Kövess minket!

Marketing

Így készült az online reklámköltés becslés

Az IAB a nagyobb transzparencia jegyében a Napi Gazdaság konferenciájához kapcsolódva háttérbeszélgetésen mutatta be, hogyan állt össze a 2010-es nettó online költésre vonatkozó becslés. Arról is beszélt Novák Péter és Kardos Gábor, hogy idén milyen teendők állnak még a szervezet előtt, hogy tovább pontosítsák a képet. Például a jövőben az évesnél sűrűbb adatközlést terveznek.

Egyre nehezebb hiteles adatokat produkálni

Egybehangzóan azzal, amit Skriba Judit jelzett a teljes reklámtortával kapcsolatban, Novák Péter azt mondta az online piaci becslésről, hogy egyre nehezebb hiteles adatokkal előállni, mivel a piac rendkívül bonyolult lett. Az IAB elnöke Kardos Gáborral, a médiaszekció vezetőjével közösen mutatta be egy háttérbeszélgetés keretében, hogy hogyan álltak elő a 2010-es online költésre vonatkozó számok.

1999-ben, az első adatközlés alkalmával minden cég szó szerint egy kalapba, cetlin dobta be a számait, mostanra ez gyakorlatilag lehetetlen volna, hiszen annyira fragmentált lett a piac. Ennek folytán a 2010-es 27,27 milliárdos költés kisillabizálásához mintegy 50 cég segítette az IAB munkáját, köztük a független bizalmi kézként működő PwC, illetve az ügynökségoldali információkkal segítő MAKSZ.

Mint Novák Péter hangsúlyozta: növelni szeretnék a transzparenciát, és tovább javítani a becslés metódusát, ezért is mutatják be, hogyan készülnek az adatok. Hozzátette: ez nem bázis szemléletű becslés vagy “educated guess”, s az adatok nem auditáltak (ahogyan semelyik másik hasonló adatsor sem, amelyet bármely szegmens közöl itthon). A törekvés viszont a mind nagyobb pontosság, ehhez az az alapelv, hogy ahol lehet, önbevallásra építenek, ahol ez nem áll rendelkezésre, ott szakértői becslés, iparági háttérbeszélgetések nyomán alakul ki egy-egy szám.

 

A becslési metódus

Első lépésben az IAB tag médiatulajdonosoktól kértek netnet (tehát az ügynökségi jutalékoktól is megfosztott) önbevallást. Ebben a bevételeket olyan bontásban is kellett szerepeltetni, hogy azok ügynökségeken keresztül vagy direkt hirdetőtől érkeztek. Ezeket az adatokat céges lebontásban csak a PwC láthatta, amely ezeket bizalmi kézként összesítette, majd aggregált adatokkal látta el az IAB-t.

A következő lépésben a MAKSZ-tól kértek további információt az ügynökségi költésekről. Ezek azok a pénzek voltak, amelyeket a MAKSZ tagjai költöttek el olyan online médiatulajdonosoknál, akik nem adtak le önbevallást az IAB-nek (például mert nem is tagjai, vagy egyéb okokból).

Ezen a ponton azt kell látni, hogy ezzel a metódussal nem lehet információt begyűjteni a nem önbevalló médiatulajdonosok direkt hirdetői bevételeiről, hiszen erre az ügynökségi szervezetnek sincs rálátása. Másfelől részlegesek az információk a nem MAKSZ-tag ügynökségek költéseiről is, bár ennek az önbevalló médiatulajdonosokra jutó része szerepel a netnet bevallásban. Mivel ezen területek nehezen foghatóak meg, így nem is szerepeltek az IAB számokban erre vonatkozó becslések – mondta el a szervezet vezetője.

A következő lépésben a netnet bevallást “nettósították”, azaz felszorozták a sztenderd 15 százalékos ügynökségi jutalékkal, hogy megkapják azt az összeget, amely a hirdetők zsebét elhagyta.

Ezt követte a PwC korrekciós eljárása, piaci háttérbeszélgetéseket, adatpontosítást követően. Ilyesmire például azért volt szükség, mert voltak olyan költések, amelyek nem jó helyre kerültek az önbevallásokban, illetve voltak adathiányok is.

A fenti metódus alapvetően a display szegmenst adta ki önbevallás alapon, illetve egyéb területeken is lettek ilyen módon számok, ha valamely önbevalló médiatulajdonosnak érdekeltsége volt pl. listing területen. Kicsivel bonyolultabb volt a kereső területe.

A search bevételek egyfelől önbevallás, másfelől iparági szakértői becslések alapján álltak elő. A gondot leginkább az okozza, hogy a legnagyobb szereplő, a Google nem ad adatot az Egyesült Államokon kívül, így a magyar piacon sem önbevallottak, viszont háttérbeszélgetésekben ők is támogatták a kép összerakását. A szegmens súlyát regionális benchmark alapján is lehetett csekkolni valamelyest.

Az e-mail és a listing esetében a jelentős piaci szereplők becslései és az iparági szakértők véleménye együtt dobta ki a számokat, több körös egyeztetés nyomán. Itt úgy látták, hogy az ingatlan, állás, autó és árösszehasonlító szegmensre lehet megbízható adatokat adni, ezért ezek kerültek bele a számokba, míg az általános apró például kimaradt az információhiány miatt.

A mobilpiac még a robbanás előtt áll, így itt viszonylag könnyen ment a piac feltérképezése, akárcsak az internet kapcsán 1999-ben. Néhány szereplő van, akiknek össze kellett rakniuk az adatokat. Az információk alapján az IAB mobil munkacsoportja összesített.

 

Mit hoz 2011?

Novák Péter elmondta: idén szeretnék megszűntetni a még fennálló kérdőjeleket, azaz le szeretnék fedni azon területeket is, amelyeket ki kellett hagyni a becslésből eddig, mert nem volt elég információ. Az erősen növekedő területek felmérésére külön energiát fektetnek, ilyen a diplay le nem fedett része, a mobil, az önkiszolgáló hirdetési rendszerek, a közösségi média és az általános apró.

Gondolkodnak emellett egy adatszolgáltatási audit bevezetésén, illetve az évesnél rendszeresebb adatközlésen. Elvileg a negyedéves lenne az ideális (lásd anno MOHI), de kérdés, hogy a folyamatok hogyan pörgethetőek, s ennek nyomán negyed- vagy féléves adatközlés lehetséges. Ez idén dőlhet el.

Marketing

Ők kapják a Kovács László-Zsigmond Vilmos életműdíjat

A magyar filmgyártást évtizedekig meghatározó operatőröket elismerő Kovács László-Zsigmond Vilmos életműdíjat kap Szilágyi Virgil, Lukács Lóránt, Kovács Gyula és Rák József – közölték a Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny szervezői az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szilágyi Virgil többek között az Átok és szerelem (1986) és az Isten malmai (1976) című alkotások fényképezésével a magyar tévéfilmek egyik legmeghatározóbb operatőrévé vált. Lukács Lóránt az Abigél (1978) és a Kisváros (1993) című sorozatokban nyújtott operatőri munkásságával írta bele magát a magyar mozgóképművészet történelmébe. Kovács Gyula kameraman olyan filmekben dolgozott, mint például Makk Károly Szerelem (1971) vagy éppen Szabó István Oscar-díjas Mephisto (1981) című alkotásai.

Rák József kiemelkedő munkái mellett – például A gímszarvas (1971) vagy a Visszafelé (1983) című alkotások -, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen nyújtott nagy értékű, lassan négy évtizedes munkájáért kap életműdíjat.

A Bojkovszky Béla-díjat idén Stecz István műteremmester, fővilágosító kapja, aki harminc éven át dolgozott a Színház- és Filmművészeti Főiskola, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem Film- és Média Intézetének műtermében, ahol kezei alatt számtalan diák vált a szakma mesterévé.

