Kövess minket!

Marketing

Hős influencer

A sport inspirál, a sport hősöket teremt. A sportolók széles körű társadalmi beágyazottságuknak köszönhetően napjaink egyik legjelentősebb véleményvezérei, akik révén a márkák képesek rá, hogy jelentőségteljes kapcsolatot alakítsanak ki a fogyasztókkal.

A cikk eredetileg a Médiapiac májusi-júniusi számában jelent meg a sportmarketing-melléklet részeként, amelynek további cikkeit itt találja.

Az influencer marketing az elmúlt évek egyik hot topicja, amely kifejezést téves csak a közösségi médiában nagy követői bázissal rendelkező személyiségekre korlátozni.

Ma már nem találkozunk olyan kommunikációs kampánnyal, amelynek ne lenne egyfajta influencerlába: legyen az egy vloggerrel, egy csapat mikroinfluencerrel, egy Instagram– vagy YouTube-celebritással, egy híres zenésszel, televíziós személyiséggel vagy éppen egy sportolóval való együttműködés. Létezik egy úgynevezett PRRR-modell, amely azt mutatja, hogy mi határozza meg egy véleményvezér erejét. Ezek a faktorok a személyiség (personality), az elérés (reach), a rezonancia (resonance) és a hitelesség (relevance).

Úgy gondolom, a megfelelő követői bázis, elérés mellett az illető személyisége, relevanciája, folyamatos kapcsolata a követőivel sokkal fontosabb tényezők egy adott márkával való együttműködés esetében. A globális trendek is azt mutatják, hogy a fókusz egyre inkább eltolódik a minőségi együttműködés irányába.

Egy véleményvezér ereje nem feltétlenül a követői számában rejlik, sokkal inkább az autentikusságában és az egyediségben.

Az influencerek a 21. század történetmesélői, akik egy márkával való együttműködésük során saját történetük révén építik a márka létezésének az okát, és az általuk képviselt értékeken keresztül építik a márka identitását.

Elérésben sem utolsók

A sportolók hétköznapi hősök, korunk egyik legbefolyásosabb influencerei, akik kiemelkedő sikereik, sportteljesítményük révén sokak számára a sport identitását jelentik, és a kimagasló eredményeknek köszönhetően valós értékeket képviselnek, melyekből a rajongók inspirációt és motivációt merítenek.

Olyan, a személyiségük alapját képező értékeket testesítenek meg, mint a tisztelet, a becsület, az alázat, a siker, a küzdeni tudás, a szenvedély vagy éppen a kemény munka. A sportolók globális jelenségek, az adott sportág, sportszervezet vagy márka legértékesebb befektetési eszközei, immateriális javai. Mind globális, mind hazai viszonylatban a topsportolók sokkal nagyobb eléréssel rendelkeznek, mint a sportklubjuk vagy mint az a sportverseny, amelyen szerepelnek.

Fotó: Cristiano Ronaldo a Nike-reklámban

Gondoljunk csak arra, hogy Cristiano Ronaldónak van a legtöbb követője a Facebookon.

A négyszeres aranylabdás portugált 122 millióan követik, csapata, a Real Madrid viszont csupán 108 millió követővel büszkélkedhet.

LeBron James 41 milliós Twitter követői bázissal bír, míg klubja, a Cleveland Cavaliers csak alig több, mint hárommillióval. Roger Federer az Instagramon közel hárommillió követővel veri a férfi teniszezők hivatalos szervezetét, az ATP-t és a wimbledoni bajnokságot, ahol nyolcszoros bajnokként rekorder a svájci sportoló a győzelmek számát illetően. De ugyanez a tendencia itthon is megfigyelhető.

Általánosságban azt lehet mondani, hogy idehaza még csak bronzérmesek a sportolók a közösségi médiabeli követői bázisuk alapján a zenészek, televíziós személyiségek, celebritások, valamint a Z generáció influencerei mögött. Egyedül Dzsudzsák Balázs, Hosszú Katinka, Szalai Ádám, Jakabos Zsuzsanna és Michelisz Norbert tudja felvenni a versenyt a közösségi média menőivel. Ennek ellenére a Z generációs influencerekkel szemben nagy előnyük, hogy sportsikereik, teljesítményük révén olyan hozzáadott értékkel bírnak, amely a hagyományos média fogyasztói körében is közkedvelté teszi őket, így széles körű ismertséggel és indirekt követői bázissal, eléréssel rendelkeznek.

Az emberek figyelnek a sportolók megnyilvánulásaira, akik a különböző médiaszerepléseik révén hiteles személyként állnak a nagyközönség előtt, ezáltal mindig a figyelem középpontjában vannak.

Gondoljuk csak Muhammad Ali vietnami háború elleni fellépésére, amikor visszautasította a katonai behívóparancsot több tízezer ember előtt és a média kereszttüzében, aminek hatására felfüggesztették profi bokszolói engedélyét, és megfosztották addigi címeitől.

Vagy az elmúlt évekből David Beckhamre, aki a legutóbbi, UNICEF-fel közös kampányában a gyermekbántalmazásra hívta fel a figyelmet a testét borító tetoválások segítségével.

A sportoló értéke

Nehéz meghatározni, hogy mi jelenti a sportolók valós erejét, értékét. Mi teszi népszerűvé a sportolókat, mi az, ami miatt sokan fogják követni őket? A személyiségük és a történetük? A sportsikereik és a sportteljesítményük? A kommunikációjuk vagy éppen a fizikai jellemzőik vonzó volta?

Kozma Dominikot és Kenderesi Tamást sportsikereik mellett profi nyilatkozataik, kommunikációs képességeik emelték ki a tömegből. A jamaicai bobcsapatot vagy Eddie Edwardsot a történetük repítette képletesen a csúcsra. Nemzetközi szinten és hazánkban is minden évben jelennek meg különböző listák, amelyek azt értékelik, hogy kik voltak az előző évben a legértékesebb sportolók, kik a legértékesebb sportolói influencerek a márkák számára.

Lehetséges sportszakmai, média- és reklámpiaci szempontokat és az adott sportág értékék figyelembe véve listázni, vagy ezt bővítve például sportújságírói szempontokat is beépíteni az értékelésbe. Itthon eszerint Hosszú Katinka, Babos Tímea, Michelisz Norbert és Szilágyi Áron a legértékesebb sportoló.

Az amerikai Forbes magazin azt méri, hogy mennyit ér a sportolók márkaneve, személyes márkája. Ezt úgy határozzák meg, hogy összeadják az adott sportolóra nézve azoknak a szponzori bevételeknek, szerződéseknek az értékét, amik meghaladták az adott évben a tíz legjobban kereső sportoló átlagos szponzori bevételének az értékét.

Így a 2017-es év legértékesebb sportolója a világ negyedik legnépszerűbb sportágának legendája, Roger Federer lett 37,2 millió USA-dollárral, majd őt követte LeBron James 33,4 millió dollárral, valamint a tavaly visszavonult Usain Bolt 27 milliós értékkel.

A sport inspirál, és olyan influencereket teremt, akik sportteljesítményük révén kiemelkednek a tömegből, akikért az emberek rajonganak, és érzelmileg kötődnek hozzájuk.

A sportolóknak megvan az erejük ahhoz, hogy ne csak sikerre vigyék az egyes társadalmi ügyeket, de tovább írják az egyes márkák történetét, és jelentőségteljes kapcsolatot alakítsanak ki a márka és fogyasztói között.

A szerző a Havas Sports & Entertainment sportmarketing-menedzsere.

A Médiapiac legfrissebb száma megvásárolható ezeken a standokon, illetve itt előfizethető.

Marketing

Átalakul az internetes szolgáltatási piac

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.

Közzétéve:

Pixabay

Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.    

A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
    

A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
    
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
    
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)

Közzétéve:

Fotó: Kondella Mihály

Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.

Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.

Munkában a zsűri balról jobbra: Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a zsűri elnöke, Répássy Zsuzsanna Réka, az ittaSzezon.com alapítója, Vojtek Endre, az MVM Zrt. kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesi senior tanácsadója, Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai és gazdasági vezetője, valamint dr. Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. vezérigazgatói tanácsadója (Fotó: Kondella Mihály)

Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.

Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt

mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke (Fotó: Kondella Mihály)

Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.

Tovább olvasom

Marketing

A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt

Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát. 

A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.

Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.

“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.

Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra

– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez. 

A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):

●    Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
       életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
       márkaígéretek mentén.
●    Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
      kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
      ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
●    Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
      igényeit.
●    Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
      meghatározásánál.
●    Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
      ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
      mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
●    Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
      a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
      nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
      mutatók a teljesítményértékelésben.

A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.

Tovább olvasom