Kövess minket!

Marketing

Idén többen választották külföldi út helyett a belföldi pihenést

A vendéglátóhelyeken júliusra visszaállt a kártyás forgalom az egy évvel korábbi szintre.

Alapvető hatással volt a magyarok nyaralási szokásaira a koronavírus-járvány. Idén sokkal kevesebben utaztak külföldre, mint tavaly, a belföldi turizmus viszont nagyot erősödött, jóval többen töltötték a szabadságukat magyarországi szállodákban, mint egy évvel korábban. A kiemelt hazai turisztikai régiókban június eleje és augusztus vége között a bankkártyás vásárlások forgalmi adatai éves összehasonlításban jelentős növekedést mutatnak. A Balatonnál 18 százalékos, a Velencei-tónál 6 százalékos, a Tisza-tónál 14 százalékos, míg a fürdővárosokban (Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Zalakaros) átlagosan 25 százalékos bővülést tapasztalt az Erste Bank ügyfelei kártyás költéseiben. Az augusztus 20-ai hét a hosszú hétvége miatt minden régióban az egyik legerősebb forgalmat hozta ezen a nyáron. A Balatonnál a szezonzáró héten a kártyás vásárlások 40 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, míg a Velencei-tónál 29 százalékkal, a Tisza-tónál 44 százalékkal, a fürdővárosokban pedig 38 százalékkal nőtt a forgalom tavalyhoz képest – ismertette az Erste Kártyaköltési Felmérés eredményeit Schreiber Réka, az Erste Bank központi operációjának vezetője.

A belföldi turizmusnál lassabban állt talpra a vendéglátóhelyek, így a hagyományos- és gyorséttermek, valamint a cukrászdák és bárok forgalma. A járvány első időszakában még több mint 60 százalékos visszaesést elszenvedő szektor esetében a kártyaforgalom a kijárási korlátozások feloldása óta folyamatosan emelkedett és július végére ismét elérte a tavalyi szintet. Augusztusban két olyan hét is volt, amikor a vásárlások meghaladták az egy évvel korábbit. A nyári forgalom azonban végül így is elmaradt a tavalyitól, az Erste június és augusztus között összességében 7,5 százalékos csökkenést mért az előző év azonos időszakához képest. Ugyancsak folyamatos emelkedést mutattak egész nyáron a szórakozással, így például a színházzal, mozival, múzeumok látogatásával kapcsolatos kártyás költések, a korlátozó intézkedések eltérő ütemű feloldása miatt azonban a visszarendeződés tovább tart ezen a területen. Július végén-augusztus elején két olyan hét is volt, amikor a forgalom már „csak” 20 százalékkal maradt el a tavalyitól, a három nyári hónap azonban összességében 36 százalékos visszaesést mutat.

A koronavírus miatt idén sokkal kevesebben nyaraltak külföldön, mint tavaly. A nyári szabadságolások beindulásával, június második felétől ismét egyre többen utaztak valamely dél-európai tengerpartra, de a forgalom így is messze elmaradt az egy évvel korábbitól. A magyarországi Erste-ügyfelek kártyaforgalma június eleje és augusztus vége között Horvátországban 48 százalékkal volt kisebb, mint az előző év azonos időszakában, Szlovénia esetében a visszaesés 46 százalék, Görögországban 60 százalék, míg Olaszországban 74 százalékkal zuhant a kártyás vásárlás. A magyarok körében korábban kedvelt dél-európai célországok közül Bulgária szenvedte el a legnagyobb visszaesést. Június második felében oda is mind több magyar turista érkezett, ám az országok július közepén bevezetett színkódós besorolása ennek egy csapásra véget vetett, mivel Bulgária egyből a “sárga” besorolású országok közé került (hazatéréskor ez két hét hatósági házi karantént jelentett, vagy ennek elkerülése érdekében két negatív PCR-tesztre volt szükség). Ezt követően a magyarok kártyás költése az egy évvel korábbi tizedére esett vissza, és nyáron összességében 83 százalékkal maradt el a tavalyitól – írják.

