Marketing
Hogyan védekezzünk a freebooting ellen?
A marketing célból készült videók értéket képviselnek, komoly alkotómunka eredményeképpen jönnek létre, így ellopásuk, illetéktelen felhasználásuk komoly bevételkiesést és egyéb sérelmeket okozhat a tulajdonosuknak.
Az online médiával együtt él és virul az interneten a digitális plágium is, mivel ezek a kampány videók az internetre történő kikerülésük pillanatától szinte azonnal óhatatlanul bekerülnek a közösségi média hálózatok hírfolyamaiba, videó megosztókra, és megszületik a kampány videónak egy másodlagos útja a közönséghez, amelyet azonban már nem a videó jogosultja ellenőriz és ural.
„Ezt az online plágiumot nevezik freebotingnak, amelynek lényege, hogy az internetre feltöltött videót valaki letölti és újból feltölti egy másik online felületre, például saját honlapjába beágyazza, saját közösségi média fiókjában posztolja, megosztja, gyakran csonkítva, a szerzői jogi jelzések, emblémák, logók eltávolításával, vagy a videó más torzításával. Az is gyakori jelenség, hogy a videót eredeti közegéből kiragadva egy másik kontextusba helyezik el, amelynek következtében a videó eredeti üzenete is elveszik, rosszabb esetben megváltozik, és már nem szolgálja a jogosultjának az érdekeit és eredeti célkitűzéseit” – emelte ki dr. Horváth Katalin ügyvéd.
Kérdés, hogy hogyan lehet gátat szabni ennek a jelenségnek, vagy legalábbis elterjedtségének mértékét csökkenteni, hogyan lehet felvenni a harcot az internet anonimitása mögé bújó, jogsértő újbóli feltöltőkkel. A megoldás részben jogi, részben marketing jellegű – mutatott rá a szerzői jogász.
1. Értékelje át bevételszerzési módszereit!
Akármilyen csábító is lehet a videó megosztón való jövedelemszerzés abból, hogy sokan megtekintik a videónkat, nem ez a leghatékonyabb módszer. Az ilyen jövedelemszerzés lassú, rengeteg megtekintés szükséges ahhoz, hogy egyáltalán elkezdődjön a fizetés, ráadásul a Facebookon, Twitteren történő másodlagos közzétételek nem is hoznak pénzt a házhoz. Át kell ezért alakítani a bevételek forrását, és inkább a kampány videóban megjelenített szponzoráción keresztül érdemes realizálni a bevételeket.
2. Terelje a felhasználót a saját felületére!
A videó internetes elérhetővé tétele önmagában nem elég ahhoz, hogy elérje a kitűzött célt, vagyis azt, hogy minél több közvetlen és használható kapcsolatra tegyünk szert a felhasználókkal. Össze kell kötni a felhasználókat a vállalkozásunkkal, át kell terelnünk a saját honlapunkra, Facebook oldalunkra. Erre jó eszköz a videó végére egy rövid személyes üzenet szerkesztése, például: „ha tetszett a videó, kérem látogasson el a weboldalamra, iratkozzon fel a hírlevelemre”, vagy „ha tetszett, kérlek kommentelj a videó alá, és iratkozz fel YouTube csatornánkra itt”. Ezek az üzenetek tartalmazzák a weboldalunkra, blogunkra, vállalkozásunkra történő utalást.
3. Brandingelje videóját!
Ha videóján feltünteti céglogóját, vagy intro-t, outro-t szerkeszt a videóba, feltünteti a videó stáblistáját, vagy a videót vízjellel, vagy egyéb szerzői jogi (copyright vagy © ) jelzéssel látja el, már többet tett azért, hogy videóját ne lehessen olyan könnyedén ellopni, vagy legalábbis a lopás és a videó származása bizonyítható legyen. Fontos, hogy ezeket a jelzéseket úgy tegyék fel a videóra, hogy a freebooter ne tudja azokat könnyen eltávolítani. Az ilyen szerzői jogi jelzések eltávolítása ráadásul jogsértésnek, adott esetben bűncselekménynek is minősülhet, amely még jobban elveszi a kedvét a videó tolvajoknak. Ezekkel a jelzésekkel azt is megelőzhetjük, hogy a jogsértő olyanokkal védekezzen, minthogy „nem tudtam, hogy védett”, „azt hittem, hogy közkincs”, „nem tudtam, ki a szerző, ezért nem tudtam engedélyt kérni”.
4. Lépjen fel a lopás ellen!
Ha olyan videóra bukkan az interneten, amely esetén felmerül a gyanúja, hogy az freebooting áldozata lett, célszerű elsőként a szerző tájékoztatása (természetesen erre csak akkor van lehetőség, ha a szerző személye számunkra ismert).
A későbbi bizonyíthatóság érdekében javasolt a jogsértő tartalom dokumentálása például képernyőkép („screenshot”) készítésével, hiszen ez később egy jogi eljárásban segítséget nyújt abban az esetben, ha a jogsértő tartalom időközben eltávolításra kerül. Komolyabb jogsértés esetén érdemes közjegyző jelenlétében megtekinteni és letölteni a jogsértő videót, és ezt közjegyzői jegyzőkönyvben (ténytanúsításban) rögzíteni.
Ha a békés megoldás nem működik, bevethető a szerzői jog és az elektronikus kereskedelmi jogszabályok teljes arzenálja. A videó jogosultja például a videó tárhely- vagy tartalom szolgáltatóját felszólíthatja a jogsértő videó eltávolítására szerzői jogi alapon, ehhez egy jogszabályban meghatározott tartalmú levelet kell küldeni a szolgáltatónak, aki 12 órán belül köteles eltávolítani, elérhetetlenné tenni a videót és feltüntetni, hogy melyik jogosult jogsértést állító közlése alapján került erre sor. A videó feltöltője 8 napon belül élhet kifogással a szolgáltatónál az eltávolítás ellen, ebben az esetben a szolgáltató újra elérhetővé teszi a videót, és értesíti a jogosultat erről, akinek 10 munkanapja van arra, hogy szerzői jogsértés miatt pert indítson vagy büntető feljelentést tegyen. Ha ezt megteszi, a szolgáltató újra eltávolítja a videót, és az így is marad mindaddig, amíg az eljárásban a bíróság jogerős határozatot nem hoz.
A YouTube-nak, a Facebooknak, a Twitternek és a nagy közösségi média hálózatoknak, videó megosztóknak saját űrlapjuk és szabályzatuk van a fenti eltávolítási kérelemre vonatkozóan, amelyek kitöltése azonban angol nyelvtudást és némi szerzői jogi jártasságot igényel.
Ha a videó átvétele komoly veszteséget okoz, vagy sérti vállalkozásának vagy a szerzőnek a becsületét, jóhírét, akkor érdemes szerzői jogban jártas ügyvédhez fordulni, és az ügyet professzionális segítséggel vinni bíróság elé – hívta fel a figyelmet dr. Horváth Katalin szerzői jogi ügyvéd.
Marketing
A magyarok a legkevésbé fogékonyak az egészségügyi reklámokra
A 40 százalékos régiós átlaggal szemben nálunk csak 32 százalék érdeklődik az ilyen hirdetések iránt – hívja fel a figyelmet a VG.
Jelentősen, 10 százalékkal nőtt azok száma, akik a gyógyszerfogyasztásban látják egészségük javulásának zálogát 2019 óta – derült ki a Dentsu médiaügynökség elemzéséből. Mint írják, a költségérzékeny, minél olcsóbb gyógyszereket keresők száma 8 százalékkal emelkedett.
Az elemzés a vizsgált országok tekintetében egyenként is vizsgálja az egyes gyógyszercsoportok iránti attitűdöket, bemutatja az egészséggel kapcsolatos kiadások következő években várható változását, az egészségügyi reklámok iránti affinitást, és részletesen kitér az e-egészségügy robbanásszerűen növekvő területének a vizsgálatára is – írja a Világgazdaság.
A magyarok a legkevésbé fogékonyak az egészségügyi reklámokra a régióban, a 40 százalékos régiós átlaggal szemben nálunk csak 32 százalék érdeklődik az ilyen hirdetések iránt
– derül ki a cikkből.
Megjegyzik: a tanulmány egyik fontos konklúziója, hogy a márkáknak ebben a helyzetben fokozottan célszerű egészségközpontú megközelítést alkalmaznia.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Tizenhét év televíziós reklámozási gyakorlatát vizsgálta az NMHH
A reklámozási hajlandóság a nézettségcsökkenés ellenére is meredeken emelkedett.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az elmúlt 17 év televíziós klasszikus reklámozási gyakorlatát tekintette át annak érdekében, hogy a hirdetési piac ezen nem elhanyagolható súlyú szegmensének legfőbb trendjeit meghatározza.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte az MTI-vel, hogy
elsősorban a reklámterhelés nagyságára, a reklámbefogadás szokásaira és a hirdetési szektorok erősorrendjének alakulására fókuszált a kutatás.
Kifejtették, hogy 15 televízió (ATV, Cool, Discovery Channel, Duna, Film+, M1, M2, Minimax, National Geographic, RTL, Spektrum, Sport1, Sport2, TV2, Viasat3) 2006-2022 közötti reklámozási gyakorlatát térképezte fel a hatóság.
Az NMHH a mintát úgy állította össze, hogy az a közszolgálati és az általános műsorrendű kereskedelmi televíziók mellett tematikus csatornákat is tartalmazzon – közölték.
Emlékeztettek, hogy a médiatörvény előírása alapján a kereskedelmi médiumokon 6-24 óra között az adásidő maximum húsz százalékát lehet reklámozásra fordítani, azonban az éjfél és reggel 6 óra közötti periódusra már nem vonatkozik semmilyen időbeli korlátozás, mi több, a televíziós vásárlás típusú hirdetések közzétételére sem alkottak időkorlátot.
A reklámfilmek elsődleges célcsoportját hagyományosan a 18-59 évesek alkotják, azaz az aktív keresők, így a kutatás is erre a korcsoportra koncentrált.
A televíziós reklámterhelés korántsem elhanyagolható mértékű: 2022-ben a vizsgált médiumokon a klasszikus reklámok az adásidő 13 százalékáért feleltek.
A legtöbb hirdetést a tematikus csatornák (18 százalék) sugározták, de nem sokkal maradtak el mögöttük az országos kereskedelmi televíziók (16 százalék) sem, igaz, az állami fenntartású adók “reklámadagja” – az eltérő szabályozás miatt a közszolgálatra más törvények vonatkoznak – ehhez képest elenyészőnek tűnik (5 százalék) – írták.
A legszembetűnőbb trend, hogy a reklámozási hajlandóság a televízióknál megfigyelhető nézettségcsökkenés ellenére is – a GRP-alapú értékesítés “logikájának” megfelelően – meredeken emelkedett.
A kutatás szerint a magyar tévénézők többsége reklámkerülő, az elmúlt öt év átlagai alapján, az első hirdetés képernyőre kerülése azonnal egy komolyabb elkapcsolási hullámot eredményez.
A hirdetési szektorok tekintetében évről évre ugyanazok a szereplők állnak a toplista élén: a gyógyhatású készítmény, a kereskedelem és az élelmiszerszektor termékei és szolgáltatásai – állapították meg.
Úgy folyatták, hogy a 2000-es évek közepét még kiegyensúlyozott reklámkibocsátás jellemezte, hiszen 2013-ig évente nem egészen 1,3 millió hirdetést tettek közzé a televíziók.
Kivételként a nemzetközi pénzügyi válság Magyarországra érkezésének évét, 2009-et lehet kiemelni, amikor a szpotok száma 13 százalékkal visszaesett.
Ezzel szemben 2014 és 2019 között valóságos “reklámözönvíz” árasztotta el a televíziókat. Akkoriban évente átlagosan több mint tíz százalékkal bővült a vizsgált csatornák hirdetéseinek száma – tették hozzá.
Az elmúlt öt év adatai alapján úgy tűnik, hogy a vásárlóerő és a reklámkerülés között nincs statisztikailag igazolható összefüggés, azaz a legmódosabb nézők nagyjából ugyanolyan arányban morzsolódnak le, mint a legalacsonyabb vásárlóerejűek.
