Kövess minket!

Marketing

Így interneteznek az 55 év felettiek

Az 55 év felettiek számítógép- és internethasználati szokásait vizsgálta az eNet. Egészében ez a digitális kirekesztettség szempontjából leginkább veszélyeztett csoport, ám a kép nem egységes. Akadnak olyanok az idősebbek között is, akik teljes természetességgel élnek a technológia adta lehetőségekkel.

A 2011-es adatok alapján a magyar lakosság közel harmadát az 55 év felettiek adják, azaz ennyien tartoznak a digitális kirekesztettség szempontjából legveszélyeztetettebb csoportba. Az ideősebbek zöme leginkább az ismeretlentől való félelem érzésével fordul a számítógépek és az internet felé. A 25 ezer fős sokaságra épülő Nemzeti Olvasottság Kutatás (NOK) adatai alapján 2013 második negyedévében az 55 év felettieknek mindössze 25 százaléka használt internetet, ami messze elmarad a 61 százalékos országos átlagtól – derül ki az eNet összefoglalójából.

 

A félelemtől a napi használatig

Miközben az 55 év felettiek csoportja egészében inkább távolinak érzi az internetet, nem tekinthető teljesen homogénnak e társadalmi csoport. Sőt, kifejezetten nagyok a különbségek: vannak, akik teljesen reménytelennek látják, hogy beilleszkedjenek a digitális világba, mások viszont teljes természetességgel használják a kütyüket és az internetet. Az eNET kutatása szerint az 55 év felettiek negyede használ számítógépet, míg az 55 évnél fiatalabbak háromnegyede tesz így. A kutatócég kiemeli: ez azt is jelenti, hogy az időebb korosztály bevonásában óriási tartalék rejlik.

A KSH 2012-es felmérése szerint a már számítógépet használó 55 év felettiek 71 százaléka napi rendszerességgel tesz így, ami ugyan elmarad a 16-24 éves korosztálytól (88%), de bizakodásra ad okot. A két társadalmi csoport leginkább a használat helyét tekintve különbözik egymástól, ami valószínűleg az életvitelbeli különbségekből adódik. Míg az idősebbeknél az otthoni használat egyértelműen vezet (70%), addig a 16-24 évesek körében sokkal jobban eloszlik a használat a különböző helyszínek – otthon, oktatási intézmény, más személy lakása stb. – között.

 

Kevesebb időt töltenek netezéssel, mint a fiatalok

A NOK vizsgálja az egyes korosztályok internetezési szokásait is, beleértve hogy mióta használnak internetet, milyen gyakorisággal és mennyi ideig. Ha csak az 55 év feletti internetezőket nézzük, a többség legfeljebb 6 éve használja az internetet.

1. ábra Internethasználat kezdete az 55 év feletti internetezők körében (kumulált adatok, NOK)

A kutatásban részt vevő internetezők válaszai alapján a gyakori – akár napközben többszöri – internetezés a jellemző. A legtöbben (43%) naponta többször is interneteznek és a 94 százalékuk legalább heti 2-3 alkalommal. Az 55 év feletti internetezők körében is hasonló használati gyakoriságot találunk: 35% akár naponta többször is használja az internetet, 92% pedig legalább heti 2-3 alkalommal.

Az internetezéssel töltött idő alapján azt lehet mondani, hogy az 55 év felettiek összességében kevesebb időt töltenek internetezéssel, mint a teljes sokaság. Az idősebb generáció közel harmada legfeljebb 5 órát tölt el egy héten a képernyők előtt.

2. ábra Heti internethasználat az 55 év feletti internetezők körében (kumulált adatok, NOK)

Inkább számítógépen, mint okostelefonon

Az eNET 2013. szeptemberi online felméréséből kiderül: az 55 év feletti internetezőknek csupán 31 százaléka rendelkezik egyelőre okostelefonnal. A fiatalabb és az idősebb generációk között jelentős különbség, hogy bizonyos tevékenységeket – mint például a zenehallgatás, közösségi média használat, hírolvasás, elektronikus levelezés, információkeresés, böngészés – inkább számítógépen vagy inkább mobiltelefonon (beleértve a hagyományos mobiltelefont) végeznek-e. A fiatalabb korosztályok esetében jellemzően megoszlik a két eszköz használata, méghozzá nagyjából egyenlő arányban. Ezzel szemben az 55 év felettieknél sokkal hangsúlyosabb a számítógép használata.

3. ábra Azok aránya, akik adott tevékenységre inkább csak számítógépet használnak, ha a számítógép és a mobiltelefon között választhatnak (eNET, online kutatás, 2013. szeptember, N=1000 fő, 18+)

Viszonylag sokan használnak táblagépeket

A teljes 55 év feletti korosztály esetében jellemző, hogy viszonylag távolságtartóak az új technológiákkal szemben, mivel bizonytalannak érzik magukat és sok esetben úgy érzik, hogy nincsenek a használathoz szükséges tudás birtokában. Éppen ezért az új kütyükhöz való hozzáállásuk általában sokkal konzervatívabb, mint a fiatal generációké.

Amikor az eNet azt vizsgálta, hogy mennyire nyitottak az “okos” termékek (okotelefon, táblagép, okostelevízió) iránt, azt találták, hogy az a csoport, amely a zsámítógéppel és az internettel, azaz az alapokkal szemben nyitott, az az új kütyüknek is ad legalább egy kipróbálásnyi esélyt.

A táblagépekről az 55 év felettiek 10 százaléka vallotta azt, hogy már most is használja azokat. Közülük is főleg azokra jellemző a tabletek használata, akik már több mint 15 éve interneteznek. Az 55 év alattiaknak egyébként 18 százaléka mondta ugyanezt, így a 10% meglehetősen jó eredmény.

Az idősebbek 47 százaléka mindenképpen kipróbálná a táblagépeket, 15% pedig meg is vásárolná azokat. Érdekes, hogy az internettel még csak 1-3 éve ismerkedő 55 év felettiek nem igazán érdeklődnek a táblagépek iránt, míg a régebb óta internetet használók körében nagyobb erre a nyitottság. Ez vélhetően annak is köszönhető, hogy ez a réteg már nagyobb biztonsággal mozog az internetes, számítógépes világban.

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom

Marketing

A televíziós hirdetéseket elemezte az NMHH

Idén az első félévben 78 televízió műsorában 2823 új reklámszpotot regisztrált a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); az érintett hirdetéseket összesen 4 millió alkalommal ismételték – közölte NMHH csütörtökön.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték, hogy az év első hat hónapjában a legtöbb, 556 új reklámfilm márciusban került adásba, a “legfrekventáltabb” dátumnak pedig a február 1-je bizonyult 125 szpottal. A kisfilmek több mint 35 százaléka hétfőn jelent meg.

Az új reklámfilmek első adásba szerkesztésének időpontjául a hirdetők a hajnali órákat, ezeken belül is a 2-8 óra közötti periódust szemelték ki több mint 80 százalékban. A nézettség szempontjából kiemelt fontosságú, “főműsoridős”, 18-22 óra közötti intervallum mindössze szűk nyolc százaléknyi részesedést tudhatott magáénak – fejtették ki.

A legtöbb premierreklámfilm, 38 százalék a mintában szereplő 24 általános szórakoztató csatorna műsorán került adásba.

A legerősebbnek az országos kereskedelmi televíziók – a TV2 és az RTL bizonyultak 36,6 százalékkal, de kiemelkedett az ATV és a Hír TV 20,6 százalékkal is.

A hatóság összegzése szerint a hirdetések hosszát tekintve a 20 másodperces szpotok számítottak a legnépszerűbbnek, míg a fél év átlagos premierreklámjának hossza 21,5 másodperc volt. Az elemzésben ugyanakkor előfordult 720 másodperces klip is. Látványosan visszaszorultak az élőszereplős reklámfilmek: arányuk a 2016-os 39 százalékról 2022-ben 15 százalékra mérséklődött, miközben a számítógépes animációt, grafikát használó hirdetések meghaladták a 82 százalékot.

A reklámfilmek 60 százalékában szolgáltatásokat, mintegy 40  százalékában termékeket népszerűsítettek. Az új hirdetések legnagyobb halmazát a kereskedelmi szektor mellett a gyógyhatású készítmények fedték le.

A hirdetők ajánlataik többségével, csaknem 84 százalékával a lehető legszélesebb közönséget, a vegyes felnőtt kategóriát igyekeztek megszólítani, a kiskorúaknak szóló hirdetések mindössze a reklámfilmek 2,8 százalékát adták.

Az új reklámszpotokban leggyakrabban az évente többször is igénybe vehető szolgáltatások, valamint az ezer és tízezer forint közötti termékek hirdetései szerepeltek.

Az NMHH 2011 közepén hazánkban egyedülálló reklámadatbázist hozott létre; csaknem száz szempont alapján elemzi a legnézettebb televíziókban első alkalommal közreadott reklámokat.

Ennek célja elsősorban a törvénysértő hirdetések kiszűrése a média- és a reklámtörvény alapján, de kiemelt figyelmet fordítanak a szpotok legkülönfélébb tartalmi jellemzőinek vizsgálatára is, így például a kiskorúak védelmére – idézték fel a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

A 4iG Nyrt. lett a Crealive Reklámügynökség Kft. tulajdonosa

Egyben a cég leányvállalatainak 75 százalékos közvetett tulajdonát is megszerezte – közölte a 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Közzétéve:

Kedden lezárult az október 5-én kötött adásvételi szerződés, amely alapján a 4iG megszerezte a CREALIVE Reklámügynökség Kft. és leányvállalatai, azaz a Honeycomb Hungary Kft. és Honeycomb Central Europe Kft. 75 százalékos üzletrészét.

A 4iG Nyrt. még októberben közölte az MTI-vel, hogy adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary és Central Europe vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról, és az akvizíció versenyjogi eljárást követően zárul le.

A Honeycomb Hungary & Central Europe vállalatcsoport 2018 óta működik, fő tevékenysége a lineáris és non-lineáris televíziós partnerek részére végzett reklám minőség-ellenőrzés, transzkódolás (sugárzási formátumba átalakítás), archiválás és a televíziós kijátszási pontok felé továbbítás.

A 4iG a BÉT-en bejegyzett informatikai és szoftverszolgáltató, részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában kereskednek. A társaság részvényei kedden délután 0,14 százalékkal 730 forintra erősödtek. A papír árfolyama az elmúlt egy évben 625 forint minimumot és 968 forint maximumot ért el.

Tovább olvasom