Marketing
Így interneteznek az 55 év felettiek
Az 55 év felettiek számítógép- és internethasználati szokásait vizsgálta az eNet. Egészében ez a digitális kirekesztettség szempontjából leginkább veszélyeztett csoport, ám a kép nem egységes. Akadnak olyanok az idősebbek között is, akik teljes természetességgel élnek a technológia adta lehetőségekkel.
A 2011-es adatok alapján a magyar lakosság közel harmadát az 55 év felettiek adják, azaz ennyien tartoznak a digitális kirekesztettség szempontjából legveszélyeztetettebb csoportba. Az ideősebbek zöme leginkább az ismeretlentől való félelem érzésével fordul a számítógépek és az internet felé. A 25 ezer fős sokaságra épülő Nemzeti Olvasottság Kutatás (NOK) adatai alapján 2013 második negyedévében az 55 év felettieknek mindössze 25 százaléka használt internetet, ami messze elmarad a 61 százalékos országos átlagtól – derül ki az eNet összefoglalójából.
A félelemtől a napi használatig
Miközben az 55 év felettiek csoportja egészében inkább távolinak érzi az internetet, nem tekinthető teljesen homogénnak e társadalmi csoport. Sőt, kifejezetten nagyok a különbségek: vannak, akik teljesen reménytelennek látják, hogy beilleszkedjenek a digitális világba, mások viszont teljes természetességgel használják a kütyüket és az internetet. Az eNET kutatása szerint az 55 év felettiek negyede használ számítógépet, míg az 55 évnél fiatalabbak háromnegyede tesz így. A kutatócég kiemeli: ez azt is jelenti, hogy az időebb korosztály bevonásában óriási tartalék rejlik.
A KSH 2012-es felmérése szerint a már számítógépet használó 55 év felettiek 71 százaléka napi rendszerességgel tesz így, ami ugyan elmarad a 16-24 éves korosztálytól (88%), de bizakodásra ad okot. A két társadalmi csoport leginkább a használat helyét tekintve különbözik egymástól, ami valószínűleg az életvitelbeli különbségekből adódik. Míg az idősebbeknél az otthoni használat egyértelműen vezet (70%), addig a 16-24 évesek körében sokkal jobban eloszlik a használat a különböző helyszínek – otthon, oktatási intézmény, más személy lakása stb. – között.
Kevesebb időt töltenek netezéssel, mint a fiatalok
A NOK vizsgálja az egyes korosztályok internetezési szokásait is, beleértve hogy mióta használnak internetet, milyen gyakorisággal és mennyi ideig. Ha csak az 55 év feletti internetezőket nézzük, a többség legfeljebb 6 éve használja az internetet.
 |
| 1. ábra Internethasználat kezdete az 55 év feletti internetezők körében (kumulált adatok, NOK) |
A kutatásban részt vevő internetezők válaszai alapján a gyakori – akár napközben többszöri – internetezés a jellemző. A legtöbben (43%) naponta többször is interneteznek és a 94 százalékuk legalább heti 2-3 alkalommal. Az 55 év feletti internetezők körében is hasonló használati gyakoriságot találunk: 35% akár naponta többször is használja az internetet, 92% pedig legalább heti 2-3 alkalommal.
Az internetezéssel töltött idő alapján azt lehet mondani, hogy az 55 év felettiek összességében kevesebb időt töltenek internetezéssel, mint a teljes sokaság. Az idősebb generáció közel harmada legfeljebb 5 órát tölt el egy héten a képernyők előtt.
 |
| 2. ábra Heti internethasználat az 55 év feletti internetezők körében (kumulált adatok, NOK) |
Inkább számítógépen, mint okostelefonon
Az eNET 2013. szeptemberi online felméréséből kiderül: az 55 év feletti internetezőknek csupán 31 százaléka rendelkezik egyelőre okostelefonnal. A fiatalabb és az idősebb generációk között jelentős különbség, hogy bizonyos tevékenységeket – mint például a zenehallgatás, közösségi média használat, hírolvasás, elektronikus levelezés, információkeresés, böngészés – inkább számítógépen vagy inkább mobiltelefonon (beleértve a hagyományos mobiltelefont) végeznek-e. A fiatalabb korosztályok esetében jellemzően megoszlik a két eszköz használata, méghozzá nagyjából egyenlő arányban. Ezzel szemben az 55 év felettieknél sokkal hangsúlyosabb a számítógép használata.
 |
| 3. ábra Azok aránya, akik adott tevékenységre inkább csak számítógépet használnak, ha a számítógép és a mobiltelefon között választhatnak (eNET, online kutatás, 2013. szeptember, N=1000 fő, 18+) |
Viszonylag sokan használnak táblagépeket
A teljes 55 év feletti korosztály esetében jellemző, hogy viszonylag távolságtartóak az új technológiákkal szemben, mivel bizonytalannak érzik magukat és sok esetben úgy érzik, hogy nincsenek a használathoz szükséges tudás birtokában. Éppen ezért az új kütyükhöz való hozzáállásuk általában sokkal konzervatívabb, mint a fiatal generációké.
Amikor az eNet azt vizsgálta, hogy mennyire nyitottak az “okos” termékek (okotelefon, táblagép, okostelevízió) iránt, azt találták, hogy az a csoport, amely a zsámítógéppel és az internettel, azaz az alapokkal szemben nyitott, az az új kütyüknek is ad legalább egy kipróbálásnyi esélyt.
A táblagépekről az 55 év felettiek 10 százaléka vallotta azt, hogy már most is használja azokat. Közülük is főleg azokra jellemző a tabletek használata, akik már több mint 15 éve interneteznek. Az 55 év alattiaknak egyébként 18 százaléka mondta ugyanezt, így a 10% meglehetősen jó eredmény.
Az idősebbek 47 százaléka mindenképpen kipróbálná a táblagépeket, 15% pedig meg is vásárolná azokat. Érdekes, hogy az internettel még csak 1-3 éve ismerkedő 55 év felettiek nem igazán érdeklődnek a táblagépek iránt, míg a régebb óta internetet használók körében nagyobb erre a nyitottság. Ez vélhetően annak is köszönhető, hogy ez a réteg már nagyobb biztonsággal mozog az internetes, számítógépes világban.
Marketing
2024-ben sem kell reklámadót fizetni
A reklám- és médiaipar képviseletében a Magyar Reklámszövetség még az ősz kezdetekor
tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal a reklámadó felfüggesztésének meghosszabbítását kérve
további egy évvel, 2025. január 1-jéig. A sikeres egyeztetések eredményeképpen a reklámszakmát
sújtó adó felfüggesztési időszakának kiterjesztése bekerült a pénzügyminiszter által az
Országgyűlésnek októberben benyújtott adótörvények módosításáról szóló előterjesztésébe. A
törvényjavaslatot a Parlament múlt héten megszavazta, s a Köztársasági elnök aláírása után 2023.
november 30-án a Magyar Közlönyben való közzététellel jogerőre emelkedett: a reklámadó mértéke
2024. december 31-ig továbbra is az adóalap 0%-a.
Gulyás János, az MRSZ elnöke a szervezet közleménye szerint hangsúlyozta: “Az MRSZ örömmel fogadta a törvényhozók logikus döntését, és sikernek könyveli el, hogy 2025. január 1-jéig meghosszabbították a 0%-os reklámadókulcs érvényességi idejét. Mindez a nehezített pályán mozgó magyar médiapiacnak és a teljes kommunikációs szakmának – még ha csak újabb egy évre is -, kétségtelenül megkönnyebbülést jelent, amit az iparági véleményvezérek a különadó hatásait vitató friss felmérésünkben egyértelműen visszaigazoltak.”
A legutóbbi MRSZ Barométer felmérés reklámadóra vonatkozó kérdéseire adott válaszok alapján a kommunikációs piaci döntéshozók több, mint 80%-a szerint 2023-ban a 0%-os reklámadó segítette az iparág alkalmazkodását a polikrízishez. Ugyanebből az aspektusból a cégek több mint 65% – ának működését erősen érzékelhetően megnehezítené, ha ez az iparági adónem a jövőben visszavezetésre kerülne – írták.
Gulyás János hozzátette: “A Reklámszövetség a reklámadó koncepciójának felmerülése óta
hangoztatja szakmai ellenérveit a különadóval szemben: a reklámadó visszavezetése és fennmaradása
kontraproduktív, a várt gazdasági növekedés ellen hat, gátolja a gazdasági stabilitásban jelentős szerepet játszó reklámipar eredményességét. Az MRSZ ezért továbbra is azon a véleményen van, hogy hosszútávon a reklámadót végérvényesen ki kell vezetni, ugyanis csak egy hatékonyan prosperáló hazai reklámipar tudja erősíteni a magyar gazdaságot.”
Borítókép: illusztráció
Marketing
Az EU betiltja a Meta személyes adatokon alapuló célzott hirdetéseit
A határozat válasz arra, hogy a techóriás fizetőssé tette a hirdetés nélküli Facebookot és Instagramot.
Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) szerdán kötelező erejű határozatot fogadott el, amely megtiltja a Meta technológiai nagyvállalatnak, hogy a felhasználók személyes adatait vegye igénybe a célzott hirdetésekhez – adott hírt a szerdai döntésről az MTI.
A határozat “megtiltja a személyes adatok viselkedésalapú reklámozás céljából történő feldolgozását” az Európai Gazdasági Térség (EGT) egész területén – áll a testület közleményében.
A határozatot azt követően hozták meg, hogy a Meta hétfőn közölte: a Facebook és az Instagram közösségi platform európai felhasználói novembertől kezdve előfizetést vásárolhatnak a hálózatok hirdetés nélküli használatára.
Az óriáscég képviselője szerint a Meta már bejelentette, hogy az EU-ban és az EGT-ben élő embereknek lehetőséget adnak arra, hogy választhassanak, és e hónaptól kezdve előfizetési modellt kínálnak, hogy megfeleljenek a szabályozási követelményeknek. A vállalat szerint az EDPB tagjai már hetek óta tudnak a cég tervéről, és teljes mértékben együttműködtek velük.
“Ez a fejlemény indokolatlanul figyelmen kívül hagyja a gondos és erőteljes szabályozási folyamatunkat” – tette hozzá.
Az EDPB a norvég adatvédelmi hatóság kérésére hozta meg ezt a döntést, utóbbi ugyanis júniusban megtiltotta, hogy a Facebook- és az Instagram-felhasználóknak célzott hirdetéseket küldjenek a személyes adataik alapján.
A határozat arra kötelezi a Meta európai működése felett hatáskörrel rendelkező írországi adatvédelmi szabályozó hatóságot, hogy két héten belül hozzon végleges intézkedéseket a kérdésben, hogy a tilalom egy héttel később hatályba léphessen.
A kötelező erejű határozat értelmében súlyos bírságok várnak a nagyvállalatra, amennyiben nem tesz eleget a kötelezettségének.
Tavaly májusban a Metára rekordösszegű, 1,2 milliárd eurós bírságot szabott ki az EU, miután a közösségi platform megsértette az Európai Unió adatvédelmi szabályait és egy korábbi uniós bírósági ítéletet követően folytatta az európai polgárok személyes adatainak továbbítását az Egyesült Államokba.
Marketing
Csatlakozott a nemzeti marketingszövetségek hálózatához a Magyar Marketing Szövetség
A magyar szakmai szervezet, amely tizenegyedikként csatlakozott az európai marketinges közösséghez, több ezer hazai szakembert és szervezetet képvisel és támogat a munkájában.
A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) tizenegyedik tagként csatlakozott a nemzeti marketingszövetségek kohéziós európai hálózatához – jelentette be az Európai Marketing Szövetség (European Marketing Confederation, EMC).
Az MMSZ több ezer szakembert és szervezetet képvisel és támogat a munkájában. Ralf Strauss, az EMC elnöke így nyilatkozott a magyar csatlakozásról: „Az MMSZ nagy és professzionális nemzeti szövetség, és nagyon örülünk, hogy európai szinten dolgozhatunk együtt vele. Az EMC-hez hasonlóan az MMSZ is nagy hangsúlyt fektet az oktatásra és a társadalmi célokra, tökéletesen illeszkedik a képbe.”
Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke is kifejtette gondolatait az együttműködésről: „Az MMSZ Magyarország egyik legaktívabb szakmai közössége. Küldetésünk, hogy bemutassuk a marketing megváltozott szerepeit és erősítsük a reputációját. Fontos feladatunk rávilágítani arra, hogy a marketing üzleti eredményességet és társadalmi értéket létrehozó ereje leginkább akkor mutatkozik meg, ha a marketing a szervezeteken belül kiemelt stratégiai-, menedzsmenti, illetve üzletfejlesztési szerepet kap, túlmutatva a végrehajtó, puszta értékesítést támogató funkcióján. Ezen céljaink eléréséhez edukációra és személetformálásra van szükség. Már évek óta kerestünk olyan nemzetközi szervezetet, amely azonos értékeket képvisel, hasonlóan ambiciózus szervezet, mint mi és akik szintén elkötelezettek szakmánk magasabb szintre emelése mellett. Az EMC és tagszervezetei határozottan ilyen partnerek és már nagyon várjuk a közös munkát, valamint az állandó tudás-tapasztalat cserét. Ezzel az együttműködéssel magyar szakemberek számára biztosítunk nemzetközi szakmai közösséget és globális információáramlást.”
Mi is az az EMC?
Az EMC Európa legnagyobb marketingszervezete, amely több mint százezer marketinges szakembert képvisel tizenegy európai és egyesült királyságbéli nemzeti szövetségen keresztül, és közösen egymillió közösségimédia-követőhöz jut el. Brüsszeli székhelyű nonprofit szervezetként az EMC a tagszövetségeivel együtt dolgozik az oktatás, a társadalmi iránymutatás és az értékteremtés előmozdításán. Az EMC publikálja a Nemzetközi Marketing Kompetenciákat (International Marketing Competencies), hogy az Európai képesítési keretrendszerrel összhangban irányt mutasson a marketingoktatási normáknak az EU-ban. Ezenfelül az EMC adja ki az Európai Marketingmenetrendet (European Marketing Agenda) is, amely európai és nemzeti szinten részletezi az éves marketingtrendeket és előrejelzéseket, többezer marketingszakember körében végzett kutatás alapján. Az EMC hozzáférést biztosít tagszervezetei számára az Európai marketingtanúsítási és képesítési keretrendszerhez (EMCQ), amely Európa-szerte elismert, akkreditált marketinges, értékesítési és kommunikációs képesítéseket biztosít.