Kövess minket!

Marketing

Így alakult az online reklámfogyasztás 2020 első negyedében

Elkészült a Gemius 2020/1. negyedéves elemzése a magyar userek PC-s online reklámfogyasztásáról.

Magyarországon 2020. első negyedévében mintegy 9,192 milliárd reklám jelent meg a felhasználók asztali gépén az összes iparágat egybevéve, ami 2019 utolsó negyedévéhez képest 1,7%-os emelkedést mutat. A 15-59 éves korosztályban ez 4170000 felhasználó potenciális elérését jelenti, akiket átlagosan napi 55 alkalommal ért el potenciálisan (Frequency) valamilyen videó vagy display hirdetés a vizsgált időszak alatt. Ha ezt tovább bontjuk a korosztályon belüli csatornákra, akkor napi átlagos 42-es Frequency értéket láthatunk a Standard (non-social), míg 30-as Frequency-t a Social (Youtube, Facebook) csatornákra, amely értékek a 2019 Q4 szintet hozzák. Ebből a tényleges képernyőidővel (Viewable Impressions – azaz látható reklám megjelenések, az egyik olyan mutató, ami alapján a hirdetők kielemezhetik, hogy mennyire hatékonyan költötték el a reklámra szánt összeget, illetve az egyes médiafelületek minőségi teljesítményét is össze tudják hasonlítani) rendelkező kreatívok aránya 55,48% volt, ami 2.2 százalékpontos javulást mutat az előző negyedévhez képest.

A TOP 10 iparágra a képernyőn lévő reklámmegjelenések 2+-os elérését nézve a 15-59 éves korosztályra vetítve azt látjuk, hogy – minimális különbséggel ugyan – nagyobb arányban a nőket érték el, 2062000 főt (Viewable Real users 2+) a teljes negyedév alatt és legalább ugyanilyen gyakorisággal összesen 2002200 férfi találkozott a képernyőn megjelent reklámokkal. Naponta átlagosan és potenciálisan több hirdetéssel találkozhattak volna a nők (57) szemben a férfiakkal (53), ha mind képernyőn lett volna. Napi átlagban ugyanakkor, az előző negyedévhez hasonlóan, továbbra is több férfinetezőt érnek el reklámokkal, 980 ezer férfi versus 861 ezer nő. Ebből adódik a képernyőn lévő, férfiakat elérő reklám megjelenések (kontaktusok) valamivel nagyobb aránya.

Az iparágakat tekintve, online hirdetési aktivitás szerint a Viewable Impressions alapján az első helyen a kereskedelmi szektor áll 33,36%-os részesedéssel a 15-59 éves korosztály elérésében. A teljes kereskedelmi iparág volumene a vizsgált időszakban 1,71 milliárd Viewable Impressions volt, a hirdetők üzeneteivel átlagosan 764 alkalommal találkozhattak volna a userek, ha minden megjelenés képernyőn lett volna.

A média konverziós arányokegyik aspektusát tekintve– az összes elért impression szám mekkora hányadát sikerült látható kontaktussá konvertálni (Viewability Rate) – kiemelkedtek a szépségápolással, élelmiszerekkel és a telekommunikációval foglalkozó iparágak a 60% feletti teljesítményükkel.

A 3. helyen álló Other iparág egy gyűjtő kategória, magába foglalja, többek között az álláshirdetéseket is minden kategóriából.

A COVID-19 járvány hatása érzékelhető az egyes iparágak hirdetési arányának változásában. Frequency-ben visszaesés látható a Travel and tourism, a Finance, insurance, brokerage, a Telecommunications, a Leisure Time, az Automotive, a Real Estate, a Food és a Household equipment, furniture and decoriations iparágakban.

Az online reklámok elérésének ciklikussága PC-n többnyire leköveti az általános internetezési szokásokat. A hétvégi és munkaszüneti napokon jellemzően több felhasználó választ egyéb offline tevékenységet, vagy más csatornát a tartalomfogyasztásra. Ugyanakkor az általános fogyasztás intenzitása és jellemző helyszíne is jelentősen felborult márciustól az otthoni netezés irányába. Ez látható a DKT Home és Work Page views (oldalletöltés) számok alakulásából.

Az idővonalon visszatükröződik az egyes szektorokra gyakorolt közvetlen és azonnali hatása pandémiás helyzet fokozódásával. Helyzetbe kerültek a Trade és a Pharma iparágak, míg jelentős visszaesést érzékelhettünk a Finance, insurance és a Travel and Tourism iparágakban.

A pixelméret-választékot tekintve a display hirdetések sokszínűségére biztosan nem lehet panasz: a legalább egymillió megjelenést (Impressions) elért kreatívok közül 406 különbözőt azonosítottunk a Standard csatornákon, és további 111 különböző méretet a Social csatornákon, display kategóriába sorolva a szponzorált postokat is. A 406 kreatívméret közül 114 tudta a legalább 60%-os láthatósági arányt (Viewability rate) hozni 12,32 másodperc átlagos képernyőn töltött idővel (Viewability time), még Social csatornákon megjelentek közül ugyanez a kritérium 59 különböző méretre teljesült a 111-ből, és ez reklám kontaktusonként átlagosan 18,12 másodpercet jelenthetett a hirdetők számára a képernyőn.

Videóhirdetések szempontjából kétségtelenül a Standard média felületek szállították kontaktusszámban az alacsonyabb volument a Social csatornákkal összevetve: 173 millió Impressions a 617 millióval szemben. A minőségi mutatókban – úgy,mint a média konverziós értékek – cserébe jobban állnak a Standard csatornák 71,03%-os láthatósági arány mellett átlagosan 15,92 másodperc képernyőn töltött idővel, szemben a Social csatornákon futtatott videók 64,69%-os láthatósági arányával és átlagosan 11,21 másodperc képernyőn töltött idejével és ezzel Standard csatornák és a Social csatornák minőségi mutatói között tovább nyílt az olló 2019 utolsó negyedévéhez képest.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom