Kövess minket!

Marketing

Hűtővásárlási csúcsszezon van a kereskedelemben

Sokan csak az év ezen időszakában eszmélnek rá, hogy hűtőjük már nem képes leadni az elvárt hűtési teljesítményt.

Az Euronics és a GKI közös jelentése szerint a hűtővásárlásoknak kedvez, hogy 2018-ra csökkent a lakosság jövedelmi, megtakarítási helyzetében korábban tapasztalt nagymértékű ingadozás. A javuló jövedelmi helyzet és a pozitívabb lakossági hangulat eredményeként pedig bátrabban költünk nagy értékű műszaki cikkekre is.

Egy átlagos magyar háztartás 9,5 évente cseréli le hűtőszekrényét. Ezzel ennek a műszaki cikknek a leghosszabb az élettartama a háztartásokban.

A tavalyi állami csereprogram előtt az utolsó igazán kiugró cserehullám a gazdasági válság előtt söpört végig az országon. Az akkoriban vásárolt készülékek pedig mostanra lassan élettartamuk végére érnek. Emellett a mostanra tetőző lakás-boom is kedvezően hat a hűtőgéppiacra.

A jelentés szerint a cserék oka legtöbbször nem is a modernizálásban keresendő, hanem a lecsökkent hűtési teljesítményben és az ebből fakadó meghibásodásokban, amit a nyári meleg és a párás levegő jobban felszínre hoz.

A gépek élettartamára jellemző, hogy a cserére szánt hűtők többségét még tovább tudják értékesíteni az eredeti tulajdonosok, vagy bekerülnek a háztartáson belül egy – hűtőteljesítmény szempontjából – kevésbé kényes helyre (pl.: garázs, pince, kamra, hétvégi ház stb.) másodlagos hűtőként.

A GKI rendszeresen készített fogyasztói mérései szerint a vásárlás előtt álló háztartások idén átlagosan 68 ezer Ft körüli összeget szánnak hűtőre.

A hosszú élettartam miatt a vásárlást tervezők többsége nehezen igazodik ki az éppen aktuális trendek és hangzatos funkciók tengerében. Ráadásul az összehasonlíthatóság a gyártóknak sem feltétlenül érdeke. Emiatt sokszor már annak eldöntése is nehéz, hogy egyáltalán mennyibe kerül manapság egy „jó” hűtő, és mi számít valójában jó befektetésnek?

“Vásárlóink jellemzően 70-80 ezer Ft értékben keresnek nálunk hűtőszekrényt, így ebben a szegmensben tartjuk boltjainkban a legnagyobb választékot. Mivel azonban nagy értékű fogyasztási cikkről beszélünk, az értékesített hűtőgépek átlagára és tudásszintje nagyban függ a vásárlók lakhelyétől és anyagi lehetőségeitől. Az ország nyugati felében és a fővárosban lévő üzleteinkben keresettebbek a drágább készülékek, míg online inkább az olcsóbb árfekvésű termékek mennek” – jellemzi a piacot Hunyady László, az Euronics marketing és értékesítési igazgatója.

A méreten, kialakításon és tárolókapacitáson felül a megfelelő hűtőszekrény kiválasztásában az egyik legkézenfekvőbb kiindulási alap az energia-besorolás:

A GKI friss – 2018 júliusában készített – 1200 fős lakossági felmérése szerint a vásárlóknak egyre fontosabb a környezettudatosság és a műszaki cikkek energia-besorolási szintje is. 5-ből 4 vásárló számára az ár után már a fogyasztási adat a második legfontosabb szempont a döntésben!

Ezt a trendet támasztják alá az Euronics értékesítési adatai is, egyre nagyobb az igény a jobb energiakategóriába eső hűtők iránt. Az Euronics által július végéig értékesített A+ energiabesorolású hűtőszekrények átlagára 60 ezer forint körül alakult, míg az eggyel jobb, A++ minősítésű hűtők esetén ez az árszint már mintegy 20 ezer forinttal magasabb volt, elérve a 80 ezer forintos sávot.

Egy normál méretű alulfagyasztós hűtőszekrény áramfogyasztását figyelembe véve az A+ és az A++ energiabesorolás közötti átlagos árkülönbség kb. 7 év alatt térül meg – azaz, ha elbírja a pénztárca, érdemes a magasabb besorolású hűtőt választani – foglalja össze a döntési pontot az Euronics marketing és értékesítési igazgatója.

Hunyady László is megerősíti, hogy az ár mellett már a magyar vásárlók számára is egyre fontosabb a jó energiabesorolás: „Idén eddig csaknem 15%-kal nőtt az A++ besorolású új hűtők részaránya az értékesítésünkben, miközben az A+ iránti érdeklődés 10%-os visszaesést mutat. Az Euronics választékának felső tartományában találhatóak a legjobb energiabesorolású A+++ hűtők. Ennél a kategóriánál azonban az átlagár már 150 ezer forint környékén van, miközben az éves árammegtakarítás mértéke az A+ besoroláshoz képest „mindössze” 6400 Ft körül alakul. Emiatt a vásárlók az A+++ besorolású hűtők kapcsán már nem is elsősorban az elérhető energiamegtakarítás mértékét nézik, hanem a kategóriával járó extra, prémium funkciókat.”

Mint minden műszaki termék esetében, a hűtők kapcsán is egyre nagyobb teret nyer az internetes kereskedelem.

A 2017-ben 52 milliárd forintos műszaki cikk forgalmat bonyolító Euronics adatai szerint az idei év első 7 hónapjában értékesített hűtőgépek 10%-a már online rendelés formájában kelt el.

Hunyady szerint azonban a hűtők kapcsán továbbra is nagy hangsúly van a személyes benyomáson, a bolti nézelődésen, valamint a szakértő eladók tanácsain.

A GKI online kereskedelemmel foglalkozó idei jelentései szerint a magyar online vásárlóknak régiós szinten is kimagasló a hagyományos boltok iránti igénye.

Az Euronics adatai szerint a hűtővásárlási kedv – mind online mind pedig offline – egy egyhavi periódust vizsgálva a hónap első felében fokozatosan erősödik, végül a 10-i fizetés napot követő pár napban tetőzik.

2018 egészét nézve pedig a mostani napok dömpingjét talán csak a karácsonyi szezon során tapasztalható roham közelíti majd meg.

A heti csúcsok esetében viszont már érdemi különbségek fedezhetők fel az online és offline értékesítési csatornák között.

Érdekesség, hogy a hűtővásárlás (és a megfelelő gép kiválasztása) jellemzően családi döntés.

„A legritkább esetben találkozunk magányos érdeklődővel, legtöbbször még a gyerekek is elmondják a véleményüket a finomságok új őrzőjéről” – zárja értékelését Hunyady.

Marketing

Kihirdették a Highlights of Hungary új nagyköveteit

Az ország legszeretnivalóbb, legizgalmasabb kezdeményezéseit és vállalkozásait díjazzák.

Közzétéve:

Borítókép: a Highlight of Hungary nagykövetei és csapata

A Highlights of Hungary-ra a nagykövetek kategóriák nélkül jelölik azokat a kiemelkedő magyar teljesítményeket, amelyek közül egy a közönség-, egy pedig a nagyköveti díjat kaphatja meg februárban – közölték a szervezők csütörtökön az MTI-vel.

“Tavaly az előzetes várakozásainkat messze felülmúlta az egész évad iránti érdeklődés. A nagykövetek a maguk területén rendkívül eredményes szereplők, önazonosnak érzik a Highlights of Hungary célját, hogy népszerűsítsék az elismerés kultúráját”

– idézte a közlemény Oláh Zsanettet, a Highlights of Hungary ügyvezető igazgatóját.

Az idei nagykövetek között van Bagossy Norbert Fonogram-díjas zenész, énekes, a Bagossy Brothers Company alapítója; Trunk Tomi YouTuber, Z generáció szakértő; Nagy Viktor olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok magyar válogatott vízilabdázó kapus; Mádai Vivi televíziós műsorkészítő, a Mokka műsorvezetője; Trellay Levente, a 100sparks alapítója, a Telep és a Telep Galéria, valamint a Budapest Bägel alapítója; Gém Péter, a Dorko márka és a Dorko Vakvezető Kutyakiképző Központ alapítója; Nagy Anna, az Egyszülős Központ alapítója és vezetője; Margaret Ann Dowling, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Brand Irodájának vezetője; Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és felesége, Máthé Zsuzsa újságíró, a Szent István Intézet kommunikációs vezetője; valamint a Highlight of Hungary csapata.

A jelöltek listája januárban válik nyilvánossá, ezt követően februárban szavazhat a közönség. Ekkor dől el, hogy idén mely személyek, vállalkozások vagy társadalmi kezdeményezések kapják a Highlights of Hungary elismerést.

Októberben és novemberben a közönség is beleszólhat a jelöltállításba: a Highlights of Hungary Facebook-oldalán kommentben, valamint Instagram-oldalán is bárki felhívhatja a nagykövetek figyelmét a számukra fontos személyekre és vállalkozásokra.

A 2013-ban alapított, független Highlights of Hungary célja, hogy a kiválóság, a hazaszeretet és a cselekvő lokálpatriotizmus értékei mentén évente elismerje és széles körben megismertesse a legkiválóbb magyar kreatív teljesítményeket, valamint közösséget szervezzen azok alkotói és alakítói köré.

Tovább olvasom

Marketing

Hosszabbít Az Év Honlapja

Meghosszabbított nevezési határidővel 2021. november 8. éjfélig várják a jelentkezéseket az online szakma legrangosabb díjára.

Közzétéve:

A legjobb honlapokat, applikációkat, rendezvény oldalakat, blockchain, digitális marketing- és technológiai megoldásokat 28 kategóriában várja a szakmai zsűri.

“Az elmúlt év óriási léptékű digitalizációja és fejlesztési volumene kiterjesztette a digitális marketinget, ezért a kategóriák is tovább bővültek a Hungarikum és az Ipari weboldalak lehetőségeivel – közölték a szervezők. A Hungarikum kategóriát idén az Agrárminisztérium közreműködésével hirdetjük meg, melyben a díjak nyerteseit a szakmai elismerés mellett pénzjutalom is megilleti. A jubileumi évben a honlapokon kívül a digitális, fintech és technológiai fejlesztések kerülnek a középpontba. A Pénzügyminisztériummal és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen hívtuk életre ‘Az Év Technológiai megoldása’ kategóriát, ahol a nyertesek a díj megszerzésével pénzbeli nyereményre is számíthatnak” – mondta Varga István László, a pályázat alapítója.

Az Év Honlapja az elmúlt 19 évben 5.000 versenyzője közül, több, mint 750 díjat adhatott át a magyar marketingeseknek, programozóknak és a vállalkozások vezetőinek. Az idei jubileum alkalmával arra biztatják a pályázókat, hogy legyenek merészek és nevezzék be friss munkáik gyümölcsét a 28 kategória valamelyikébe.

A bírálati szempontok között fontos szerepet játszik a dizájn, a kreativitás, a felhasználói élmény és a reszponzivitás, valamint nagy figyelmet fordítanak a kategóriának megfelelő tartalomra is. Érdemes minél hamarabb nevezni, hiszen ez előnyt jelent a közönségszavazatok gyűjtésében.

Az ünnepélyes díjátadóra és a jubileumi koccintásra terveink szerint december elején kerül sor.

Pályázni november 8-án éjfélig az www.azevhonlapja.hu oldalon lehet weboldallal, applikációval, blockchain, marketing vagy technológiai megoldással, közösségi vagy kreatív kampánnyal.

Tovább olvasom

Marketing

A járvány és hatása volt a témája a Lounge Group szakmai podcastjének

Különleges helyszínen, a Marketing Summit Hungary-n rögzítették az L20 jubileumi adását.

Közzétéve:

Lounge Group

Covid-generációnak hívják – saját maguk is – azokat a fiatalokat, akik testközelből élték át a kényszerű otthonlétet, a munkahelyvesztést, a szülőkhöz hazaköltözést, a kisszobából elvégzett egyetemi szemesztereket. A szépnek induló életkezdés után a hirtelen bekövetkező visszalépés sokaknál okozott depressziót.

„A bezártság során az alkoholizmus, családi erőszak, öngyilkosság egyaránt megnövekedett, a hosszú távú hatásokat pedig nem is tudjuk. Egy szülőnek egy reménye maradt, hogy talán az ő gyerekét ez nem érinti”

– mondta Rusvai Miklós a podcastban. A munkakörülményeikre is jelentős, hosszú távú hatást gyakorolt az elmúlt másfél év. A biztos munkahelyek megbecsülésével kevesebb lett a jobhopperek aránya, viszont nagyobb lett a korosztály elvárása a home office és a rekreációs juttatások iránt. A szakemberek véleményét a Lounge Group jelenleg folyó, a járvány munkaerőpiaci hatásait vizsgáló Munkadinamika kutatás is alátámasztja.

„Nehezített terepre, de más igényekkel érkezik a Covid-generáció a piacra”

– foglalta össze a Századvég Alapítvány kutatója a tapasztalatokat.

A Lounge Group podcastjának különkiadása, már elérhető a Summit Play felületén. A különleges 20. részben Bereczki Enikő, generációs szakértő, Torzsa Gabriella, a Századvég Alapítvány kutatója, Rusvai Miklós virológus és Lobenwein Norbert, a Sziget és a Volt Produkció fesztiváligazgatója elemezte a járványhelyzet hatását az élet legkülönbözőbb területeire.

Még a szórakozás is új formát kapott: virtuális valóság bulival, otthonról adott koncertekkel és zárt bulizással egyaránt próbálkoztak a szervezők, de a személyes élményt nem sikerült pótolni.

„A másfél évig munka nélkül maradó alvállalkozók közül sokan nem tudnak megmaradni a piacon” – osztotta meg tapasztalatait a fesztiválszervezés kulisszái mögül Lobenwein Norbert.

Az eggyel idősebb, Y-generáció szintén megsínylette a járványt: szendvicsgenerációként a gyerekeikről és szüleikről is egyszerre kellett gondoskodniuk. Ugyanakkor a pandémia pozitív hozadékaként itthon is többmillióan végeztek el egy autodidakta, ingyenes számítógépes tanfolyamot, ami a böngészés, információszerzés, online meeting, bevásárlás, szórakoztató tartalmak (lásd: podcast!) elérését egyaránt magában foglalta. „Megjelent a fordított szocializáció: a fiatal családtagok hatására és tanítására az idősebbek is elkezdtek online szolgáltatásokat használni” – mondta Bereczki Enikő generációs szakértő.

Emellett pedig egy világ tanult meg végre kezet mosni – mondta a válság előtt talán nem is ismert, de mostanában napi legalább két interjút adó virológus –, ami a legnagyobb hozadéka lehet a járványnak. Emellett olyan műveltségre is szert tett az emberiség, aminek egy hasonló helyzetben még nagy hasznát veheti. Ki tudta például két éve, mi az a mRNS, a PCR teszt, vagy a tüskefehérje? Ezek és hasonló érdekességek derülnek ki a Lounge Group jubileumi podcastjából, az L20-ból.

Tovább olvasom