Marketing
Idén csökkenés, jövőre stagnálás a fogyasztásban
A GfK Hungária elemzései, adatai alapján az idei évre a fogyasztás csökkenését, jövőre pedig stagnálását prognosztizálja. A háztartások költési szerkezetében jelentős változások történtek az elmúlt évtizedben, minek eredményeképpen főként az élelmiszerek és az élvezeti cikkek, valamint a ruházkodás terén fogták vissza a fogyasztást. A változások negatívan érintették a hazai tartós fogyasztási cikkek piacát is – a térségben tapasztalható egyébként pozitív trendek ellenére. Külön figyelmet érdemel az online értékesítés növekedése még akkor is, ha az élelmiszer termékek piacán részaránya még elenyésző.
Mind hosszú, mind rövidtávú trendek alapján a fogyasztás tartósan alacsony szinten maradására számít GfK Hungária Piackutató Intézet.
A magyar háztartások fogyasztása 2007 óta folyamatosan csökken, tehát nemcsak a válság hatására történt meg a fogyasztás eddig tapasztalt visszafogása, a válság csak felerősítette a már amúgy is csökkenő tendenciát – írja a cég közleménye, mely emlékeztet: 2000-ben a magyar háztartások összes jövedelmük 29 százalékát fordították élelmiszerre és lakásfenntartásra, háztartási energiára pedig 18 százalékát. Tíz évvel később az arányok jelentősen megváltoztak: az élelmiszerre költött összeg a teljes költés 23 százalékára csökkent, a lakás fenntartására, energiára elköltött részarány pedig már 25 százalékot tett ki. Jelentősen nőtt a hírközlés és szórakozás részesedése a lakossági fogyasztásban, anélkül,hogy ezekre többet kellett volna költeni, hiszen ezek a szolgáltatások relatíve olcsóbbá váltak.
A közlemény figyelmeztet, hogy a KSH adatai szerint ezzel szemben a lakásfenntartás és az energia nagyon megdrágult, így akkor is sokkal többet költenek erre a fogyasztók, ha nem fogyasztanak mennyiségileg többet.
Az energiaárak és a lakásfenntartási költségek emelkedése miatt úgy tűnik, hogy a lakosság főként két területen fogta vissza a fogyasztását: az élelmiszerek és az élvezeti cikkek fogyasztása terén, továbbá a ruházkodáson, bár kisebb mértékben.
Az elektronikai területet illetően sincs ok túlzott örömre. Az elmúlt évek egyértelműen negatív hatással voltak a tartós fogyasztási termékek hazai piacára. Úgy tűnik, bizonyos piaci trendekben Magyarország inkább halad a nyugat-európai minta mentén, semmint hogy a kelet-európai tendenciákat követné. Így például míg az idei első félévben Nyugat-Európában a tartós fogyasztási cikkek piaca összességében 1,6 százalékkal csökkent, addig Kelet- és Közép-Európában 7,4 százalékkal nőtt. Hazánkban a 2011-es év vége igen erősnek bizonyult, a jellemzően előre hozott vásárlások miatt, a piac az utolsó negyedévben, de főleg decemberben tudott nőni. Ez együttesen 6 százalékos növekedést jelentett 2011 egészére vonatkozóan 2010-hez képest. Az idei évre – éppen az előre hozott vásárlások miatt – már a piac nagyságrendileg 5 százalékos csökkenését várja a GfK Hungária. Mindezt ellensúlyozhatja egy jövőre ismét jelentkező, hasonló nagyságrendű növekmény.
A jó hír: az online értékesítés teret hódít
Kiemelt figyelmet érdemel egy, a fogyasztási piacokat nagyban átalakító folyamat, azaz az online értékesítés térhódítása. Az elektronikai termékek piacán ma már az összértékesítés több mint 10 százaléka ezen a csatornán keresztül bonyolódik, igaz ugyanakkor, hogy az élelmiszerek esetében ez az értékesítési forma egyelőre elenyésző arányú. Ezzel szemben az elektronikus értékesítés a társadalom egy újdonságokra nyitott csoportja számára a leginkább használt beszerzési forrás. Az online információgyűjtést egyre többen használják, vannak már olyan piacok – példának okáért a biztosításoké –, ahol az internethasználók beszerzéseik közel felét inkább online, semmint offline eszközlik.
Vásárlási attitűdjüket illetően a magyarok egyre inkább két csoportba sorolhatók: a fogyasztók mintegy harmada számára az új technológia már olyannyira a mindennapok része, hogy elsődleges információforrásnak használják a netet, míg a többség megmaradt a hagyományosnak nevezhető információgyűjtésnél. Ezek között továbbra is vezet a jó ár-érték arányú vásárlások tömege, hiszen ma már a vásárlók többsége csak a minimum 20 százalékot kínáló akciókra figyel fel.
„Összességében úgy tűnik, hogy az elmúlt években olyannyira megváltozott a fogyasztói magatartás, hogy ettől nem várhatnak a piacok fellendülést” – mondta el a kereskedelem közeljövőbeli kilátásaival kapcsolatosan Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. „A fogyasztás tudatos visszafogása leginkább a gazdasági helyzetnek tudható be, a valóban tudatos fogyasztók még a kisebbséget képezik. Mindemellett az egyénenként eltérő jó ár-érték arány a legújabb hívószó. Az olyan nyugati társadalmakra jellemző fogyasztói trendek, mint az identitás keresése, vagy az elégedettség elérése hazánkban még várat magára, bár jó hír, hogy csírájukban már fel-felbukkannak” – magyarázta a szakember a trendeket.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.