Kövess minket!

Marketing

Ideje az asztalra csapni

Lakatos Zsófiával, az Emerald PR vezetőjével annak kapcsán beszélgettünk a PR-szakma hazai helyzetéről, hogy nemrég újabb három évre megválasztották a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) elnökének.

Egy éve már beszéltünk arról, hogy növelni szeretnéd a PR üzleti elfogadottságát. Most, az MPRSZ-elnökség új ciklusának elején hogyan látod, mekkora haladást értetek el eddig?

Régóta célom személyesen és elnökként is, hogy megismertessem és elismertessem a PR-szakmát. Most az egyik szemem sír, a másik nevet. Nevet azért, mert a szakma megismertetésével szerintem jól állunk: egyre több cég ismeri fel, miért fontos a PR.

Az elismertetése miatt viszont zokogok, azt gondolom ugyanis, hogy borzasztó nagy bajban van a szakmánk. Eljutottunk egy olyan pontra, hogy vagy összefogunk és megváltoztatjuk, vagy negyedszázad múlva nem lesz public relations Magyarországon.

Nagyon sok multinacionális cégnél az elmúlt években elküldték a több évtizedes tapasztalattal rendelkező kommunikációs gurukat, a feladatukat pedig összevonták régiós központokba. Sok olyan helyen, ahol megmaradt a tapasztalt PR-szakember, visszavettek az autonómiájából: nincs akkora hatalma, mint régen, és az ügynökségekre szánt büdzséje is töredéke a korábbinak. Emellett nagyon hosszúak a tenderfolyamatok, amelyek végén a beszerzés dönt kizárólag az ár alapján. Amikor egy jó nevű PR-ügynökség teljes körű PR-szolgáltatást nyújt egy multinacionális cégnek havi 4-500 ezer forintért, az tragédia. A magyar vállalatok esetében az állami szektor megbízásai pillanatnyilag nem a piacon szóródnak szét. Azok a hazai cégek – kis- és középvállalkozások – pedig, amelyek felismerik, hogy kell nekik PR, el is indulnak ebbe az irányba, de azt hiszik, hogy értenek hozzá, és hosszú távon nem akarják megfizetni a szaktudást.

Amikor jött a válság, a megbízók lenyomták az árakat, mi, ügynökségvezetők pedig engedtünk a nyomásnak, mert nem volt más választásunk. Eltelt azóta viszont már majdnem tíz év, a válságnak vége, és mi képtelenek vagyunk visszatornázni a munkánk árát oda, ahol lennie kellene. Ez nem a megbízók hibája, hanem az ügynökségeké. Nem kartellezésre buzdítok, de az ügynökségeknek fel kellene ismerniük, hogy csak akkor tudunk előrejutni, ha mint szakma összezárunk. Nem csupán az ügynökségek, hanem az intézményi és a megbízói oldali szakemberek is, hiszen most az ő munkájukat is leértékelik.

A marketing hasonló problémákkal küzdött az elmúlt években. Mennyire lehet megoldás a PR számára, amit ők is választottak: annak az elismertetése, hogy a marketing igenis üzleti folyamat, egy beruházás, amire lehet megtérülést számolni?

 

Gyakran mondják, hogy a PR nehezen megfogható és nem mérhető. Ez nem igaz. Ahhoz, hogy változást érjünk el, a PR-szakembereknek el kell fogadniuk, hogy a mi munkánk nem öncélú, mindig az üzleti célokat támogatja, és befektetési attitűddel kell kezelni. Tudomásul kell vennünk azt is, hogy a PR mérhető, csak az elején kell meghatározni, hogy hogyan fogjuk mérni. Mi nem eladunk, hanem hírnevet és bizalmat építünk, de mérhető módon hozzájárulva az üzleti célokhoz.

 

Sokan kongatják a vészharangot, hogy a PR eltűnik a társszakmák között. Szerintem viszont mi tesszük tönkre önmagunkat, ha nem fogunk össze és harcolunk azért, hogy elismertebb legyen a szakmánk.

Hol tud segíteni ebben a PR Szövetség?

Az új elnökség nagyon jó, elismert szakemberekből álló csapat, akik lelkesek, határozott elképzelésük van a jövőről, és felelősséget vállalnak egy-egy területért. Az a deklarált célunk, hogy a szövetség újra a szakma elismert véleményvezérévé váljon. Folytatjuk a korábban megkezdett projekteket, emellett pedig szeretnénk sokkal jobban együttműködni a kormányzattal, még mélyebben kiépíteni a nemzetközi kapcsolatokat és olyan állásfoglalásokat kiadni, amelyekhez utána igazodhatnak a piaci szereplők. Nagyon fontos feladat erre az évre a tendereztetési javaslat kidolgozásának befejezése, együttműködve a GVH-val és az ÖRT-tel.

Elkezdjük egy etikai minősítő rendszer kidolgozását, és újra elővesszük az akkreditáció témáját is. Nemsokára új tagozatokat indítunk, pályázatokat hirdetünk meg, és folytatjuk a rendezvényeket: a PR Akadémiát, a konferenciákat és a PR kávéházi esteket. Nagy hangsúlyt fektetünk az oktatás területére, a megfelelő utánpótlás képzése mindenkinek fontos. Az előző három év arról szólt, hogy leástunk az alapokig, és teljesen újraépítettük a házat. Ez a három év pedig arról fog szólni, hogy a házból palotát csinálunk, minél több lakóval. Szeretném, ha sokkal több vállalat, ügynökség és magánszemély érezné, hogy érdemes csatlakoznia a vezető szakmai szervezethez. Nagy hangsúlyt fogunk fektetni arra, hogy pontosan mit kapnak tőlünk a tagjaink, miért is éri meg a Magyar PR Szövetség tagjának lenni.

Sokkal hangosabbak is leszünk. Én nem félek konfrontálódni senkivel, ha szakmai kérdésekről van szó, és szeretnék még jobban együttműködni a többi szakmai szervezettel, hogy együtt segítsük a teljes kommunikációs szakmát.

A nemzetközi szervezetek mennyiben tudnak segíteni a PR-szakma elismertetésében?

A CIPR– és az ICCO-együttműködéseket az előző ciklusban kötöttük meg, de van néhány olyan szervezet az Egyesült Államokban és Európában, amelyekkel még nincs együttműködési megállapodásunk. Úgy gondolom, ezeken a piacokon kevésbé küzdenek azzal, hogy nem fizetik meg a szakmát, ez régióspecifikus dolog. Ez a mi harcunk. Segíthetnek, irányt mutathatnak azonban több olyan területen, amelyet kihívásnak tartunk, például a PR helyzete és szerepe a kommunikációs spektrumban, a mérés és a szakmai utánpótlás biztosítása.

A képzéseknek, konferenciáknak van-e szerepük abban, hogy a megbízói oldal is megértse a szakma fontosságát?

Fontosak ezek a konferenciák, de nem elegendőek. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy beszélgessünk egymással, és így támogatják az összefogást, hiszen egy hazai multicég PR-vezetőjének ugyanazok a problémái, mint nekem. Arra viszont nem jók, hogy a vezérigazgatókkal és a beszerzési vezetőkkel elismertessük a szakma és a megbízóoldali szakemberek szerepét. Ehhez közösen, hallhatóbban és határozottabban kell fellépnünk.

Muszáj az asztalra csapni.

Mennyi időd jut a szövetségre úgy, hogy közben a friss saját ügynökségedet is építed?

Egyrészt senki nem ígérte, hogy könnyű lesz a feladat, másrészt ha elvállaltam ennek a szervezetnek a vezetését, akkor kötelességem megpróbálni jól csinálni. Most olyan, mintha két céget vezetnék, de ugyanez volt az elmúlt három évben is. Relatíve kevés időm jut a magánéletre és az alvásra, az is tény azonban, hogy gyorsan dolgozom, és gyorsan hozok döntéseket, mint minden dolgozó édesanya. Segítség nélkül viszont egyáltalán nem menne, de ebben is szerencsés vagyok. Az MPRSZ vezetőségében kiváló emberek ülnek, akiknek végtelenül hálás vagyok, hogy a munkájukkal segítik a szakmát. Megbízom bennük, és hagyom őket dolgozni. Én ebben hiszek: felnőtt és felelősségteljes emberekkel vagyok körülvéve, nem egy óvodát vezetek. A magánéletemben is van segítségem: a férjem nemcsak a cégtársam, de sok terhet le is vesz a vállamról, hogy a szakmai feladataimra tudjak koncentrálni.

Az Emerald PR hogyan fejlődik? Érezni-e már a pozitív hozadékát, hogy a Cohn & Wolfe partnerügynöksége lettetek?

Miután nyolc hónapos várakoztatás után a Hill+Knowlton közölte, hogy mással kötnek stratégiai partnerséget, körülnéztem, hogy mely nemzetközi ügynökségeknek nincs magyarországi képviselete. Meglepően soknak. A Cohn & Wolfe is WPP-s ügynökség, dolgoztam velük korábban, így nem teljesen ismeretlenül kopogtattam náluk. Beszélgetéseink során pedig azt éreztem, hogy hazaértem: ugyanazt gondolják a dolgokról, mint amit én, és tiszta szívvel tudom őket képviselni. Ebből konkrétan profitálunk is, vannak olyan ajtók, amelyeket a Cohn & Wolfe nyit meg.

Az Emeraldnál olyan rendszert építettem fel, ahol az ügyvezető mellett vannak a guruk, a PR egy-egy területén több tízéves tapasztalattal rendelkező emberek, és vannak az alkalmazottak. Utóbbiak fiatalabbak, 25–35 év közöttiek, az irodában végzik a munkájukat, és stábtagként mindenen dolgoznak. A gurukat ugyanakkor projektalapon vonjuk be, alvállalkozóként, és akár otthonról is dolgozhatnak. A különböző korú, hátterű és tapasztalatú emberek egész másképp látják ugyanazt a dolgot, és ebből ki tudjuk hozni a maximumot.

Jól sikerült a tavalyi év, úgy vélem, hogy büszke lehetek az ügyfelekre, a referenciákra, mert olyan nagy márkák vannak köztük, mint a GE, a Honeywell, a Bunge vagy a Mars. Több magyar vállalatnak is dolgozunk, és vannak civil szervezeti ügyfeleink is. Jó érzés az, hogy segíthetünk annak, akinek szeretnénk, mert a másik oldalon szerzünk annyi bevételt, amiből rentábilis a cég.

A Forbes listáján a tíz legstresszesebb szakma között szerepelt a PR-es. Mit gondolsz erről?

A megbízói oldalon ülő PR-szakember számára azért nagyon stresszes ez a munka, mert ő a vállalat legfontosabb immateriális java, a hírnév őrzője. Mint egy testőr, folyamatos készenlétben van, hogy a rengeteg vélt vagy valós támadástól, negatív impulzustól megvédje a céget, és megfelelően reagáljon. Az ügynökségi PR-szakembernek meg azért stresszes az élete, mert több ügyféllel dolgozik, ezért ritkán lehet lazítani, valahol ugyanis mindig van valami baj. PR-esnek szerintem születni kell, ügynökségi embernek meg pláne. Ahhoz ugyanis tényleg mazochistának kell lenni, hogy az ember élvezze azt, hogy egyszerre tíz főnöke van. Szerintem azonban ez a világ legjobb szakmája. Jó érzés és hatalmas felelősség, hogy hatással vagyunk a történésekre, hogy befolyásoljuk az emberek gondolkodását, van hatásunk a világra.

(Az interjú nyomtatott formában a Médiapiac 2017/1-2. számában jelent meg.)

Marketing

GVH: ágazati gyorsvizsgálatokkal biztosították a járvány alatti reklámok tisztességességét

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2022 első félévében is nagy hangsúlyt fektetett a magyar emberek védelmére, valamint a verseny tisztaságának biztosítására a nemzetgazdaság jelentős ágazataiban. A nemzeti versenyhatóság ágazati gyorsvizsgálataival biztosította a koronavírus-járvány alatti reklámok tisztességességét – tudatta a hivatal az MTI-vel csütörtökön.

Közzétéve:

Az első hathavi eredményeket összegző, a magyar piaci versenyről szóló jelentés szerint a GVH hozzájárult ahhoz, hogy a verseny jótékony hatásainak köszönhetően közel felére csökkenjen az antigén gyorstesztek hazai kiskereskedelmi ára. Az építőipar területén tavaly megkezdett gyorsvizsgálatok sorozata is folytatódott, amely szintén az áremelkedések mérséklését szolgálja a versenytorzulások felszámolásával.

A GVH továbbra is kiemelt feladatként kezeli a fogyasztók tájékozott döntéseinek elősegítését az online és a hagyományos felületeken egyaránt – írták. Az elmúlt fél év középpontjában az influenszer-marketing gyakorlatai mellett az e-kereskedelem és az adatvagyon összefüggései álltak, amelynek kapcsán a versenyhatóság előremutató javaslatokkal élt a fogyasztói bizalom erősítése, illetve a hazai kkv-k fejlesztése érdekében – tették hozzá.

Hangsúlyozták, hogy

az összefonódások ellenőrzésekor a hatóság továbbra is a gyors ügyintézést tartotta szem előtt, melynek köszönhetően a GVH hatékonysága Európában továbbra is az élmezőnybe tartozik.

“A kötelezően ellátandó alapfeladataink mellett három olyan képessége is van a nemzeti versenyhatóságunknak, amely után nemzetközi szakmai érdeklődés mutatkozik. Az egyik az Európában is egyedülálló – a magyar kormánytól kapott – felhatalmazás a gyorsított ágazati vizsgálatok lefolytatására. A másik a környezetvédelem és versenyjog kapcsolatának kutatása, míg a harmadik a fogyasztói jóléti hasznok számszerűsítése, közgazdasági elemzése” – összegezte Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

Idén is a hazai termékek hónapja az augusztus

Sajtóközleményekkel, televíziós hirdetésekben, óriásplakátokon, fesztiválokon, a világhálón és az üzletekben népszerűsítik a magyar árukat.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A  Magyar Termék Nonprofit Kft. kezdeményezésére indított akció idén az Abonett Kft., a Ceres Zrt., a Naszálytej Zrt., a Mészáros Borászat, a Haladás Mg. Zrt., a Fino-Food Kft., a Gyulahús Kft., a Sofidel Hungary Kft. és a Happy Chocolates Factory Zrt. termékeire összpontosít. Valamennyien használói a Magyar Termék védjegynek, amely a megbízhatóság valódi garanciája – írták közleményükben.

Az Aldi Magyarország marketingtámogatóként csatlakozik a kezdeményezéshez, amely

sajtóközleményekkel, televíziós hirdetésekben, óriásplakátokon, fesztiválokon, a világhálón és az üzletekben népszerűsíti a védjegyes árukat.

A Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint a nyár utolsó hónapja a belföldi termékek közös ünnepe lehet. Benedek Eszter az időzítést azzal indokolta, hogy az államalapítás ünnepe és az új kenyér hagyománya jó alkalmat ad a magyar értékek bemutatására – olvasható a közleményben.

A hazai termékek hónapját tavaly hirdette meg először a Magyar Termék Nonprofit Kft. Akkori közleményük szerint a kezdeményezés a gyártók és a kereskedők összefogását erősítő Vedd a hazait! Védd a hazait! kampány folytatása. A kezdeményezést azért látták akkor időszerűnek, mert a Magyar Termék védjegy iránt évről évre többen érdeklődnek, és a környezetvédelmi elvárások miatt is egyre népszerűbb a belföldön készült áru.

Tovább olvasom

Marketing

Az utazó magazin idén is díjazta a legjobb turisztikai szolgáltatókat

Átadták Az utazó magazin 2021 legjobb turisztikai szolgáltatóinak járó díjait hétfőn Budapesten; a legjobb határon túli magyar szálláshelyet és a legjobb külhoni magyar éttermet is díjazták.

Közzétéve:

MTI/Kovács Anikó

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón örömét fejezte ki, hogy a magazin a külhoni magyar turisztikai szolgáltatókra is kiterjesztette a versenyt. Fontosnak nevezte, hogy az egységes Kárpát-medencében való gondolkodás az élet egyre több területén megjelenjen.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2016 óta támogatja a külhoni magyar kisvállalkozókat, köztük számos turisztikai szolgáltatót – jelezte.

Közölte, felméréseik azt mutatják, hogy a külhoni magyar vállalkozások 92 százalékban magyar embereket foglalkoztatnak, így ha őket támogatják, azzal magyar családok sokaságát segítik.

Bődi Ivett, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettese arról beszélt: a verseny is azt mutatja, hogy a turizmusért tett erőfeszítések a nehéz körülmények ellenére sikeresek, a szakma az új kihívások ellenére jobban és többet teljesít, az emberek pedig utazni akarnak.

Az MTÜ-nek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtól (NTAK) naponta érkező statisztikák alapján pontos információja van a vendégek költéseiről, tartózkodási helyéről, idejéről, illetve a küldő országról – jelezte a vezérigazgató-helyettes.

Idén az ágazatban éves szinten 37 millió vendégéjszakát várnak, ami alig 10 százalékkal marad el a járvány előttitől – mondta.

Kiemelte: a vendégek által legjobban kedvelt szolgáltatókat a magazin elismerései tükrözik.

Érsek M. Zoltán főszerkesztő elmondta, hogy

az idén is 30 kategóriában adtak át elismeréseket.

Az év családbarát szállodája a Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, Az év állatbarát szállodája a Dráva Hotel Thermal Resort, Az év felnőttbarát szállodája a Duna Relax & Event Hotel, Az év wellness szállodája a Hotel Golden Lake Resort. Az év gyógyszállodája elismerést a Hotel Karos Spa, Az év üzleti szállodája díjat a Corinthia Hotel Budapest, Az év városi szállodája díjat a Hotel Budapest kapta. Az év turisztikai üzemeltetője az Eventrend Group, Az év turisztikai szervezete a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft., Az év turisztikai szakembere Géher Zoltán szállodaigazgató, Az év turisztikai városa Szeged lett, Az év légitársasága a Wizzair. Az év utazási irodája a Z(s)eppelin Utazási Iroda, Az év fürdője a Hungarospa Hajdúszoboszló, Az év víziparkja az Aquaworld. Az év fővárosi étterme az És lett, Az év szállodai étterme pedig a Láng Bistro & Grill (Hilton Budapest), Az év vidéki étterme a balatonszemesi Kistücsök lett.

Az év határon túli területekre utaztató irodája a Kárpáteurópa Utazási Iroda, Az év erdélyi magyar szálláshelye a Gyimesi Skanzen Panzió lett. Az év erdélyi magyar étterme a Pethő Étterem, Az év felvidéki magyar szálláshelye a Kék hal étterem és panzió, Az év felvidéki magyar étterme a St. Petrus Vini, Az év vajdasági magyar szálláshelye a Vila Elizabet, Az év vajdasági magyar étterme a Hedera Étterem, Az év muravidéki magyar szálláshelye a Panonska Vas, Az év muravidéki magyar étterme a Pri Lujzi, Az év horvátországi magyar szálláshelye a Piros-Étterem Piros Csizma, Az év horvátországi magyar étterme a Restoran Citadella. A kárpátaljai magyar intézmények, éttermek és szálláshelyek az ukrajnai háborús menekültek ellátásában való aktív részvételért és példás helytállásért kaptak elismerést.

Borítókép: Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Bődi Ivett, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettese (k) gratulál az Év Turisztikai Szervezete díjat elnyerő Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft. képviselőjének Az utazó magazin 2021 legjobb turisztikai szolgáltatóinak járó díjainak átadásán Budapesten 2022. július 18-án.

Tovább olvasom