Kövess minket!

Marketing

Hogyan állunk digitális képességek terén?

Különösen az okoseszközök kapcsán érzékelhetőek hiányosságok, az általuk nyújtott lehetőségeket korántsem használják ki teljes körűen.

Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss, 2015 júniusában végzett online kutatása során a felnőtt magyar internetezők hat-hat kulcstevékenység közül választhatták ki, hogy melyeket végezték már valaha asztali számítógépen vagy laptopon, okostelefonon vagy tableten, illetve eszköztől függetlenül az interneten. Az 1-2 megjelölt tevékenység alacsony, a 3-4 közepes, az 5-6 tevékenység pedig magas digitális kompetenciának felel meg. Minél több tevékenységet jelölt meg tehát valaki, annál inkább tekinthető hozzáértő felhasználónak. Ezek alapján a felnőtt netezők 20%-a alacsony, 43%-a közepes, 37%-a pedig magas digitális kompetenciával rendelkezik az internetezés terén.

A netezők közül egyre többen már nem csupán email küldésre és információkeresésre használják a netet, hanem akár telefonálásra, fájlmegosztásra, sőt weblapkészítésre is. Az okostelefon és a tablet teljes körű használata azonban még elmarad az asztali számítógép és laptop mögött, a válaszadók több mint harmada nem, vagy csak kis mértékben aknázza ki az ezen eszközök által nyújtott lehetőségeket. Utóbbi csoport okostelefont például vagy egyáltalán nem használ, vagy csak az alapvető funkcióit veszi igénybe, mivel úgy véli, „a telefon csak telefonálásra való”.

Ezzel szemben megjelentek azok a rétegek is, akik az okostelefont és a tabletet már nem csak a PC vagy a laptop mellett, hanem akár helyette is használják, méghozzá a legkülönfélébb tevékenységekre. Az okoseszközök esetében persze fontos azt is megjegyezni, hogy ezek megfelelő használatának elsajátítása hazánkban nem része az oktatásnak (ellentétben a számítógép-használattal), ráadásul ezek inkább személyes eszközök, így aki nem rendelkezik velük, annak a lehetőségei igen korlátozottak ezek funkcióinak megismerésére.

Az iskolai oktatás nem elég

Az oktatási intézmények által nyújtott ismeretek szintjét és mennyiségét a felnőtt netezők kétharmada nem tartja megfelelőnek hazánkban, 54% szerint például a megfelelő és biztonságos okostelefon- és tablethasználatot is a tananyag részévé kellene tenni.

A felnőtt netezők döntő többsége saját bevallása szerint nem csak az okostelefonok és a tabletek kezelését, hanem a számítógép-használatot is magától, saját tapasztalatai alapján tanulta meg, háromegyedük pedig fejleszteni is szokta ezt a tudást. Az oktatásra vélhetően inkább egyfajta „bevezetésként” tekintenek, mely az alapokat adja meg, amit aztán mindenkinek magának kell tovább építenie.

Mivel a digitális világ folyton változik, újabb és újabb eszközöket és lehetőségeket nyújtva, így csak azok tudnak magabiztosan eligazodni benne, akik folyamatosan képezik magukat. A felnőtt netezők 70%-a számára kimondottan fontos a digitális készségeinek folyamatos fejlesztése.

A digitális világgal kapcsolatos tudás bővítésének elsőszámú forrása pedig mi is lehetne más, mint maga az internet: 60% számára ez a „digitális iránytű”, amivel bármilyen felmerülő kérdésre választ találhat. Mára tehát az internet annyira az életünk részévé vált, hogy még az internethasználat során felmerülő problémáinkra is az internet segítségével keressük a megoldást.

Az otthoni minta a kulcs a gyerekek számára

Aki netezik, annak jellemzően a családtagjai is neteznek, legyen szó akár gyermekről, testvérről, szülőről vagy nagyszülőről.

A többség (82%) elengedhetetlennek tartja a gyerekek digitális térben való eligazodásának, magabiztosságának segítése érdekében, hogy a mindennapokban őket körülvevő felnőttek (főként a szülők és a tanárok) is megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a digitális világ nyújtotta lehetőségekről. Mindez különösen lényeges azoknak a netezőknek, akiknek van is 18 év alatti gyermekük, mivel úgy vélik, az otthoni minta jóval nagyobb mértékben járul hozzá a gyermekek digitális ismereteinek bővítéséhez, mint az oktatás. Éppen ezért 69% rendszeresen szokott gyermekeivel a digitális világ lehetőségeiről és veszélyeiről beszélgetni, hasznos tanácsokat adni nekik, így közvetlen felügyelet nélkül is biztonságban tudhatják őket netezés terén.

A biztonságot illetően a vizsgált családokban a gyerekzár és a gyermekvédelmi szűrőprogramok használata nem túl gyakori, viszont kétharmadukban vannak érvényben olyan „szabályok”, melyeket a gyermekeknek követniük kell a digitális eszközök használata során. A legjellemzőbb, hogy korlátozzák az internetezéssel tölthető időt és a látogatható tartalmak körét (például a közösségi oldalakat, felnőtt tartalmakat), illetve hogy szülői felügyelethez kötik ezen eszközök használatát.

A szülőknek közel 90%-a szívesen szerezne még több ismeretet a digitális világ lehetőségeiről és veszélyeiről, ha lehetősége lenne rá, hogy ezzel is hozzásegíthesse gyermekeit az internet tudatos és biztonságos használatához.

Marketing

2,875 milliárd forint a tét ezen a hétvégén a Hatoslottón

Újabb telitalálatmentes hét után immár 2,875 milliárd forint a várható főnyeremény a Hatoslottón. A rekordközeli jackpot néhány tízmillió forintra áll a játék történetének legmagasabb, 2,958 milliárd forintos álomösszegétől, így ha vasárnap nem lesz telitalálatos szelvény, akkor 13 éves csúcsot dönt a Hatoslottó főnyereménye.

Közzétéve:

MTI/Czeglédi Zsolt

Milliárdok várnak ezen a hétvégén is a szerencsésekre, hiszen az Ötöslottó főnyereménye meghaladja a 2,5 milliárd forintot, a Hatoslottó jackpotja pedig már csak hajszálnyira van attól, hogy történelmet írjon

– közölte a Szerencsejáték Zrt.

A rekord összeg lázba hozta a játékosokat is, hiszen nem csak az alapjátékok száma nőtt meg, hanem a feladott szelvények száma is, mind az Ötös-, mind pedig a Hatoslottót többen játszák az átlagos halmozódási időszakhoz viszonyítva. További érdekesség, hogy a Hatoslottó telitalálatmentes időszak alatt Fortuna nagy kedvence volt a 2-es szám, ez már tízszer szerepelt a nyerőszámok között, míg a 26-os szám egyszer sem került kihúzásra.

Az Ötöslottó sorsolási műsora, a SzerencseSzombat szombaton 18:45-től, míg a Hatoslottó élő sorsolása vasárnaponként 16:00-tól látható a Duna TV-n.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom