Kövess minket!

Marketing

Így gondolkodnak a marketingesek

Harmadik alkalommal készítettük el az Ipsossal közösen a marketingesek megkérdezésén alapuló Marketing Mood Barometer kutatást. Az eredményeket A hatékony kommunikáció napján mutattuk be. Polarizálódó piac, a digitális eszközök további előretörése, mérsékelt optimizmus jellemzi a piacot.

A kutatásról bővebben a Médiapiac szaklap szeptember-októberi számában olvashatnak, amely október közepén jelenik meg. Emellett testvéroldalunk, a Márkamonitor.hu foglalkozik az egyes témákkal bővebben. A prezentáció pedig a jövő héten lesz elérhető a Médiapiac.com-on.

A fenti felületeken a következő napokban, hetekben további részletek jönnek, egyelőre egy pontokba szedett összefoglalót kínálunk Géczi Tamás, az Ipsos vezére és Melles Katalin, az Ipsos médiakutatási igazgatója előadásából, amely A hatékony kommunikáció napja konferenciánk délelőtti programjának részeként hangzott el csütörtökön.

(A kutatás a hazai meghatározó marketingvezetők körében készült, több mint 70 válaszadó segítette idén a munkánkat, zömük a top100 hirdető körébe tartozó cégnél dolgozik. B2B kutatás esetében nem beszélhetünk a szó szoros értelmében vett reprezentativitásról, ugyanakkor e válaszadói kör jól tükrözi a hazai viszonyokat, a hazai nagyvállalati marketingesek gondolkodását. A kérdőíves megkérdezésen túl három – a fókuszcsoporthoz hasonló – peer partyban beszéltük át az eredményeket, a médiatulajdonosi, a médiaügynökségi és a márkatulajdonosi oldal részvételével.)

Az eredményekből szemezgetünk:

PIACI HELYZET ÉS KÖLTÉSEK

  • Valamelyest csökkent azon marketingesek aránya, akik stagnálást várnak az iparágukban (44-ről 31%-ra), polarizáció érzékelhető a piacon, amelyet a megkérdezett médiatulajdonosok is megerősítettek.
  • Idén 33 százaléknak nőtt a marketingköltése, jövőre pedig 34 százalék prognosztizál bővülést.
  • A média számára a kkv-k jelentenek jelentős új bevételi forrást, ám ezek nem képesek a kiesett multis büdzséket visszapótolni. Korábban kicsinek vagy közepesnek számító hirdetők jönnek előre a nagy hirdetők sorába (nem ők nőttek, inkább a piac csökkent).
  • A médiások szerint nem igazán adatik meg a sikeresség érzete, akkor sem, ha van profit.
  • Nem annyira szektorok mozognak el valamilyen irányba, hanem azokon belül egyes cégek.
  • A Jófogás-OLX párharc most jól jön a médiának, de meddig tart ez ki? (A Márkamonitoron olvasható interjúnk szerint még kb. másfél évig.)
  • Az ügynökségek szerint a hirdetőkön érezhető, hogy az állami beavatkozások elbizonytalanítják őket, míg a médiások körében megoszlottak a vélemények, miszerint az ügyfelet az egész reklámadó-ügy nem annyira érinti (meg) vs. mindenképpen hat rá, mert vagy elbizonytalanítja vagy “felbátorítja” a médiával szembeni alkuk során.

HATÉKONYSÁG

  • Módszertanilag nagyon nehéz hatékonyságot megkérdezéssel mérni, így inkább percepciókat tudhatunk meg. Az online már tavaly megelőzte a tévét, idén jobban kibontottuk az eszközöket, és nem kifejezetten csak klasszikus hirdetési eszközöket vizsgáltunk.
  • Élen a keresőoptimalizálás, mögötte a keresőmarketing, a tévészpot, majd a trendi/feltörekvő online eszközök jönnek. A saját eszközök (pl. saját esemény) többnyire középmezőnyösök.
  • Arra a kérdésre, hogy használtak-e valamilyen innovatív eszközt, elsősorban digitális és közterületi megoldásokat soroltak fel. A programmatic buying vagy a natív hirdetés sokak számára még nem ismert, vagy nem próbálták még ezeket.
  • Médiaoldalról (és részben ügynökségi szempontból) a trendi eszközökkel az a “gond”, hogy rendkívül munkaigényesek, fajlagosan drágábbak,és nem ezekből lesz a pénz végül.
  • Ahogyan a kkv-k nem jelentenek pótlást a nagy cégek helyett, úgy a kreatív eszközök sem jelentenek menekülőutat az általános piaci nehézségekből.
  • Online: természetes, hogy sok hype van. Ezek zöme aztán beépül, a helyére kerül (pl. search, videó), vannak olyanok, amelyeket máig nem használnak elég okosan, de egyértelműen nagy bennük a potenciál (pl. social), illetve vannak meg nem valósult ígéretek (pl. vírusmarketing, lájkvadászat).

REKLÁMADÓ

  • A hirdetők többsége úgy véli, a reklámadó nem érinti közvetlenül, viszont azt is gondolják, hogy nem pusztán a média ügye ez az adónem.
  • A Google/Facebook kapcsán első blikkre ellentmondó vélemények. Úgy vélik, érinti az adó e két felületet, és azt gondolják, hogy ha e felületeken nő a hirdetés ára, az jó a magyar piacnak (a médiának, vélhetően), ám azt nem tartanák üdvösnek, ha csak emiatt eltérülnének a költéseik a nemzetközi szereplőktől.
  • 47% tervezi, hogy a reklámadó miatt változtat a marketingmixén.
  • Mostanra tisztában van a többség az adminisztratív teendőkkel.
  • A reklámadót érintő érdekvédelemmel a hirdetők szerint nekik is dolguk van, ám a tágabb értelmű piacfejlesztés feladatát nem igazán érzik magukának. Ugyanakkor azt sem gondolják, hogy ez utóbbi csak a média vagy csak az ügynökségek feladata volna…
  • Az ügynökségek úgy érzékelik, hogy a márkatulajdonosok bevonódtak, érdeklődtek reklámadó ügyben.

ÜGYNÖKSÉGEK

  • Tavalyhoz képest jelentősen előretört a márkatulajdonosok szerint a teljesítményalapú árazás.
  • A médiaügynökségek nem éreznek földindulás szerű változást, ám a bonus mellett megjelent a malus is, ez azért látható trend.
  • A Nemzeti Kommunikációs Ügynökség megjelenése az ügynökségek szerint a piacon igazából nem oszt, nem szoroz.

SZAKMAI SZERVEZETEK

  • Leginkább gittegyleteknek gondolják ezeket, ugyanakkor inkább gondolják azt, hogy e szervezetek jó irányba mozdultak az elmúlt időszakban, mint azt, hogy nem.
  • A legismertebbek: MRSZ, MMSZ, MLE, majd kis lemaradással egy újabb csoport: MAKSZ, PMSZ, MKMSZ, MTE, Márkaszövetség.

      Marketing

      Hónapról hónapra ötszázféle új tévéreklámot sugároztak az első félévben

      Hetvenhat televízió műsorkínálatát vizsgálták, ahol a feltárt 3051-féle új hirdetést közel 4,2 milliószor ismételték.

      Közzétéve:

      Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

      Havonta ötszáz, még nem látott tévéhirdetés kerül a nézők szeme elé, a teljes reklámmennyiségnek pedig több mint a felét továbbra is az újak teszik ki – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa e heti ülésén elfogadott, az idei első félévet vizsgáló tanulmányából, amelynek részleteiről pénteken tájékoztatták az MTI-t.

      Az NMHH kommunikációs igazgatósága közölte:

      a hatóság hetvenhat televízió műsorkínálatát vizsgálta, ahol a feltárt 3051-féle új hirdetést közel 4,2 milliószor ismételték.

      Az újonnan közzétett reklámok a teljes reklámmennyiség több mint felét (55,6 százalék) tették ki, ami kevéssel meghaladta a tavalyi időszak eredményét (51,9 százalék).

      A legtöbb (43 százalék) új reklámot az általános szórakoztató csatornákon (ilyen többek között a Viasat3, a Cool TV, a Comedy Central vagy az AXN) láthatták a nézők – írták.

      A korábbi év azonos időszakával összevetve az új reklámokat továbbra is a kereskedelmi szektor dominálja (39,3 százalék kontra 41,6 százalék). A gyógyhatású készítmények (12,7 százalék), az élelmiszer (7,7 százalék), a szolgáltatás (4,4 százalék) és a szépségápolás (5,1 százalék) részesedése egyaránt felülmúlta a szabadidőszektorét (4,2 százalék), amely évek óta visszaszorulóban van – sorolták a közleményben.

      A hangsúlyozottan hazai terméket, szolgáltatást népszerűsítő reklámszpotok aránya a tavalyi azonos időszakhoz képest számottevően (4,9 százalékról 6,4 százalékra) emelkedett – tették hozzá.

      Tovább olvasom

      Marketing

      Kihirdették a Highlights of Hungary új nagyköveteit

      Az ország legszeretnivalóbb, legizgalmasabb kezdeményezéseit és vállalkozásait díjazzák.

      Közzétéve:

      Borítókép: a Highlight of Hungary nagykövetei és csapata

      A Highlights of Hungary-ra a nagykövetek kategóriák nélkül jelölik azokat a kiemelkedő magyar teljesítményeket, amelyek közül egy a közönség-, egy pedig a nagyköveti díjat kaphatja meg februárban – közölték a szervezők csütörtökön az MTI-vel.

      “Tavaly az előzetes várakozásainkat messze felülmúlta az egész évad iránti érdeklődés. A nagykövetek a maguk területén rendkívül eredményes szereplők, önazonosnak érzik a Highlights of Hungary célját, hogy népszerűsítsék az elismerés kultúráját”

      – idézte a közlemény Oláh Zsanettet, a Highlights of Hungary ügyvezető igazgatóját.

      Az idei nagykövetek között van Bagossy Norbert Fonogram-díjas zenész, énekes, a Bagossy Brothers Company alapítója; Trunk Tomi YouTuber, Z generáció szakértő; Nagy Viktor olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok magyar válogatott vízilabdázó kapus; Mádai Vivi televíziós műsorkészítő, a Mokka műsorvezetője; Trellay Levente, a 100sparks alapítója, a Telep és a Telep Galéria, valamint a Budapest Bägel alapítója; Gém Péter, a Dorko márka és a Dorko Vakvezető Kutyakiképző Központ alapítója; Nagy Anna, az Egyszülős Központ alapítója és vezetője; Margaret Ann Dowling, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Brand Irodájának vezetője; Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és felesége, Máthé Zsuzsa újságíró, a Szent István Intézet kommunikációs vezetője; valamint a Highlight of Hungary csapata.

      A jelöltek listája januárban válik nyilvánossá, ezt követően februárban szavazhat a közönség. Ekkor dől el, hogy idén mely személyek, vállalkozások vagy társadalmi kezdeményezések kapják a Highlights of Hungary elismerést.

      Októberben és novemberben a közönség is beleszólhat a jelöltállításba: a Highlights of Hungary Facebook-oldalán kommentben, valamint Instagram-oldalán is bárki felhívhatja a nagykövetek figyelmét a számukra fontos személyekre és vállalkozásokra.

      A 2013-ban alapított, független Highlights of Hungary célja, hogy a kiválóság, a hazaszeretet és a cselekvő lokálpatriotizmus értékei mentén évente elismerje és széles körben megismertesse a legkiválóbb magyar kreatív teljesítményeket, valamint közösséget szervezzen azok alkotói és alakítói köré.

      Tovább olvasom

      Marketing

      Hosszabbít Az Év Honlapja

      Meghosszabbított nevezési határidővel 2021. november 8. éjfélig várják a jelentkezéseket az online szakma legrangosabb díjára.

      Közzétéve:

      A legjobb honlapokat, applikációkat, rendezvény oldalakat, blockchain, digitális marketing- és technológiai megoldásokat 28 kategóriában várja a szakmai zsűri.

      “Az elmúlt év óriási léptékű digitalizációja és fejlesztési volumene kiterjesztette a digitális marketinget, ezért a kategóriák is tovább bővültek a Hungarikum és az Ipari weboldalak lehetőségeivel – közölték a szervezők. A Hungarikum kategóriát idén az Agrárminisztérium közreműködésével hirdetjük meg, melyben a díjak nyerteseit a szakmai elismerés mellett pénzjutalom is megilleti. A jubileumi évben a honlapokon kívül a digitális, fintech és technológiai fejlesztések kerülnek a középpontba. A Pénzügyminisztériummal és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen hívtuk életre ‘Az Év Technológiai megoldása’ kategóriát, ahol a nyertesek a díj megszerzésével pénzbeli nyereményre is számíthatnak” – mondta Varga István László, a pályázat alapítója.

      Az Év Honlapja az elmúlt 19 évben 5.000 versenyzője közül, több, mint 750 díjat adhatott át a magyar marketingeseknek, programozóknak és a vállalkozások vezetőinek. Az idei jubileum alkalmával arra biztatják a pályázókat, hogy legyenek merészek és nevezzék be friss munkáik gyümölcsét a 28 kategória valamelyikébe.

      A bírálati szempontok között fontos szerepet játszik a dizájn, a kreativitás, a felhasználói élmény és a reszponzivitás, valamint nagy figyelmet fordítanak a kategóriának megfelelő tartalomra is. Érdemes minél hamarabb nevezni, hiszen ez előnyt jelent a közönségszavazatok gyűjtésében.

      Az ünnepélyes díjátadóra és a jubileumi koccintásra terveink szerint december elején kerül sor.

      Pályázni november 8-án éjfélig az www.azevhonlapja.hu oldalon lehet weboldallal, applikációval, blockchain, marketing vagy technológiai megoldással, közösségi vagy kreatív kampánnyal.

      Tovább olvasom