Kövess minket!

Marketing

Hisznek a perszonalizációban, mégsem használják

A perszonalizáció fontosságát az Online Kiskereskedelmi Index kutatásban résztvevők mind elismerik, ugyanakkor a magyar piacon ma még az ügyféladatokon alapuló ajánlások ritkának számítanak, csupán a kereskedők 19%-a él vele.

Világszerte – így hazánkban is – évről évre többet és többször vásárolunk online. Ráadásul a vásárlási gyakoriság növelése ma már nálunk is sokkal fontosabb tényezője a piac bővülésének, mint az új vásárlók bevonása. Ehhez viszont egyre inkább szükség van a perszonalizált marketing eszközök használatára – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatás-sorozatának idei harmadik felméréséből, melynek fókuszában a webáruház-marketing állt.

Már évi 11 alkalommal rendelünk a netről

A magyar piacon az egy vásárlóra jutó éves online rendelések száma 2017 nyarán – az elmúlt 12 hónap tekintetében – már elérte a 10,9 rendelést. Miközben 2015 egészében még csak átlagosan 9,7 online vásárlás jutott egy aktív vásárlóra, addig a 2016-os évet tekintve már 10,5 volt az átlag. A mostani ütemet alapul véve 2017 végére – 6,6%-os bővüléssel – várhatóan 11,2 alkalomra nőhet az egy vásárlóra jutó éves rendelések száma.

A legkeresettebb és legnépszerűbb termékek továbbra is a könyvek, játékok, ruházati cikkek, műszaki- és számítástechnikai eszközök, így rendszerint ezek értékesítésére szakosodik a legtöbb e-kereskedő is. Emellett 2017-ben nagyot ugrott az FMCG (élelmiszerek, háztartási- és drogéria cikkek), valamint a baba-mama termékek iránti online kereslet is.

Kínálatbővítés és/vagy specializáció

Míg a kisebb, kevésbé tőkeerős e-kereskedők jellemzően a szakosodás, a specializálódás útját választják, a nagyobb, piacvezető szereplők inkább a választék folyamatos bővítésében látják a növekedés útját. Ez utóbbi azonban egy sor, korábban nem jelentkező kihívással is jár: a végtelennek tűnő termékkínálat azt is eredményezheti, hogy a vásárlók „elvesznek” a virtuális sorok és polcok között, a kereskedő pedig fókuszt veszítve nehezebben tudja tervezni a kampányait, miközben a készletezés, raktározás is komplexebb folyamattá válhat. Bármelyik irányt is nézzük: egy évi 18-20%-os növekedést produkáló piacon a fokozódó versenyhelyzet miatt a marketing és az adatgazdálkodás szerepe felértékelődik.

2017 első félévében 20%-ot nőtt a piac

Az összesített online kiskereskedelmi forgalom 2017 első félévében csaknem 20%-os növekedéssel, mintegy 25 Mrd Ft-tal haladta meg 2016 azonos időszakának eredményét. Idén az első 6 hónapban realizált 154 Mrd Ft-os forgalom, megközelítőleg 14 millió db rendelést eredményezett.

Nem elég csak hirdetni

Az online áruházak által alkalmazott hagyományos marketingeszközök továbbra is fontos szerepet töltenek be. Azonban manapság az, hogy egy e-kereskedő:

  • hírlevelet küld (2017-ben havonta átlagosan 6x),
  • rendszeresen akciózik,
  • értékhatár nélküli vagy értékhatárhoz kötött ingyenes szállítást kínál,

nem jelent egyértelmű versenyelőnyt, sokkal inkább a felszínen maradáshoz szükséges alapvető elvárás mind a piaci környezet, mind pedig a vásárlók részéről.

Igazán kitűnni tehát olyan technikákkal lehet, melyek révén a vásárlók meg tudják különböztetni a kereskedőket egymástól.

A vevők szemszögéből a kereskedők közötti választás egyedüli szempontja sokáig csak a kiszemelt termék ára volt. Azonban a vásárlási gyakoriság és tudatosság növekedésével együtt az árközpontú megközelítés kiegészült további – legalább akkora hangsúllyal jelen lévő – szempontokkal is. Ilyen többek közt:

  • a vásárláshoz kapcsolódó szolgáltatások minősége
  • a vásárlási élményt meghatározó szempontok, melyek indirekt módon járulnak hozzá az új vásárlók megnyeréséhez, valamint a visszatérés arányának és mértékének növeléséhez

Ezek a szempontok a versenyképes árakkal kiegészülve képesek elköteleződést eredményezni a vásárlókban, ami a mai, magyar online kiskereskedelmi piac legfontosabb célja. Ugyanis, rövid távon nem várható új, érdemi vásárlóerővel rendelkező társadalmi rétegek tömeges megjelenése a szektorban. E cél eléréséhez viszont már nem elegendő csak hirdetni, ismerni is kell a potenciális célcsoportot.

Az új jelszó: perszonalizáció

A perszonalizáció fontosságát az Online Kiskereskedelmi Index kutatásban résztvevő kereskedők is elismerik.Ugyanakkor a magyar piacon ma még az ügyféladatokon alapuló ajánlások ritkának számítanak, csupán a kereskedők 19%-a él vele.