Az idei versenyre március 5-ig hat kategóriában – diákfilm, dokumentumfilm, természetfilm, kisjátékfilm, tévéfilm és játékfilm – nevezhetnek a 2020-as magyar filmek alkotói és gyártói. A diákfilm kategória versenyzőinek ismét esélyük van elnyerni a Sparks kamera és lámpakölcsönző cég hatvanezer amerikai dollár értékű Panavision filmes kameracsomagját.

A 2021-es Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny zsűritagjai Bordás Róbert, Tóth Zsolt H.S.C. és Vajda Péter H.S.C. operatőrök – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

Új digitális piac köti össze a magyar termelőket a vásárlókkal

Egyelőre tesztüzemben működik a kozertplusz.hu felülete, de nyár végére szeretnék az egész országot lefedni a házhoz szállítással.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Március elsején indult el hazánk legújabb online termelői piacának hivatalos tesztüzemmódja. A Digitális Termelői Piac program keretében induló kozertplusz.hu közvetlenül köti össze a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket a fogyasztókkal, mindezt úgy, hogy garantálja a minőségbiztosított termékek piacra kerülését. A győri Széchenyi István Egyetem szakmai mentorálásával megvalósuló projekt a Digitális Agrár Stratégia végrehajtása körében, a kormány veszélyhelyzeti támogatásából valósulhat meg.

A koronavírus-járvány idején egyértelművé vált az élelmiszerlogisztikai hálózat sérülékenysége és kiszolgáltatottsága, előtérbe kerültek az online élelmiszerkereskedelmi megoldások,

melyek a fogyasztók számára számos új lehetőséget kínáltak, de jelentős kockázatokra is ráirányították a figyelmet.

Magyarország legújabb online termelői piacát éppen azért álmodták meg, mert kézzel foghatóvá vált, hogy elengedhetetlen egy alternatív élelmiszerlogisztikai hálózat kialakítása, amely vészhelyzetben is képes – akár országos szinten – biztosítani a lakosság minőségi magyar termékekkel történő ellátását.

A kozertplusz.hu úgynevezett rövid ellátási láncot biztosít, azaz közvetlenül köti össze a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket a fogyasztókkal, valamint más felhasználókkal, mindezt úgy, hogy garantálja a minőségbiztosított termékek piacra kerülését, és a fogyasztóvédelmi előírások maradéktalan érvényesülését.

A termelő és a vásárló igényeit is kielégítik

Tordai Péter üzletfejlesztési vezető a rövid ellátási láncok szerepét emelte ki, hiszen az ezen keresztül végbemenő értékesítés a legalkalmasabb módja annak, hogy a fogyasztók biztonságos, egészséges, minőségileg ismert és elismert eredetű termékekhez jussanak.

A hivatalos tesztüzemmód március elsején indult, a partnerek száma pedig már az előkészületi időszakban is dinamikusan növekedett. Az online üzletkötési platform mind a termelőknek, mind a vásárlóknak hatalmas előnyökkel szolgál.

„Mi megoldjuk a termelő helyett a digitalizációt, biztosítjuk a minőségbiztosítást, a megfelelő marketinget és a logisztikát is egy kalap alatt. Eközben a vevők akár több termelőtől is tudnak egyszerre rendelni úgy, hogy azt egy csomagban kapják meg, így nem kell egyszerre több logisztikai költséget kifizetniük. A jelenlegi trendekkel ellentétben törekszünk arra, hogy minél kisebb készleteket tartsunk raktáron és a friss árut közvetlenül a termelőtől szállítsuk a vevőinkhez vállalva akár a hosszabb kiszállítási időt is, ugyanakkor a kosár tartalma három napon belül még ezzel együtt is garantáltan megérkezik a fogyasztóhoz” – fogalmazott a Tordai Péter.

