztók szempontjából gondolják előnyösnek a bevezetését.

A kutatás azt is vizsgálta, hogyan valósítják meg a DSA előírásait az egyes hazai piacterek. A felmérésben példásnak nevezték a Decathlon felületét, ahol már a termékek listázásakor látható, ha az adott terméket egy másik kereskedő forgalmazza. Az eMAG szintén jó példát mutatva nagyon részletes tájékoztatást nyújt az egyes kereskedőkről, a Jófogás pedig felhasználóbarát eljárást kialakítva az egyes termékoldalakon külön is biztosítja a jogellenes tartalmak jelentését – sorolták.

A közleményben megosztott videóban Fáczán Gábor, az NMHH Online Platformok Főosztályának vezetője osztja meg a témában a gondolatait:

Tovább olvasom

Marketing

Már várják a Városmarketing Gyémánt Díj pályázatait

A pályamunkák egészen 2024. december 31-ig folyamatosan beadhatók.

Közzétéve:

Idén immár tizedik alkalommal hirdették meg a Városmarketing Gyémánt Díj pályázatát, amely most egy hosszabb pályázati időszakot ölel fel, mert ez a díj is csatlakozik a Magyar Marketing Szövetség februári díjátadó gálaestjéhez, így

a pályamunkák egészen 2024. december 31-ig folyamatosan beadhatók a Magyar Marketing Szövetség és a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézet versenyére. 

A hazai és határon túli települési, városi és vármegyei önkormányzatok, térségek, társulások, szakmai és civil szervezetek, vállalkozások egyaránt elnyerhetik az elismerést a városuk, településük, illetve térségük érdekében 2023. augusztus 1. és 2024. december 31. között megvalósított marketingtevékenységükkel. Ezúttal a négy klasszikus kategóriában lehet nevezni, úgymint

  • marketingkommunikációs megoldások, programok, projektek,
  • márka- és identitásépítés marketingje,
  • rendezvény-esemény szervezése és marketingtámogatása,
  • konkrét fejlesztési projektek marketingprogramjai, kampányai.

A hosszú pályázati időszakra tekintettel a zsűri öthetente értesíti a pályázókat, hogy projektükkel elnyerték-e a „szakmai minősítést”, s melyik pályázattal mennyivel nőtt a gyémántjaik száma.

Az ünnepélyes díjátadó – ahol A városmarketing fővárosa, A városmarketing nagykövete, A kisvárosi első, A marketingaktív megye nagydíjak is átadásra kerülnek – 2025. február 6-án Budapesten, a Marketing TRENDFÓRUM rendezvényen, a Városfejlesztő marketing című konferenciaszekció kíséretében, az Év honlapja és a Marketing Diamond díjakkal együtt lesz.

A legjobb városfejlesztést, városépítést támogató marketingprojektek, s mellette a vármegyei identitást, a vármegyék fejlesztését, népszerűsítését célul tűző legjobb marketingaktivitások különdíjban részesülnek.

Piskóti István, a Marketing és Turizmus Intézet igazgatója, a díj egyik alapítója, egyben a zsűri elnöke hangsúlyozza, hogy az egyre népszerűbb, az egyre több kiváló marketingmegoldást felmutató verseny jól mutatja a marketingtevékenység szerepének felértékelődését, annak sokszínűségét, erősödő szakmaiságát a területek, települések fejlesztésében, ismertsége, elismertsége építésében.

További részletek és pályázatbenyújtás a www.varosmarketingdij.hu oldalon.

Tovább olvasom