A külföldi nyaralások iránti kereslet csökkenése a légitársaságoknál regisztrált kártyás vásárlások adatain is meglátszik. Bár a pandémia első időszakában mért 93 százalékos visszaesésről június végére-július elejére a tavalyi szint felére emelkedtek vissza az Erste-kártyás költések, az ország-színkódok bevezetése után a forgalom ismét az egy évvel korábbi harmadára zsugorodott. Összességében június eleje és augusztus vége között a bank ügyfelei 65 százalékkal kevesebb repülőjegyet vagy egyéb szolgáltatást vásároltak a különféle légitársaságoktól, mint tavaly nyáron. A külföldi utak visszaszorulását a belföldi turizmus erősödése sem tudta ellensúlyozni, így összességében a szállodákhoz kapcsolódó kártyaforgalom is csökkent. A szálláshelyre fordított kártyás költés egész nyáron folyamatosan emelkedett és mind jobban közelített az egy évvel korábbihoz, a nyár két legjobb hete július végén-augusztus elején volt, ám a forgalom még akkor is 20 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A három nyári hónapban összességében 34 százalékkal esett vissza a szállodákhoz kapcsolódó kártyaforgalom, vagyis jóval többen pihentek inkább otthon ezen a nyáron, mint tavaly.

A belföldi turizmus felpörgése a hazai benzinkutak kártyaforgalmi adatain is meglátszik. A töltőállomások forgalma a járvány első időszakában, márciusban és áprilisban harmadával maradt el az egy évvel korábbitól, és csak egy bő hónappal a kijárási korlátozások feloldása után, a nyári szabadságok beindulásával, június végén, július elején állt vissza a tavalyi szintre. Mivel a külföldi turizmus visszaesésével összességében kevesebben nyaraltak idén, mint tavaly, így többen fordítottak nagyobb figyelmet otthonuk, kertjük felújítására, csinosítására. A barkácsoláshoz, lakásfelújításhoz, kertépítéshez kapcsolódó kártyás vásárlások már a kijárási korlátozások bevezetésekor óriási felfutást mutattak, március és május között átlagosan csaknem 60 százalékkal nőtt a forgalom az egy évvel korábbihoz képest, de ezen belül voltak olyan hetek, amikor a dupláját is elérte. A kártyaforgalom a kijárási korlátozások feloldásával és a nyári utazások beindulásával csökkent valamelyest, de júliusban és augusztusban így is közel 40 százalékkal haladta meg a tavalyit. Divatcikkekre, így ruhára illetve cipőre is többet költöttünk már nyáron, mint tavaly. A járvány első időszakában a kártyás vásárlások a korábbi negyedére estek vissza, májustól azonban újra emelkedésnek indult, június elejére pedig visszaerősödött a tavalyi szintre, míg július-augusztusban már 6 százalékkal meg is haladta az egy évvel korábbit.

Az augusztus 20-ai hosszú hétvége zárta az idei nyári szezont, ami nem csak abból látszik, hogy az ezt követő, utolsó nyári héten már jelentősen csökkent a kártyás forgalom a belföldi turisztikai régiókban, de az iskolakezdéshez kapcsolódó költések is nőttek. A felsőoktatási intézmények és kollégiumok esetében a kártyaforgalom már augusztus második felében gyors növekedésnek indult és a június-júliusi szint három-négyszeresére futott fel, s bár a növekedés üteme most lassabb volt, mint egy évvel korábban, augusztus utolsó hetében a kártyás vásárlás már alig maradt el a tavalyitól. Az iskolakezdés a papír-írószer forgalom alakulásán is meglátszik, az utolsó nyári héten a forgalom az elmúlt hónapokban tapasztalt duplájára ugrott és csaknem megegyezik az előző év azonos időszakában mérttel – teszik hozzá.

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom