Kövess minket!

Marketing

Idén csökkenés, jövőre stagnálás a fogyasztásban

A GfK Hungária elemzései, adatai alapján az idei évre a fogyasztás csökkenését, jövőre pedig stagnálását prognosztizálja. A háztartások költési szerkezetében jelentős változások történtek az elmúlt évtizedben, minek eredményeképpen főként az élelmiszerek és az élvezeti cikkek, valamint a ruházkodás terén fogták vissza a fogyasztást. A változások negatívan érintették a hazai tartós fogyasztási cikkek piacát is – a térségben tapasztalható egyébként pozitív trendek ellenére. Külön figyelmet érdemel az online értékesítés növekedése még akkor is, ha az élelmiszer termékek piacán részaránya még elenyésző.

Mind hosszú, mind rövidtávú trendek alapján a fogyasztás tartósan alacsony szinten maradására számít GfK Hungária Piackutató Intézet.

A magyar háztartások fogyasztása 2007 óta folyamatosan csökken, tehát nemcsak a válság hatására történt meg a fogyasztás eddig tapasztalt visszafogása, a válság csak felerősítette a már amúgy is csökkenő tendenciát – írja a cég közleménye, mely emlékeztet: 2000-ben a magyar háztartások összes jövedelmük 29 százalékát fordították élelmiszerre és lakásfenntartásra, háztartási energiára pedig 18 százalékát. Tíz évvel később az arányok jelentősen megváltoztak: az élelmiszerre költött összeg a teljes költés 23 százalékára csökkent, a lakás fenntartására, energiára elköltött részarány pedig már 25 százalékot tett ki. Jelentősen nőtt a hírközlés és szórakozás részesedése a lakossági fogyasztásban, anélkül,hogy ezekre többet kellett volna költeni, hiszen ezek a szolgáltatások relatíve olcsóbbá váltak.

A közlemény figyelmeztet, hogy a KSH adatai szerint ezzel szemben a lakásfenntartás és az energia nagyon megdrágult, így akkor is sokkal többet költenek erre a fogyasztók, ha nem fogyasztanak mennyiségileg többet.

Az energiaárak és a lakásfenntartási költségek emelkedése miatt úgy tűnik, hogy a lakosság főként két területen fogta vissza a fogyasztását: az élelmiszerek és az élvezeti cikkek fogyasztása terén, továbbá a ruházkodáson, bár kisebb mértékben.

Az elektronikai területet illetően sincs ok túlzott örömre. Az elmúlt évek egyértelműen negatív hatással voltak a tartós fogyasztási termékek hazai piacára. Úgy tűnik, bizonyos piaci trendekben Magyarország inkább halad a nyugat-európai minta mentén, semmint hogy a kelet-európai tendenciákat követné. Így például míg az idei első félévben Nyugat-Európában a tartós fogyasztási cikkek piaca összességében 1,6 százalékkal csökkent, addig Kelet- és Közép-Európában 7,4 százalékkal nőtt. Hazánkban a 2011-es év vége igen erősnek bizonyult, a jellemzően előre hozott vásárlások miatt, a piac az utolsó negyedévben, de főleg decemberben tudott nőni. Ez együttesen 6 százalékos növekedést jelentett 2011 egészére vonatkozóan 2010-hez képest. Az idei évre – éppen az előre hozott vásárlások miatt – már a piac nagyságrendileg 5 százalékos csökkenését várja a GfK Hungária. Mindezt ellensúlyozhatja egy jövőre ismét jelentkező, hasonló nagyságrendű növekmény.

A jó hír: az online értékesítés teret hódít

Kiemelt figyelmet érdemel egy, a fogyasztási piacokat nagyban átalakító folyamat, azaz az online értékesítés térhódítása. Az elektronikai termékek piacán ma már az összértékesítés több mint 10 százaléka ezen a csatornán keresztül bonyolódik, igaz ugyanakkor, hogy az élelmiszerek esetében ez az értékesítési forma egyelőre elenyésző arányú. Ezzel szemben az elektronikus értékesítés a társadalom egy újdonságokra nyitott csoportja számára a leginkább használt beszerzési forrás. Az online információgyűjtést egyre többen használják, vannak már olyan piacok – példának okáért a biztosításoké –, ahol az internethasználók beszerzéseik közel felét inkább online, semmint offline eszközlik.

Vásárlási attitűdjüket illetően a magyarok egyre inkább két csoportba sorolhatók: a fogyasztók mintegy harmada számára az új technológia már olyannyira a mindennapok része, hogy elsődleges információforrásnak használják a netet, míg a többség megmaradt a hagyományosnak nevezhető információgyűjtésnél. Ezek között továbbra is vezet a jó ár-érték arányú vásárlások tömege, hiszen ma már a vásárlók többsége csak a minimum 20 százalékot kínáló akciókra figyel fel.

„Összességében úgy tűnik, hogy az elmúlt években olyannyira megváltozott a fogyasztói magatartás, hogy ettől nem várhatnak a piacok fellendülést” – mondta el a kereskedelem közeljövőbeli kilátásaival kapcsolatosan Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. „A fogyasztás tudatos visszafogása leginkább a gazdasági helyzetnek tudható be, a valóban tudatos fogyasztók még a kisebbséget képezik. Mindemellett az egyénenként eltérő jó ár-érték arány a legújabb hívószó. Az olyan nyugati társadalmakra jellemző fogyasztói trendek, mint az identitás keresése, vagy az elégedettség elérése hazánkban még várat magára, bár jó hír, hogy csírájukban már fel-felbukkannak” – magyarázta a szakember a trendeket.

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom