Kövess minket!

Marketing

Hosszútávú programok elaprózott akciók helyett

Továbbra sem áll rendelkezésünkre teljes körű adat, hogy mekkora a sportmarketing és sportszponzorációs piac tényleges mérete, valamint, hogy milyen trendek láthatók a magyar sportmarketing piacon.

Ugyanakkor a terület fejlődése elvitathatatlan, lendületét jól mutatja, hogy hazánkba évről évre egyre több nemzetközi sportesemény érkezik. Kiemelkedő lehetőséget jelentnek a sportiparágban szereplő, az egyéb területeken működő márkák és vállalatok számára, hogy mind a sporteseményeken, vagy a sportolókkal való együttműködésen keresztül megkülönböztessék magukat és jelentőségteljes kapcsolatot alakítsanak ki a fogyasztóikkal. 2019-ben Magyarországon kerülnek megrendezésre az öttusa, a vívó, a kajak-kenu és az asztalitenisz világbajnokságok. Emellett az idei esztendőben Budapest tölti be az Európa Sportfővárosa szerepet, ez által még több sportesemény fog megvalósulni főváros szerte. Továbbá 2023-ban az atlétikai vb rendezésének jogát is elnyerte Budapest – írják.

A Magyar Marketing Szövetség Sportmarketing Tagozata 2018 végén a Marketing Summit konferencián résztvevő marketinges döntéshozók véleményével kiegésztve alkotott képet a sportmarketing piacról, és hogy ők milyen tevékenységet folytatnak jelenlegi cégükkel a sportpiacon. A nem reprezentatív adatokból kiderült, hogy a kitöltők mindössze 4%-a folytat jelenleg is bármiféle sportmarketing, sportszponzorációs tevékenységet, amelyre az éves kommunikációs büdzséjük 5-10%-át szánják. A sportpiacon tevékenykedő vállalatok többsége közepesen sikeresnek és sikeresnek, valamint túlnyomó részt könnyen kivitelezhetőnek tartja a sportmarketing tevékenységét. Túlnyomó részt márkaépítés céljából és a piaci pozíciójuk megerősítése, ismertségük növelése okán folytatnak. Többségük sportszervezetekkel, sportolókkal és sporteseményekkel működik együtt, alkalmi promóciós jelleggel. A jelenleg sportszponzorációs tevékenységet nem folytató válaszadók 30%-a tartja elképzelhetőnek, hogy a jövőben folytasson ilyesfajta tevékenységet. Többségük sportszervezetekkel és sportmédiumokkal való együttműködésben tervez, hosszabbtávú és alkalmi kooperáció formájában. A válaszadók többsége márka- és imidzsépítés, valamint célcsoport és célpiac bővítés céljából lenne jelen a sportpiacon.

Január közepén az MMSZ két meghatározó tagozata a Sportmarketing Tagozat és a Marketing Döntéshozók Klubja egy közös sportmarketing workshopot szervezett, hogy megvitassák, milyen lehetőségeket, fejlődési pontokat látnak kívánatosnak hazánkban a sportmarketing területén a top marketinges döntéshozók.

Az MMSZ Sportmarketing Tagozata küldetésének tekinti, hogy katalizátor szerepet töltsön be a magyar sport és sportmarketing piacon, és edukatív tevékenysége révén hozzájáruljon a szakterület fejlődéséhez, a piaci szereplők közötti párbeszéd elindításához. Nagy László, a Sportmarketing Tagozat elnöke a bevezető beszédében elmondta „A sport finanszírozás egyik fontos ékköve a sportszponzoráció, és minél fejlettebb egy gazdaság ez annál jelentősebb szerepet kap. Sajnos hazánkban nincs, és szándék sem mutatkozik egyelőre a sportmarketing és azon belül is a sportszponzorációs piac méretének, átlagos tranzakciós értékének, fejlődési irányának, stratégiájának megismerésére. Épp ezért tartjuk fontosnak a marketing szakemberek, a vállalati szektor minél erősebb és egységesebb jövőképét ezekben a kérdésekben képviselni az akadémiai és kormányzati szereplők felé, hogy együtt és egyetértésben tudjunk ezekben a kérdésekben pozitív irányban előrelépni a jövőben. Ennek első feltétele az olyan találkozók szervezése, mint ez a workshop a marketing szakma hazai kiválóságaival.”

A workshop célja volt a fentiek tükrében egy közös állásfoglalás kialakítása, valamint olyan tényezők közös megfogalmazása, amelyek 2019-ben jellemzőek lesznek a hazai sportmarketing piacra, valamint, mely tényezőkre érdemes odafigyelni a hazai sportpiac szereplőinek:

1. Szponzorációban rejlő lehetőségeket a cégek eddig kevésbé használták ki, gyakran egyfajta kötelezően elvégzendő feladatként élték meg azt.

2. Ma ugyanakkor látható, hogy a TAO változás komoly lehetőségeket is hordoz magában mind a vállalati, mind a sportiparági szereplők oldaláról.

3. Ezek alapján megért a helyzet arra, hogy a vállalatok egyre tudatosabban használják a sportmarketinget, mint eszközt – többek között a márkaépítés és PR értéket is felismerve benne.

4. A lehetőségek kiaknázása ugyanakkor az adott fogyasztási piac, motivációkra épülő ismeretét feltételezi.

5. A megalapozott sportszponzoráció, illetve sportmarketing kampányok azonban képesek lehetnek arra, hogy valós értéket és érdemi kapcsolatot jelenítsenek meg a márkák és a fogyasztóik között.

Ahogy Katona Norbert, az MMSZ Döntéshozói Klubjának vezetője összegezte, kitapintható az igény a megbízói oldalon, hogy olyan marketing eszközöket találjanak és alkalmazzanak, amelyek direkt reklámoknál hatékonyabb módon képesek az adott márka fő jellegzetességeinek megjelenítésre. Lényegesnek tűnik, hogy valamennyi szereplő megtalálja a számítását: elégedett legyen a sportoló, a támogató és persze maga a fogyasztó is, ezért egyre inkább nem elaprózott akciókban, hanem hosszútávú, vonzó, társadalmi célú, az egész nemzetet megmozgató programokban célszerű gondolkodni a szakembereknek.

Marketing

Így alakult a reklámpiac 2020-ban

A koronavírus-járvány teljesen felborította a reklámpiacot.

Közzétéve:

Pixabay

Miután 2020 elején világszerte kitört a koronavírus-járvány, a kormányok igyekeztek mindent megtenni polgáraik védelméért.

Ahogy sok más országban, az Egyesült Királyságban is kulcsfontosságú stratégiai céllá vált, hogy az ország lakosságát a lehető legszélesebb körben tájékoztassák a helyzetről: a vírus veszélyességéről, az ellene való védekezési lehetőségekről, az egyes rendszabályok meghozataláról, annak szükségességéről. E cél elérése érdekében a brit kormányzat hatalmas kampányokba kezdett, és élt a kereskedelemben jól bevált hirdetési formák alkalmazásával. Üzeneteit a nyilvánosság számára fizetett reklámokkal is igyekezett minél hatásosabban eljuttatni. A szakemberek számára így nem okozott meglepetést, hogy a brit kormány tavaly országa első számú hirdetőjévé vált, nem kevesebb, mint 164 millió font (kb. 69 milliárd forint) költéssel. A TradingPlatforms.com szakportál adatai szerint

ezzel olyan magántulajdonban lévő cég- és egyben hirdetőóriásokat is megelőzött, mint a több mint négyszáz fajta élelmiszer, illetve egyéb fogyasztási terméket gyártó Unilever multinacionális vállalatot, vagy a Sky médiaóriást.

A kormány mellett a Public Health England (PHE) közegészségügyi szervezet is felkerült a brit vezető hirdetőinek Top 10-es rangsorába: 2020-ban a hetedik helyen végzett. Megjelenése további bizonyíték a Downing Street 10.-ben tett erőfeszítésekre, amelyet a 66 millió polgár tájékoztatására, a nyilvánosság legnagyobb fokú elérésére tettek.

A PHE tavalyi 80,5 millió fontos (kb. 34 milliárd forintos) hirdetési kiadása csaknem 800 százaléka volt az előző éviének, s ez a brit szervezetek között minden idők legnagyobb reklámköltség-növekedésének számít egyik esztendőről a másikra.

A koronavírus-járvány kitörését követően egyébként a briteknél, tavaly márciusról áprilisra több mint 90 százalékkal csökkent a reklámozás a metró- és vasútállomásokon, 76 százalékkal az utak mentén és 56 százalékkal az élelmiszeráruházak előterében. A nagy állami szerepvállalás ellenére Nagy-Britanniában a hirdetési piacon a járványhelyzet – és az ezzel együtt járó gazdasági visszaesés – következményeként a Top 10-ben lévő hirdetőcégek reklámköltései együttesen ötödével estek 2019-hez képest. Becslések szerint a briteknél összességében 2020-ban 4,4 százalékkal csökkentek a nettó hirdetési kiadások, melyek 21 milliárd fontot (kb. 8800 milliárd forintot) tettek ki.

Magyarországon tavaly 240 milliárd forintra, 2,8 százalékkal csökkent a médiumok reklámbevétele, azaz a “médiatorta” egy év alatt ennyivel lett kisebb – derül ki a Magyar Reklámszövetség 2021. áprilisi jelentéséből.

A torta csaknem minden szelete vékonyodott, egyedül a digitális reklámpiacé növekedett, 5,5 százalékkal (44,7 százalékra). Ez elsősorban a globális platformok töretlen népszerűségének köszönhető, mivel a hazai szereplők hirdetési bevételei 0,2 százalékkal mérséklődtek az előző évihez képest. A második legvastagabb tortaszeletet a televízió hasította ki (26,7 százalékot), igaz, a tévétársaságok bevételei 64 milliárd forintra estek vissza (3,8 százalékkal). Azonban míg itt a versenypiac reklámra fordított kiadásai tavaly csaknem 6 százalékkal mérséklődtek, addig az állami hirdetések részaránya növekedett: az állami költések 11,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az állami megrendelések részaránya a társadalmi célú reklámok növekedésével tavaly 14 százalékra, csaknem 9 milliárd forintra emelkedett a magyar televíziós reklámpiacon.

A szakemberek úgy értékelik, hogy a médiahirdetési piac csak kisebb mértékű zsugorodása főként a jelentősen megemelkedett állami reklámköltésnek volt köszönhető.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Iszlámellenességgel vádolják a francia ásványvízgyártót

A haladók identitásvitát generáltak egy szimpla marketingfogásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Balul sült el az egyik legismertebb francia ásványvízgyártó Twitter-bejegyzése, az Evian ugyanis egy ártatlannak tűnő bejegyzést posztolt közösségi oldalán, arra kérve követőit, hogy ossza meg az, aki aznap már megivott egy liter vizet – számolt be az esetről a V4NA hírügynökség.

A bejegyzéssel önmagában nem is lett volna gond, ha az nem a muszlim böjt első napjára esik, így viszont a muszlimok rettentően felháborodtak, és iszlamofóbiával, sőt rasszizmussal vádolták meg a céget, amely tucatjával kapta a gyűlölködő kommenteket. Volt, aki azt kifogásolta és illetlenségnek nevezte, hogy miért pont a ramadán első napját választotta a cég a tweet közlésére, de olyan kommentelő is akadt, aki szerint a vállalat még csak nem is rejti véka alá az iszlamofóbiáját.

Sokan azonban kiálltak az Evian mellet, mondván, azért mégiscsak Franciaországban vannak, ráadásul a rendszeres vízfogyasztás ajánlott az egészség megőrzése érdekében.

Mások szerint nem kell identitáskérdést csinálni és felesleges vitákat gerjeszteni egy olyan mindennapi tevékenységből, mint a vízivás. A cég végül bocsánatot kért a Twitteren, leírták, hogy nagyon sajnálják a balul elsült bejegyzést, majd leszögezték, hogy semmiféle provokáció nem állt szándékukban.

Tovább olvasom

Marketing

Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Portréfilmek és plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

Közzétéve:

Borítókép: a kampány egyik molinója a Terror Háza múzeum homlokzatán, fotó: Facebook / @30eveszabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a “30 éve szabadon” emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy “öntudatos és büszke” magyar cigány közösség felépítéséhez.

A közalapítvány azt közölte csütörtökön, a nemzetközi roma nap alkalmából az MTI-vel, hogy a cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. A közlemény szerint ez alatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia.

“A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban és így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt”

– emelték ki.

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.

A kampányban az emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, valamint az online felületeken látható plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A Debre Istvánné óvodapedagógusról készült portrét itt tudja megtekinteni:

További portrékat a “30 éve szabadon” emlékév YouTube-csatornáján talál

Az idei nemzetközi roma nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatók rövidfilmek – áll a közleményben.

A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.

Tovább olvasom