Kövess minket!

Marketing

Hogyan nyerjünk oroszlánt?

Bronz oroszlánt nyert az idei Cannes Lions-on a Novartis ViaOpta Daily alkalmazása Mobil kategóriában. Rendhagyó esettanulmányunkban nem magát az appot, hanem a győzelemig vezető utat mutatjuk be az alkalmazást kitaláló és fejlesztő ARworks vezetőjének, Budaházy Szabolcsnak és a pályázatot külső szakértőként elkészítő Szabó Ákosnak, a Studio Binär ügynökség tulajdonosának segítségével. Szavaikból kiderült: marketinges, kommunikációs versenyekre pályázni legalább olyan gondos tervezéssel érdemes, mint ahogyan kampányt vagy épp appot fejlesztünk. S ha valami ilyen szinten tervezhető, akkor bizonyára akadnak másolható sikerkritériumok. Ezeket kerestük.

 

A ViaOpta Dailyről röviden

A ViaOpta Daily a Novartis látássérülteknek, vakoknak készült mobilalkalmazása, amely mások mellett színfelismerővel és bankjegyfelismerővel segíti a célcsoport mindennapi eligazodását. A koncepció és a megvalósítás az ARworks feladata volt a bázeli Novartis-központ felkérése alapján.

A pályázati stratégián külső szakértőként Szabó Ákos dolgozott. A Cannes Lions mellett az IAB MIXX és a CLIO Healthcare versenyekre nevezték be az applikációt.

Az eddigi eredmények között egy Cannes Lions bronz szerepel Mobil kategóriában, emellett a Cannes Lions Health versenyen két shortlistes helyezést ért el a pályázat.

Az alkalmazás bemutatkozó filmje a Cannes Lions archívumában itt tekinthető meg:

http://www.canneslionsarchive.com/winners/entry/569565/viaopta-daily-smartphone-application

Az ügyfelek és a mobil

Ez az első nehéz kérdés, mint Budaházy Szabolcs mondja: „A mobilalkalmazás, mint kreatívtermék egészen más, mint egy reklám. Ha egy márka valóban jól akarja használni a mobilt, ezt el kell fogadnia. A felhasználó nem fog letölteni egy cégreklámot a telefonjára. Ahogyan nem keresünk aktívan olyan tévécsatornát, amelyen csak reklámok vannak, és az újságot sem a hirdetésekért lapozzuk át. Ez egy olyan koncepcionális különbség, amelyet az ügyfelek egy jelentős része még nem ért.”

A márkatulajdonosoknak tehát azt kell belátniuk, hogy az applikációknak nem a márkákról kell szólniuk, hanem olyan funkciókat, szolgáltatásokat kell kínálniuk, amelyek a felhasználók számára igazán hasznosak vagy izgalmasak. A szakember szerint éppen az a jó a ViaOptában, hogy valódi segítséget nyújt a célcsoport számára gyakran előforduló helyzetekben. Ez egyébként nem kizárólag az olyan speciális igényű célcsoportok számára fontos, mint amilyenek a vakok. Hasonló okokból jó irány a Nike vagy az Adidas futóapplikációja, amely ahelyett, hogy a klasszikus reklámlogikát követve például a cipőkínálatot mutatná be, inkább segíti a futóedzéseket.

Miközben az ügyfelek óvatossága versenyszempontból jó hír is lehetne, mivel kevesebb erős megoldás mérettetik meg a mobilhoz kötődő kategóriákban, ez a hozzáállás valójában inkább hátrány, hiszen egy app fejlesztéséig sok esetben nagyon küzdelmes eljutni. A cégek jellemzően érzik, hogy a mobilterülettel kell valamit kezdeni, de ennél nem feltétlen jutnak tovább. A cég piaci helyzetén, a vállalati kultúrán túl kiemelten fontos a döntéshozó személye is.

Nem volt ez másképp a Novartis esetében sem. A gyógyszeripar a számos megkötés miatt eleve speciális szektor, ugyanakkor az m-egészség óriási potenciállal bír, így egyszerűen muszáj a cégeknek a mobilos jövőn gondolkodniuk. A Novartis részéről a svájci központban dolgozó mobilmarketingért felelős vezető volt az ügyfél, aki az elmondás alapján igazi geek, nemcsak tudja, hogy a mobil fontos, hanem át is érzi, hogy miért. A már említett okokból azonban a Novartis – ahogyan más gyógyszercégek is – inkább óvatos, így egy-egy ilyen projekt nemcsak a fogyasztóknak szól, hanem felfogható látványos belső edukációs projektként is.

Nemcsak ügyféloldalon merültek fel személyes ambíciók, mint Szabó Ákos mondja, ő is régóta szeretett volna már egyszer Cannes Lions-on vagy hasonló nemzetközi pályázaton dolgozni. Különösképp akkor merült ez fel, amikor a rich media megoldásokat bevezették a magyar piacon, és egy-egy megjelenés rendkívül jól sikerült. Ám volt olyan eset, hogy hiába látszott világosan a potenciál, a megvalósító kreatívügynökség időhiányra hivatkozva nem volt partner a nevezésben. Pedig, mint mondja, egyáltalán nem igaz, hogy a magyar piacon ne születnének erős munkák. Épp ellenkezőleg, csakhogy ezekkel megfelelően kell foglalkozni, és a versenyekhez is jóval tudatosabban érdemes hozzáállni.

Nem TCR, hanem kemény üzlet

Az interjú során felvetettük, hogy a magyar és a nemzetközi mezőny gyakran TCR-ekkel vagy ezekhez nagyon közeli munkákkal arat sikert, és miközben ezek gyakran zseniális megoldások, mégis mások az érzéseink e győzelmekkel kapcsolatban, mintha kőkemény piaci helyzetben születne frappáns megoldás. Ezzel részben Szabó Ákos is egyetértett: „Tudható, hogy ha jó témát választunk, és azt jól dolgozzuk fel, az sok könnycseppet csal a zsűri szemébe, és szar alaknak fogják magukat érezni, ha kiszórják ezeket a shortlistről.”

A ViaOpta Daily ugyan egy komoly, akár sajnálatot is keltő témával foglalkozik, ám szó sincs TCR-ről. Mint Budaházy Szabolcs elmondta: a látássérülteknek szóló termékek komoly üzletet jelentenek a Novartis számára, és ennek fényében gondolkodtak az appról, de a versenyeken való indulás marketingértékéről is. Hogy mást ne mondjunk: ez utóbbi marketingérték kiaknázásához külső szakértőt vontak be.

„Amikor a vaksággal kapcsolatban megszondáztam az ismerőseimet, kiderült, hogy sokaknak van életszerű tapasztalata. A világon negyedmilliárd vak és súlyos látáskárosult él, és ha ezt felszorzod a barátokkal, ismerősökkel, családtagokkal, tízmilliós nagyságrendű az érintettek száma még a fejlett országokban is. A téma tehát jól működik, de nem azért választottuk ki, mert zokogó zsűritagokat vizionáltunk”, foglalta össze Szabó Ákos.

Budaházy SzabolcsNézze meg Budaházy Szabolcs teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Így épült fel a projekt

Az ARworks 2014 novemberében-decemberében kezdett el Szabó Ákossal beszélgetni, kifejezetten a pályázati stratégia elkészítéséről. Ezt követően a munka jelentős részét a szükséges háttérinformációk, insightok gyűjtése, rendszerezése jelentette. Szabó Ákos ennek nyomán egy olyan háttértanulmányt készített, amely részben az app szempontjából szóba jöhető versenyeket, kategóriákat rendszerezte, másfelől piaci elemzést készített egy potenciális bevezető kampányt előkészítendő. (Ez utóbbi egyelőre nem valósult meg a tervezett formában.) Az előkészítő munka során több archívumba regisztrált, és 3-4 évre visszamenőleg megnézte, milyen pályázatokat adtak be a cégek, és ezek közül melyek voltak a befutók. Azt találta egyébként, hogy látássérülteknek szóló szolgáltatásokkal az utóbbi időben viszonylag ritkábban pályáztak. Nemcsak a témákat vizsgálta azonban, hanem azt is, hogy a győztes pályázatok formailag hogyan néznek ki.

Szabó Ákos szerint fontos nagyon részletesen megvizsgálni a közeget, a versenyt, a zsűrizési körülményeket és szempontokat. „A különbség az indulás és a győzelem között olyan, mint nyelvet tanulni és nyelvvizsgát letenni. A kettő nagyon nem ugyanaz. Megvannak a vizsga sajátos követelményei, közege, környezete. Azaz a vizsgának kell ott és akkor megfelelni, nem pedig a nyelvtudás valamiféle általános követelményeinek. Ettől persze a megfelelő nyelvtudás alap.”

E munka alapvetően fejnehéz, azaz az előkészítés, elemzés sokkal több energiát és időt vesz igénybe, mint maga a pályázás. A versenyek szelektálásán túl a megfelelő kategóriák kiválasztása is fontos. A ViaOpta például többnyire a mobil kategóriába illeszthető, de az IAB Mixxen a Branded Utility kategóriában indul. A cél az, hogy megtaláljuk azt a versenyterepet, ahol a legjobb pályázatot tudjuk beadni, a legokosabb közelítéssel.

A versenynaptár áttekintése azért is segít, mert akkor a pályázati „pakk” legyártásakor már előre lehet illeszkedni az egyes pályázatok követelményeihez. Ha az alap jó, bár vannak specifikumok, viszonylag kevés energia-befektetéssel lehet mutálni az anyagokat az egyes versenyek között. Szabó Ákos szerint érdemes egyébként eleve több versenyben gondolkodni, mivel így lehet a marketingértéket maximalizálni, és értelemszerűen nő a nyerési esély. Ez nem jelenti azt, hogy ne priorizálhatnánk a versenyeket, ő például a ViaOpta anyagait alapvetően Cannes-nal a fejében készítette el, de mivel sok a pillanatnyi elem (zsűri összetétele, hányadikak vagyunk a sorban, stb.), nem érdemes mindent egy lapra feltenni.

A ViaOpta versenyeken indítása – bár a pályázás többnyire az ügynökségek, szolgáltatók szívügye – az ügyfélnek is fontos volt, talán épp a fentebb említett mobiledukációs és személyes szempontok miatt, ám aztán nem szólt bele a folyamatba. Nemcsak ez volt azonban érdekes a versenyprojektben, hanem a külső szakértő bevonása is. A versenyeken való indulást többnyire az ügynökségek menedzselik, ám Budaházy Szabolcs azt mondta, ők belátták, hogy megfelelő minőségben ők maguk nem tudják a pályázatokat elkészíteni. Nemcsak a kapacitáshiány volt azonban szempont, hanem a külső szem is: egy olyan szakértő, akinek nincsen köze a marketingmegoldáshoz, azaz nem lesz elfogult, mert nem szerelmes a termékbe.

Szabó ÁkosNézze meg Szabó Ákos teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

A vizsgahelyzet, avagy mi kell a zsűrinek?

Budaházy Szabolcs korábbi zsűrizési tapasztalataiból tudta, hogy ez egy speciális helyzet. Az első rostán a zsűritagok gyakran néhány másodpercnyi benyomások alapján szórnak ki, vagy éppen engednek tovább alkotásokat. Azaz egy versenymunkának – főleg ha nem divatos vagy szexi a termék/az ügynökség/a piac – ennyi ideje van jó színben feltűnnie, hogy aztán megkaphassa második körben a nagyobb figyelmet. Az tehát egy fontos taktikai kérdés, hogy mit veszünk előre egy pályázatban, mit emelünk ki e döntő másodpercekben.

„Ha gyerekeken tesztelünk egy reklámot, hamar kiugranak azok az elemek, amik megfog(hat)ják a felnőtteket is. A gyerek ilyen szempontból amplifier. Panni, a lányom sokszor elcibálta a telefonjaimat, és pontosan mutatta, hogy mik lesznek azok a feature-ök, amik megfoghatnak egy nem vak embert. Mert, ne felejtsük el, a pályázatot olyan szakemberek értékelik ki, akiknek jó eséllyel fogalmuk sincs arról, hogy a vakok hogyan használják a mobiltelefonjukat. Panni két funkciót imádott: a színfelismerőt és a bankjegy-felismerőt, ami miatt lopkodta az euróimat, hogy valóban azonosítja-e azokat a telefon”, említ egy érdekes nézőpontot Szabó Ákos.

A tervezés mellett tehát fontos az intuíció, a kevéssé formalizálható, beleérzésen alapuló tesztelés. Talán meglepő, de amúgy a vakok is a színfelismerőt tartják a legérdekesebbnek. Szabó Ákos dolgozott egy kisebb csoporttal a bécsi vakok iskolájában, és itt szerzett nem-evidens tapasztalatokat a témáról: „Látóként nehéz megérteni a színekkel kapcsolatos percepcióikat, de a vak gyerekek rajonganak a színekért és szeretnek színesen öltözködni. Hasonlóan érdekes, hogy a vak Facebook-felhasználók átlagosan több képet töltenek fel, mint a nem vakok.”

A zsűri megnyerésének egyik kulcspontja, hogy megtaláljuk azokat a kulcselemeket, amelyek nagy eséllyel bárkit megfognak nagyon rövid idő alatt. Ezeknek akkor is működniük kell, ha a pályázatunk a nap végén 166. pályamunkaként kerül a zsűri elé. Azonban vannak olyan helyzetek és versenyek, amikor és ahol a zsűrizés nem annyira futószalagszerű, és ekkor kerül elő a másik szempont: hitelesnek kell lennünk, nemcsak menőnek. Azaz ha valaki alaposabban ránéz a pályázatra, ne lógjon ki a lóláb. E két szempont – a gyors hatás és a tényleges tartalmi mélység – nem könnyen összeegyeztethető, emelte ki Szabó Ákos.

Mi nyer ma?

Idén jól sikerült Cannes a magyaroknak, három bronzot is elhoztak, ezek közül az egyik a ViaOpta volt. Miközben elmondható, hogy mobilterületen talán egyelőre könnyebb kitűnni, a két szakember arra figyelmeztet, hogy az iparág szédületes iramban fejlődik, így a mobilos siker lehetősége egy viszonylag szűk ablak, amely akár már jövőre bezárulhat. Szabó Ákos szerint a divatokat azért érdemes figyelni, beépíteni, de aztán dobjuk is el azokat, hogy ne ragadjunk bele mások kereteibe.

Budaházy Szabolcs szerint pedig az látható, hogy a mobil kategóriában zömmel olyan munkák kaptak díjat Cannes-ban, amelyek valóban jól és erőteljesen építenek a mobiltelefonok funkcióira. Azaz nem tesznek erőszakot a készüléken, nem alibiznek, hanem 100 százalékig kihasználják. Jó példa a L’Oréal által piacra dobott Make-up Genius. Ez önmagában nem tud semmi újat: beszkenneli az arcunkat, és aztán sminket rakhatunk magunkra. Ilyet sokat láttunk már, de például ha csücsörítünk, a smink tökéletesen követi a szánk mozgását. Az app ötlete tehát nem annyira eredeti, ám a mögöttes technológiai megoldás magas szintű, és nem elégszik meg azzal, hogy ilyen-olyan módon bohóckodunk a tükörképünkkel, hanem teljesen kiaknázza a mobilképernyőt.

 

Mit tanultunk mindebből?

• A versenypályázatok elkészítése nagy erőforrást fog le akkor is, ha rosszul csináljuk, így érdemes inkább jól… Tekintsünk a versenyekre legalább olyan tudatosan, mint magára a kampány/szolgáltatás/termék elkészítésére, piacra vezetésére. Ez is marketing, csak más piacon.

• A külső szem aranyat ér. A bevonása többféle formában is hatékony lehet.

• Nem érdemes mindent egy lapra feltenni, a marketingbefektetés jobb eséllyel térül meg, ha a lehető legtöbb releváns versenyen indulunk el. Ezen belül priorizáljunk.

• Elemezni muszáj, de emellett nem elhanyagolható az intuíció.

• Vizsgáljuk meg, mi az ügyfél motivációja.

• A verseny éppen olyan, mint bármelyik más vizsga: mint versenyzők mérettetünk meg, és ehhez nemcsak a versenypiacot kell érteni, hanem a zsűrizési helyzetet is szem előtt kell tartani.

• Hallgassunk a gyerekekre;)

 

Marketing

Kilencszeres Lounge Design-siker született a világversenyen

A magyar marketinges cég munkájának köszönhetően magyar cégek világmárkákkal szerepelhettek egy platformon.

Közzétéve:

Kilenc díjjal ismerték el a budapesti Lounge Design ügynökség munkáját a kreatív szakma egyik neves világversenyén, a Muse Creative Awardson – közölte csütörtökön a Lounge Group. A nemzetközi megméretésen közel négyezer, a világ minden pontjáról érkező nevezésből választották ki a legjobbakat.

Oreo, Burberry, BBC, DreamWorks Animation, Ferrari, Warner Bros – a nekik készült nyertes kreatív munkák mellett most a Lounge Group ügynökségének ügyfelei is felkerültek a Muse Creative Awards győzteseinek listájára.

„Van az a mondás, miszerint nem terem új a nap alatt” – kezdi Knjo Ong, a versenyt rendező International Awards Associate (IAA) vezérigazgatója. „Ez nem is állhatna messzebb az igazságtól. Minden évben akad valami új és izgalmas a versenyművek között” – teszi hozzá.

A neves verseny 44 fős zsűrije 23 országból képviseltette magát. A bírák a digitális és kreatív szakma nagyágyúi közül kerültek ki, így például Alessandro Sciortino a McCann Worldgroup kreatívigazgatója, Daniel Lobaton a Saatchi & Saatchi NY Executive kreatívigazgatója, Renato Barreto a MullenLowe társ-kreatívigazgatója, Sebastiano Boni, a Huawei Head of User Experience szakértője mellett Min Lu, a Facebook marketingvezetője, valamint Frederick Rickmann, a DNgroup Aps igazgatója is az ítészek között szerepelt.

A Lounge Group megtisztelőnek érzi az elismerést, erről a cégcsoport kreatívigazgatója, Radovics Péter beszélt:

„Elsősorban annak örülök, hogy a győztes munkáink most eljutnak olyanokhoz is, akik eddig nem ismerték őket, esetleg nem figyeltek még fel az ügynökségre. Azt gondolom, mindegyik olyan színvonalat képvisel, amellyel szívesen mutatnám be magunkat, a gondolkodásunkat, illetve a szakmai elképzeléseinket. Remélem, hogy ezekre a kampányokra más fesztiválokon is felfigyelnek majd.”

A Lounge Design a Muse Creative Awards díjait a következő munkákkal nyerte meg: MVM Csoport „Future Talks” (platinum és arany – print és online hirdetés kategória), Szerencsejáték Zrt. „Ötöslottó” imázsfilm (két platinum – film és kraft kategóriákban), MVM Csoport „MVM Edison 2020” film (két arany – film és kraft kategóriákban), Szerencsejáték Zrt. „Karácsonyi sorsjegy képeslap” kampány (arany – stratégiai program kategóriában), Magyar Telekom „Telekom x Ivan and the Parazol” (arany és ezüst – social media influencer kampány és márkázott tartalom kategóriákban).

A nemzetközi siker azért is nevezhető jelentősnek, mert a nevezett munkák már mind a pandémia idején születtek, így a kreatív szakembereknek újféle kihívásokkal és nehézségekkel kellett szembenézniük.

„Bár nehéz időszakban születtek ezek a kampányok, a kreativitásra, ilyen jellegű közös munkára nem feltétlenül hat mindez hátrányosan. Amit elveszítünk bizonyos területeken, azt visszakapjuk máshol, azaz szerintem, ha jól menedzseljük az új helyzeteket, akár előnyünkre is fordíthatjuk őket szakmailag”

– mondja Radovics Péter.

A Lounge Group kreatívigazgatója arra is válaszolt, mely nevezés állt szívéhez legközelebb. „Nekem az MVM Future Talks kampánya a személyes kedvencem. Az ötlet, a megvalósítás és a különböző kulturális utalások, vonatkozások rétegei egyszerre vannak jelen, és a célcsoport számára egyetlen pillanat alatt, egyszerre érthetők meg. Pont annyi idő alatt, amennyi egy ilyen hirdetés megnézésére jut az életünkből. Szórakoztató és képes elgondolkodtatni, azaz akár képes arra is, hogy elérje a célját, és az érdeklődést akcióra váltsa.”

Az IAA vezérigazgatója, Knjo Ong kiemelte, hogy a jövőben is elismerik majd azok munkáját, akik a nehézségek közepette is kiváló helytállásról tesznek tanúbizonyságot: „Az éppen zajló világjárványt tekintve az IAA szakmai csapataként csodálattal tekintünk arra az akaraterőre, amellyel az emberek saját iparáguk akadályain felülkerekedtek.”

Tovább olvasom

Marketing

Így alakult a reklámpiac 2020-ban

A koronavírus-járvány teljesen felborította a reklámpiacot.

Közzétéve:

Pixabay

Miután 2020 elején világszerte kitört a koronavírus-járvány, a kormányok igyekeztek mindent megtenni polgáraik védelméért.

Ahogy sok más országban, az Egyesült Királyságban is kulcsfontosságú stratégiai céllá vált, hogy az ország lakosságát a lehető legszélesebb körben tájékoztassák a helyzetről: a vírus veszélyességéről, az ellene való védekezési lehetőségekről, az egyes rendszabályok meghozataláról, annak szükségességéről. E cél elérése érdekében a brit kormányzat hatalmas kampányokba kezdett, és élt a kereskedelemben jól bevált hirdetési formák alkalmazásával. Üzeneteit a nyilvánosság számára fizetett reklámokkal is igyekezett minél hatásosabban eljuttatni. A szakemberek számára így nem okozott meglepetést, hogy a brit kormány tavaly országa első számú hirdetőjévé vált, nem kevesebb, mint 164 millió font (kb. 69 milliárd forint) költéssel. A TradingPlatforms.com szakportál adatai szerint

ezzel olyan magántulajdonban lévő cég- és egyben hirdetőóriásokat is megelőzött, mint a több mint négyszáz fajta élelmiszer, illetve egyéb fogyasztási terméket gyártó Unilever multinacionális vállalatot, vagy a Sky médiaóriást.

A kormány mellett a Public Health England (PHE) közegészségügyi szervezet is felkerült a brit vezető hirdetőinek Top 10-es rangsorába: 2020-ban a hetedik helyen végzett. Megjelenése további bizonyíték a Downing Street 10.-ben tett erőfeszítésekre, amelyet a 66 millió polgár tájékoztatására, a nyilvánosság legnagyobb fokú elérésére tettek.

A PHE tavalyi 80,5 millió fontos (kb. 34 milliárd forintos) hirdetési kiadása csaknem 800 százaléka volt az előző éviének, s ez a brit szervezetek között minden idők legnagyobb reklámköltség-növekedésének számít egyik esztendőről a másikra.

A koronavírus-járvány kitörését követően egyébként a briteknél, tavaly márciusról áprilisra több mint 90 százalékkal csökkent a reklámozás a metró- és vasútállomásokon, 76 százalékkal az utak mentén és 56 százalékkal az élelmiszeráruházak előterében. A nagy állami szerepvállalás ellenére Nagy-Britanniában a hirdetési piacon a járványhelyzet – és az ezzel együtt járó gazdasági visszaesés – következményeként a Top 10-ben lévő hirdetőcégek reklámköltései együttesen ötödével estek 2019-hez képest. Becslések szerint a briteknél összességében 2020-ban 4,4 százalékkal csökkentek a nettó hirdetési kiadások, melyek 21 milliárd fontot (kb. 8800 milliárd forintot) tettek ki.

Magyarországon tavaly 240 milliárd forintra, 2,8 százalékkal csökkent a médiumok reklámbevétele, azaz a “médiatorta” egy év alatt ennyivel lett kisebb – derül ki a Magyar Reklámszövetség 2021. áprilisi jelentéséből.

A torta csaknem minden szelete vékonyodott, egyedül a digitális reklámpiacé növekedett, 5,5 százalékkal (44,7 százalékra). Ez elsősorban a globális platformok töretlen népszerűségének köszönhető, mivel a hazai szereplők hirdetési bevételei 0,2 százalékkal mérséklődtek az előző évihez képest. A második legvastagabb tortaszeletet a televízió hasította ki (26,7 százalékot), igaz, a tévétársaságok bevételei 64 milliárd forintra estek vissza (3,8 százalékkal). Azonban míg itt a versenypiac reklámra fordított kiadásai tavaly csaknem 6 százalékkal mérséklődtek, addig az állami hirdetések részaránya növekedett: az állami költések 11,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az állami megrendelések részaránya a társadalmi célú reklámok növekedésével tavaly 14 százalékra, csaknem 9 milliárd forintra emelkedett a magyar televíziós reklámpiacon.

A szakemberek úgy értékelik, hogy a médiahirdetési piac csak kisebb mértékű zsugorodása főként a jelentősen megemelkedett állami reklámköltésnek volt köszönhető.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Iszlámellenességgel vádolják a francia ásványvízgyártót

A haladók identitásvitát generáltak egy szimpla marketingfogásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Balul sült el az egyik legismertebb francia ásványvízgyártó Twitter-bejegyzése, az Evian ugyanis egy ártatlannak tűnő bejegyzést posztolt közösségi oldalán, arra kérve követőit, hogy ossza meg az, aki aznap már megivott egy liter vizet – számolt be az esetről a V4NA hírügynökség.

A bejegyzéssel önmagában nem is lett volna gond, ha az nem a muszlim böjt első napjára esik, így viszont a muszlimok rettentően felháborodtak, és iszlamofóbiával, sőt rasszizmussal vádolták meg a céget, amely tucatjával kapta a gyűlölködő kommenteket. Volt, aki azt kifogásolta és illetlenségnek nevezte, hogy miért pont a ramadán első napját választotta a cég a tweet közlésére, de olyan kommentelő is akadt, aki szerint a vállalat még csak nem is rejti véka alá az iszlamofóbiáját.

Sokan azonban kiálltak az Evian mellet, mondván, azért mégiscsak Franciaországban vannak, ráadásul a rendszeres vízfogyasztás ajánlott az egészség megőrzése érdekében.

Mások szerint nem kell identitáskérdést csinálni és felesleges vitákat gerjeszteni egy olyan mindennapi tevékenységből, mint a vízivás. A cég végül bocsánatot kért a Twitteren, leírták, hogy nagyon sajnálják a balul elsült bejegyzést, majd leszögezték, hogy semmiféle provokáció nem állt szándékukban.

Tovább olvasom