Marketing
Idén a Várkert Bazárban lesz a Marketing Summit Hungary
A szakmai, gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások lesznek a fókuszban – ígérik közleményükben a szervezők.
– A Marketing Summit a marketing- és üzleti döntéshozókat, illetve szakembereket megszólító esemény, amely az ősz hagyományosan legnagyobb szakmai nyitórendezvénye. Az esemény olyan üzleti és marketinges csúcstalálkozó, amely segíti a döntéshozókat, hogy felkészülhessenek a következő időszak kihívásaira, bármelyik iparágból is érkezzenek. A marketing egyik legnagyobb kihívása ma, hogy a szakmát művelőkön túl a gazdasági és üzleti döntéshozók is mélyen megértsék annak szerepét – hiszen minél inkább megértik azt, annál inkább kiteljesednek és komplett, gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is értékteremtő tevékenységet tudnak folytatni a szervezetek – emeli ki az eseményt szervező Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) elnöke, Hinora Ferenc.
– Mi az MMSZ-nél azt gondoljuk, hogy ma már nem elegendő csupán a marketing eszközeivel foglalkozni, sokkal mélyebbre kell ásni a cégek marketingtevékenységében, jobban meg kell érteni a bennünket körülvevő környezetet, a célcsoportok magatartását és működését, valamint összességében a marketing lényegét. A Marketing Summit ezért a marketingszakemberek széles tábora mellett az üzleti döntéshozókat is megszólítja, hiszen végső soron a cégvezetők határozzák meg egy adott szervezet marketingtevékenységének lehetőségeit. Amennyiben ők is elkötelezetten hisznek a marketing erejében, akkor marketingorientált szervezeteket építenek, amely tágítja a szakemberek lehetőségeit is – teszi hozzá az elnök.
– Az idei Marketing Summit egyik legfőbb feladata, hogy bemutassa a marketing különböző értékteremtő szerepeit és az általa kínált megoldásokat a szakmai, gazdasági, társadalmi, környezeti kihívások esetében is. A marketing olyan tevékenység, amely mindenki számára megkerülhetetlen, valóban a prioritások között kell szerepelnie minden szervezet életében – emeli ki Hinora Ferenc. Ezt a kiemelt szerepet szimbolizálja a helyszínválasztás is, hiszen szeptember 15-én egy igazán exkluzív helyen, a Várkert Bazárban szervezik az idei Marketing Summitot.
Ebben az évben két nagy arénában zajlanak majd az üzleti és szakmai programok. Az egyikben a Misszió és Vízió jegyében főként olyan megkerülhetetlen stratégiai kérdések kerülnek majd terítékre, mint például a purpose marketing (Purpose Hungary), körforgásos gazdaság és innováció (Planet Hungary), a márkák új válaszai (Brandverzum), a metaverzum és a web 3.0 lehetőségei vagy éppen az országmarketing, városmarketing és a kiemelt iparágak kihívásai.
A másik terem a Tudástranszfer Aréna nevet viseli majd, ahol a most legtrendibb és a jövőben is leginkább használt eszközöket, megoldásokat, kommunikációs csatornákat mutatják be előadások és esettanulmányok segítségével. Itt a tranzakciós marketing és ügyfélélmény, a digitális marketing (design, tartalom, optimalizálás), a performance marketing, a brand performance, az out of home universum területei mentén adnak majd választ a marketing gyakorlati kérdéseire, valamint itt kerül majd sor a marketingágazat kihívásainak fórumára is.
Az üzleti és szakmai programokon túl idén is lesznek díjátadók: az MMSZ Életműdíjat minden évben, így idén is a Marketing Summiton adják majd át, ahogyan hagyományosan a Marketing&Media magazin TOP50 marketingvezető rangsorában szereplők is itt vehetik majd át az elismerésüket, valamint az eseményen hirdetik ki a Városmarketing Gyémánt Díj pályázatok nyerteseit is. A díjátadók mellett lesznek egyéb kísérőprogramok is, így a szervezők a YoungArt Platformmal közösen dolgoznak azon is, hogy egy képzőművészeti kiállításnak is helyet adjanak.
– Minden üzleti döntéshozót és marketingszakembert várunk az eseményen, aki hisz a marketing erejében, tettre kész és aktívan formálni szeretné környezetét, fejleszteni kívánja cégét, miközben élen szeretne járni a társadalmi és környezeti értékteremtésben is – mondja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke.
Marketing
A magyarok a legkevésbé fogékonyak az egészségügyi reklámokra
A 40 százalékos régiós átlaggal szemben nálunk csak 32 százalék érdeklődik az ilyen hirdetések iránt – hívja fel a figyelmet a VG.