Háztól házig szolgáltatás és átvételi pontok

A tesztüzemmódban három régióra osztották fel hazánkat: ez magában foglalja az M1-es autópálya vonalát Győrig többek között Tatával, Tatabányval, Etyekkel és Bábolnával, az M5-ös autópályát Szegedig Kecskeméttel, Kiskunfélegyházával és Lajosmizsével valamint Budapestet és az agglomerációt Érddel, Diósddal, Fóttal és Mogyoróddal a teljesség igénye nélkül. Ezeken a területeken háztól házig vállalja a kiszállítást a kozertplusz.hu, március 31-ig ráadásul ingyenesen. Az ország többi részén átvételi pontokra van lehetőség termékeket rendelni heti rendszerességgel több, mint 500 településen, úgy mint Pécs, Békéscsaba, Salgótarján, Miskolc, Szekszárd, Villány, Székesfehérvár, Gyöngyös, Paks, Balatonfüred, Keszthely, Debrecen.

Tordai Péter hangsúlyozta,

nyár végére szeretnék lefedni az ország minden régióját a házhoz szállítással,

és a tesztüzem tapasztalataira építve elindítani a végleges platform működését. A tervek szerint a vetőmagtól az asztalig nyomon követhető lesz minden termék, ami garantálja minden áru valódiságát.

A kozertplusz.hu azon túl, hogy támogatja a helyi termelők és fogyasztók kínálatának és keresletének egymásra találását, illetve az országos logisztikai kapacitás rendelkezésre bocsátásával elősegíti a kistelepülések boltjainak áruval történő ellátását is.

Tovább olvasom

Marketing

Átadták a Marketing Diamond Awards elismeréseit

A megméretés rekordmennyiségű, összesen 94 gyémántdíjjal zárult.

Közzétéve:

Borítóképünkön az egyik díjazott interjút ad a díjátadón, forrás: Lounge Group

A különös év igazán kreatív ötleteket kívánt meg, ami abból is jól látszik, hogy egészen újszerű projektekkel jelentkeztek a nevezők – így foglalja össze a hatodik Marketing Diamond Awards verseny eredményét a szervezők közleménye. A megméretést a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) azzal a céllal hívta életre, hogy megteremtse a kisebb cégek és alacsonyabb marketingbüdzséből gazdálkodók kommunikációs aktivitásainak legnagyobb hazai elismerését. A kiírásra 2020-ban korábban nem látott számú, 125 pályázat érkezett. A verseny történetében először az MMSZ egy ügynökségi partnerrel, a Lounge Grouppal együttműködésben díjazta a legkreatívabb kommunikációs kampányokat.

Idén „Az Év Megbízója” a Billingo Technologies Zrt., „Az Év Ügynöksége” a Kreatív Vonalak Kft., az „Az Év Marketing Nagykövete” pedig a Klausz Social Group Kft. lett, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház pedig a Lounge Group különdíjában részesült.

A négy kiemelt nyertesnek a Lounge Group különdíjakat is felajánlott, szakmai előadások közül választhattak a legjobbak. A Kreatív Vonalak Kft. és a Billingo Technologies Zrt. Szabó Zsófia – a Lounge Group kutatási divízióvezetője – által tartott Kutatási projektszemlélet képzést választotta, míg a Klausz Social Group Kft. és a Móricz Zsigmond Színház az ügynökség Head of Digital szakértője, Kelemen Zsolt Socialmedia-tartalom és hirdetésmenedzsment kurzusa mellett döntött.

A díjátadó, a jelenlegi egészségügyi helyzetre való tekintettel vendégek nélkül, szigorú biztonsági intézkedéseket betartva zajlott, és a Lounge Group videós stábja gondoskodott arról, hogy megörökítse a kétnapos eseményt. A gyémántdíjasoknak Katona Norbert, a Magyar Marketing Szövetség operatív igazgatója, a fő- és különdíjasoknak pedig Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke és Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója adták át az elismeréseket.

A díjátadó megörökített pillanatai a Lounge Group weboldalán tekinthetők meg, a videókból többek között az is kiderül, hogy melyik versenyző ünnepelte „munkaszünettel” az örömhírt.

Tovább olvasom