A kutatás szerint 2016 óta a gyógyhatású készítmények, a kereskedelem, az élelmiszer, továbbá a szépségápolási termékek, a telekommunikáció és a pénzintézetek hirdetései voltak a leggyakoribbak.
Mellettük a szabadidőszektort, a háztartási cikkeket és a közlekedést kell még megemlíteni, azonban ez utóbbiak reklámmegjelenései statikusak voltak, alig változtak az évek során.
Az elmúlt közel két évtized adatai alapján megállapítható, hogy a hirdetési szokások változatlansága mellett a nézőszám és a reklámok gyakoriságának az ollója egyre inkább szétnyílt: egyre több hirdetés került képernyőre, amelyek előtt egyre kevesebben ültek – áll az NMHH kutatásában.
Marketing
Büszkeségeink, a hungarikumok – ezzel a címmel nyílt kiállítás a Vajdahunyad várában
Október közepéig lehet megtekinteni a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
Nagy István agrárminiszter a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban berendezett kiállítás csütörtöki megnyitóján az MTI beszámolója szerint kiemelte: a tárlat megrendezésével a múzeum fontos küldetést vállalt magára. A tárlatot megtekintve a magyarok rácsodálkozhatnak arra, hogy mennyi értékünk van, és a külföldről érkezők is láthatják eredményeinket.
“Nekünk, magyaroknak van hitünk, van hagyományunk és van kultúránk”
– mondta, hangsúlyozva: erre a hármas egységre lehet építeni egy olyan jövőt, amely a 21. században is tartós marad. Hozzátette: ezen a hármas egységen az ékkövek a hungarikumok, amelyek nemzetünk legjavát tudják bemutatni.
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Kiemelte: a hungarikum mozgalom legnagyobb eredménye, hogy az emberek figyelmét ráirányítja arra, hogy mi az érték, hogy vegyék észre a körülöttük lévő értékeket.
“Legyünk hát büszkék Szent István ünnepéhez közeledve arra, hogy ily csodákra vagyunk képesek, ily értéket tudunk teremteni”
– mondta.
Estók János, a múzeum főigazgatója kiemelte: augusztus 20-án az államalapításra, Szent Istvánra emlékezünk, a kiállítás pedig azt mutatja be, hogy hogyan formálódtunk magyarrá. Ezalatt a bő ezer év alatt hogyan formálódott lelkiségünk, gondolatiságunk, életvitelünk és az a szellemi és anyagi kultúra körülöttünk, amlynek mentén magyaroknak nevezzük magunkat. A hungarikumok azok, amelyek ezt az érzületet megtestesítik – emelte ki.
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Elmondta: a csaknem 90 hungarikum közül az agrárszférához – a mezőgazdasági termelés mellett az életmódhoz, életvitelhez és az élelmiszeriparhoz – kapcsolódó több mint 50 hungarikumot emelték ki. A tárlat igazi összegzés, az a gondolatiság ismerhető meg, amely ezekben a tárgyakban, hagyományokban, viseletekben, a lelkiség különböző megnyilvánulásaiban, beleértve a népmeséket is, jelen van.
Kiemelte: a tárlaton megjelenő témákat ki is bontják, hiszen az elmúlt időszakban a Herendi Porcelánmanufaktúrával két időszakos kiállítást valósítottak meg közösen, tavasszal zárták a halasi csipkét bemutató tárlatot, őszi tárlatuk középpontjában pedig a Hortobágy áll, a hungarikumokat is megjelentetve.
A Büszkeségeink, a hungarikumok című tárlat összegyűjtve mutatja meg a magyarság kincseit: nyelvünk, irodalmunk, tudományunk eredményeit, az egykori és mai lángelmék teljesítményeit. A kiállításon együtt vannak jelen a történelmi múlt a tudomány, és a kultúra teljesítményei, a gasztronómia kiválóságai és a kreatív magyar elme találékonyságai – áll az ismertetőben.
Az október közepéig látható tárlat kurátora Orosz Diána gyűjteményi főosztályvezető, a látvány Sárik Zsanett grafikus munkája.