Jelentősen, 10 százalékkal nőtt azok száma, akik a gyógyszerfogyasztásban látják egészségük javulásának zálogát 2019 óta – derült ki a Dentsu médiaügynökség elemzéséből. Mint írják, a költségérzékeny, minél olcsóbb gyógyszereket keresők száma 8 százalékkal emelkedett.
Az elemzés a vizsgált országok tekintetében egyenként is vizsgálja az egyes gyógyszercsoportok iránti attitűdöket, bemutatja az egészséggel kapcsolatos kiadások következő években várható változását, az egészségügyi reklámok iránti affinitást, és részletesen kitér az e-egészségügy robbanásszerűen növekvő területének a vizsgálatára is – írja a Világgazdaság.
A magyarok a legkevésbé fogékonyak az egészségügyi reklámokra a régióban, a 40 százalékos régiós átlaggal szemben nálunk csak 32 százalék érdeklődik az ilyen hirdetések iránt
– derül ki a cikkből.
Megjegyzik: a tanulmány egyik fontos konklúziója, hogy a márkáknak ebben a helyzetben fokozottan célszerű egészségközpontú megközelítést alkalmaznia.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Tizenhét év televíziós reklámozási gyakorlatát vizsgálta az NMHH
A reklámozási hajlandóság a nézettségcsökkenés ellenére is meredeken emelkedett.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az elmúlt 17 év televíziós klasszikus reklámozási gyakorlatát tekintette át annak érdekében, hogy a hirdetési piac ezen nem elhanyagolható súlyú szegmensének legfőbb trendjeit meghatározza.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte az MTI-vel, hogy
elsősorban a reklámterhelés nagyságára, a reklámbefogadás szokásaira és a hirdetési szektorok erősorrendjének alakulására fókuszált a kutatás.
Kifejtették, hogy 15 televízió (ATV, Cool, Discovery Channel, Duna, Film+, M1, M2, Minimax, National Geographic, RTL, Spektrum, Sport1, Sport2, TV2, Viasat3) 2006-2022 közötti reklámozási gyakorlatát térképezte fel a hatóság.
Az NMHH a mintát úgy állította össze, hogy az a közszolgálati és az általános műsorrendű kereskedelmi televíziók mellett tematikus csatornákat is tartalmazzon – közölték.
Emlékeztettek, hogy a médiatörvény előírása alapján a kereskedelmi médiumokon 6-24 óra között az adásidő maximum húsz százalékát lehet reklámozásra fordítani, azonban az éjfél és reggel 6 óra közötti periódusra már nem vonatkozik semmilyen időbeli korlátozás, mi több, a televíziós vásárlás típusú hirdetések közzétételére sem alkottak időkorlátot.
A reklámfilmek elsődleges célcsoportját hagyományosan a 18-59 évesek alkotják, azaz az aktív keresők, így a kutatás is erre a korcsoportra koncentrált.
A televíziós reklámterhelés korántsem elhanyagolható mértékű: 2022-ben a vizsgált médiumokon a klasszikus reklámok az adásidő 13 százalékáért feleltek.
A legtöbb hirdetést a tematikus csatornák (18 százalék) sugározták, de nem sokkal maradtak el mögöttük az országos kereskedelmi televíziók (16 százalék) sem, igaz, az állami fenntartású adók “reklámadagja” – az eltérő szabályozás miatt a közszolgálatra más törvények vonatkoznak – ehhez képest elenyészőnek tűnik (5 százalék) – írták.
A legszembetűnőbb trend, hogy a reklámozási hajlandóság a televízióknál megfigyelhető nézettségcsökkenés ellenére is – a GRP-alapú értékesítés “logikájának” megfelelően – meredeken emelkedett.
A kutatás szerint a magyar tévénézők többsége reklámkerülő, az elmúlt öt év átlagai alapján, az első hirdetés képernyőre kerülése azonnal egy komolyabb elkapcsolási hullámot eredményez.
A hirdetési szektorok tekintetében évről évre ugyanazok a szereplők állnak a toplista élén: a gyógyhatású készítmény, a kereskedelem és az élelmiszerszektor termékei és szolgáltatásai – állapították meg.
Úgy folyatták, hogy a 2000-es évek közepét még kiegyensúlyozott reklámkibocsátás jellemezte, hiszen 2013-ig évente nem egészen 1,3 millió hirdetést tettek közzé a televíziók.
Kivételként a nemzetközi pénzügyi válság Magyarországra érkezésének évét, 2009-et lehet kiemelni, amikor a szpotok száma 13 százalékkal visszaesett.
Ezzel szemben 2014 és 2019 között valóságos “reklámözönvíz” árasztotta el a televíziókat. Akkoriban évente átlagosan több mint tíz százalékkal bővült a vizsgált csatornák hirdetéseinek száma – tették hozzá.
Az elmúlt öt év adatai alapján úgy tűnik, hogy a vásárlóerő és a reklámkerülés között nincs statisztikailag igazolható összefüggés, azaz a legmódosabb nézők nagyjából ugyanolyan arányban morzsolódnak le, mint a legalacsonyabb vásárlóerejűek.
A kutatás szerint 2016 óta a gyógyhatású készítmények, a kereskedelem, az élelmiszer, továbbá a szépségápolási termékek, a telekommunikáció és a pénzintézetek hirdetései voltak a leggyakoribbak.
Mellettük a szabadidőszektort, a háztartási cikkeket és a közlekedést kell még megemlíteni, azonban ez utóbbiak reklámmegjelenései statikusak voltak, alig változtak az évek során.
Az elmúlt közel két évtized adatai alapján megállapítható, hogy a hirdetési szokások változatlansága mellett a nézőszám és a reklámok gyakoriságának az ollója egyre inkább szétnyílt: egyre több hirdetés került képernyőre, amelyek előtt egyre kevesebben ültek – áll az NMHH kutatásában.
Marketing
Büszkeségeink, a hungarikumok – ezzel a címmel nyílt kiállítás a Vajdahunyad várában
Október közepéig lehet megtekinteni a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
Nagy István agrárminiszter a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban berendezett kiállítás csütörtöki megnyitóján az MTI beszámolója szerint kiemelte: a tárlat megrendezésével a múzeum fontos küldetést vállalt magára. A tárlatot megtekintve a magyarok rácsodálkozhatnak arra, hogy mennyi értékünk van, és a külföldről érkezők is láthatják eredményeinket.
“Nekünk, magyaroknak van hitünk, van hagyományunk és van kultúránk”
– mondta, hangsúlyozva: erre a hármas egységre lehet építeni egy olyan jövőt, amely a 21. században is tartós marad. Hozzátette: ezen a hármas egységen az ékkövek a hungarikumok, amelyek nemzetünk legjavát tudják bemutatni.
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Kiemelte: a hungarikum mozgalom legnagyobb eredménye, hogy az emberek figyelmét ráirányítja arra, hogy mi az érték, hogy vegyék észre a körülöttük lévő értékeket.
“Legyünk hát büszkék Szent István ünnepéhez közeledve arra, hogy ily csodákra vagyunk képesek, ily értéket tudunk teremteni”
– mondta.
Estók János, a múzeum főigazgatója kiemelte: augusztus 20-án az államalapításra, Szent Istvánra emlékezünk, a kiállítás pedig azt mutatja be, hogy hogyan formálódtunk magyarrá. Ezalatt a bő ezer év alatt hogyan formálódott lelkiségünk, gondolatiságunk, életvitelünk és az a szellemi és anyagi kultúra körülöttünk, amlynek mentén magyaroknak nevezzük magunkat. A hungarikumok azok, amelyek ezt az érzületet megtestesítik – emelte ki.
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Elmondta: a csaknem 90 hungarikum közül az agrárszférához – a mezőgazdasági termelés mellett az életmódhoz, életvitelhez és az élelmiszeriparhoz – kapcsolódó több mint 50 hungarikumot emelték ki. A tárlat igazi összegzés, az a gondolatiság ismerhető meg, amely ezekben a tárgyakban, hagyományokban, viseletekben, a lelkiség különböző megnyilvánulásaiban, beleértve a népmeséket is, jelen van.
Kiemelte: a tárlaton megjelenő témákat ki is bontják, hiszen az elmúlt időszakban a Herendi Porcelánmanufaktúrával két időszakos kiállítást valósítottak meg közösen, tavasszal zárták a halasi csipkét bemutató tárlatot, őszi tárlatuk középpontjában pedig a Hortobágy áll, a hungarikumokat is megjelentetve.
A Büszkeségeink, a hungarikumok című tárlat összegyűjtve mutatja meg a magyarság kincseit: nyelvünk, irodalmunk, tudományunk eredményeit, az egykori és mai lángelmék teljesítményeit. A kiállításon együtt vannak jelen a történelmi múlt a tudomány, és a kultúra teljesítményei, a gasztronómia kiválóságai és a kreatív magyar elme találékonyságai – áll az ismertetőben.
Az október közepéig látható tárlat kurátora Orosz Diána gyűjteményi főosztályvezető, a látvány Sárik Zsanett grafikus munkája.