Bár a legnagyobb hazai webáruházak esetében már látszanak a szárnypróbálgatások, a kereskedők többsége egyelőre el van foglalva a hagyományosabb, kevésbé célzott marketing- és promóciós eszközök stratégiai szintű használatának elsajátításával, ami már önmagában is lényeges előre lépés az elmúlt évek ad-hoc és kampány szintű tervezéséhez képest. A marketing fontosságának növekedését jól jelzi az is, hogy a hazai piacon versenyző e-kereskedők 40%-ának már van dedikált marketingre elkülönített költségvetése, ez szintúgy megköveteli a tervezési készségek fejlesztését.

A legalapvetőbb példa a személyre szabásra, ha a webáruház a kínálatát valamilyen egységes – kategória / ár szerinti – logika helyett, az érdeklődő, vagy vásárló keresési előzményei, érdeklődési köre alapján rendezi. Emellett, a korábbi vásárlások adatai alapján például tematizált hírlevelek is küldhetők.

Gyakori példa továbbá a kosárértékhez kötött ingyenes szállítás, vagy százalékos kedvezmény. Bár ma még a legtöbb kereskedő egységesen kezeli az akciók ilyen formáit, azonban hazánkban is van olyan online áruház, ahol ezek az ajánlatok egyéni vásárlói profilra szabottak.

A személyre szabott értékesítés lényege tehát az adatok gyűjtésén és azok rendszerezett értelmezésén van. A kereskedőknél felgyülemlett adatok manuális vagy automatizált elemzésével a weboldalon belüli (on-site) és azon kívüli (off-site) marketing is hatékonyabbá tehető. A költség- és időhatékony perszonalizációnak elengedhetetlen feltétele a nagy fokú automatizáltság, ugyanis csak így lehet tömegesen és rendszeresen egyéni hirdetéseket készíteni.

Adattal könnyebb lenne

A személyre szabott marketinghez elengedhetetlen a vásárlók ismerete. Egységesen gyűjtött adatok nélkül viszont nagyon nehéz szegmentálni és tipikus vásárlói csoportokat kialakítani. Ezért ebben a tekintetben a következő időszak még komoly fejlődés elé néz, hiszen jelenleg a gyűjtött vásárlói- és ügyféladatokat mindössze a kereskedők 17%-a használja a marketing stratégiához, üzleti folyamatokhoz, döntési pontokhoz. Ennek a számnak az emelkedését lassítja, hogy a kereskedők alig 10%-a kéri be kötelező adatként a vásárlók nemét és csupán 7% tesz ugyanígy az életkorral.

A közösségi oldalakat már nem lehet a szőnyeg alá seperni

A személyre szabottság terjedése mellett a közösségi oldalakon való aktív jelenlét is egyre hangsúlyosabb. Amellett, hogy nagy tömegeket lehet így elérni, sokkal több lehetőség van az üzenetek hatékonyabb célba juttatására. Jól jelzi a közösségi média fontosságát, hogy a Facebook 2017-re szinte megkerülhetetlen csatornává vált: míg tavaly a kereskedők 78%-a volt jelen a legnagyobb közösségi oldalon, addig idén már 92%-uknak van hivatalos oldala.

A közösségi média szerepe ráadásul kettős: a többség (68%) továbbra is termékek és ajánlatok / akciók népszerűsítésére és fizetett hirdetésére használja a felületet. Emellett az elmúlt egy év során felértékelődött a felület ügyfélszolgálati funkciója is (55%). Az ilyen célú használatot ráadásul a Facebook is ösztönzi: folyamatosan bővíti a hivatalos oldalak üzenetküldési szolgáltatásait. Lehetőség van például nyitvartartási időn belüli és azon túli automatikus válaszok beállítására, valamint ügyfélszolgálati szaknyelven úgynevezett “ticketing alapú” üzenetkezelésre is. Utóbbi segítségével egy ügyfélpanasz teljes életútja transzparens módon végig követhető, és akár belső (ügyfél számára nem látható) megjegyzések, előzmények is hozzáadhatók.

Marketing

GVH: ágazati gyorsvizsgálatokkal biztosították a járvány alatti reklámok tisztességességét

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2022 első félévében is nagy hangsúlyt fektetett a magyar emberek védelmére, valamint a verseny tisztaságának biztosítására a nemzetgazdaság jelentős ágazataiban. A nemzeti versenyhatóság ágazati gyorsvizsgálataival biztosította a koronavírus-járvány alatti reklámok tisztességességét – tudatta a hivatal az MTI-vel csütörtökön.

Közzétéve:

Az első hathavi eredményeket összegző, a magyar piaci versenyről szóló jelentés szerint a GVH hozzájárult ahhoz, hogy a verseny jótékony hatásainak köszönhetően közel felére csökkenjen az antigén gyorstesztek hazai kiskereskedelmi ára. Az építőipar területén tavaly megkezdett gyorsvizsgálatok sorozata is folytatódott, amely szintén az áremelkedések mérséklését szolgálja a versenytorzulások felszámolásával.

A GVH továbbra is kiemelt feladatként kezeli a fogyasztók tájékozott döntéseinek elősegítését az online és a hagyományos felületeken egyaránt – írták. Az elmúlt fél év középpontjában az influenszer-marketing gyakorlatai mellett az e-kereskedelem és az adatvagyon összefüggései álltak, amelynek kapcsán a versenyhatóság előremutató javaslatokkal élt a fogyasztói bizalom erősítése, illetve a hazai kkv-k fejlesztése érdekében – tették hozzá.

Hangsúlyozták, hogy

az összefonódások ellenőrzésekor a hatóság továbbra is a gyors ügyintézést tartotta szem előtt, melynek köszönhetően a GVH hatékonysága Európában továbbra is az élmezőnybe tartozik.

“A kötelezően ellátandó alapfeladataink mellett három olyan képessége is van a nemzeti versenyhatóságunknak, amely után nemzetközi szakmai érdeklődés mutatkozik. Az egyik az Európában is egyedülálló – a magyar kormánytól kapott – felhatalmazás a gyorsított ágazati vizsgálatok lefolytatására. A másik a környezetvédelem és versenyjog kapcsolatának kutatása, míg a harmadik a fogyasztói jóléti hasznok számszerűsítése, közgazdasági elemzése” – összegezte Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

Idén is a hazai termékek hónapja az augusztus

Sajtóközleményekkel, televíziós hirdetésekben, óriásplakátokon, fesztiválokon, a világhálón és az üzletekben népszerűsítik a magyar árukat.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A  Magyar Termék Nonprofit Kft. kezdeményezésére indított akció idén az Abonett Kft., a Ceres Zrt., a Naszálytej Zrt., a Mészáros Borászat, a Haladás Mg. Zrt., a Fino-Food Kft., a Gyulahús Kft., a Sofidel Hungary Kft. és a Happy Chocolates Factory Zrt. termékeire összpontosít. Valamennyien használói a Magyar Termék védjegynek, amely a megbízhatóság valódi garanciája – írták közleményükben.

Az Aldi Magyarország marketingtámogatóként csatlakozik a kezdeményezéshez, amely

sajtóközleményekkel, televíziós hirdetésekben, óriásplakátokon, fesztiválokon, a világhálón és az üzletekben népszerűsíti a védjegyes árukat.

A Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint a nyár utolsó hónapja a belföldi termékek közös ünnepe lehet. Benedek Eszter az időzítést azzal indokolta, hogy az államalapítás ünnepe és az új kenyér hagyománya jó alkalmat ad a magyar értékek bemutatására – olvasható a közleményben.

A hazai termékek hónapját tavaly hirdette meg először a Magyar Termék Nonprofit Kft. Akkori közleményük szerint a kezdeményezés a gyártók és a kereskedők összefogását erősítő Vedd a hazait! Védd a hazait! kampány folytatása. A kezdeményezést azért látták akkor időszerűnek, mert a Magyar Termék védjegy iránt évről évre többen érdeklődnek, és a környezetvédelmi elvárások miatt is egyre népszerűbb a belföldön készült áru.

Tovább olvasom

Marketing

Az utazó magazin idén is díjazta a legjobb turisztikai szolgáltatókat

Átadták Az utazó magazin 2021 legjobb turisztikai szolgáltatóinak járó díjait hétfőn Budapesten; a legjobb határon túli magyar szálláshelyet és a legjobb külhoni magyar éttermet is díjazták.

Közzétéve:

MTI/Kovács Anikó

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón örömét fejezte ki, hogy a magazin a külhoni magyar turisztikai szolgáltatókra is kiterjesztette a versenyt. Fontosnak nevezte, hogy az egységes Kárpát-medencében való gondolkodás az élet egyre több területén megjelenjen.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2016 óta támogatja a külhoni magyar kisvállalkozókat, köztük számos turisztikai szolgáltatót – jelezte.

Közölte, felméréseik azt mutatják, hogy a külhoni magyar vállalkozások 92 százalékban magyar embereket foglalkoztatnak, így ha őket támogatják, azzal magyar családok sokaságát segítik.

Bődi Ivett, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettese arról beszélt: a verseny is azt mutatja, hogy a turizmusért tett erőfeszítések a nehéz körülmények ellenére sikeresek, a szakma az új kihívások ellenére jobban és többet teljesít, az emberek pedig utazni akarnak.

Az MTÜ-nek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtól (NTAK) naponta érkező statisztikák alapján pontos információja van a vendégek költéseiről, tartózkodási helyéről, idejéről, illetve a küldő országról – jelezte a vezérigazgató-helyettes.

Idén az ágazatban éves szinten 37 millió vendégéjszakát várnak, ami alig 10 százalékkal marad el a járvány előttitől – mondta.

Kiemelte: a vendégek által legjobban kedvelt szolgáltatókat a magazin elismerései tükrözik.

Érsek M. Zoltán főszerkesztő elmondta, hogy

az idén is 30 kategóriában adtak át elismeréseket.

Az év családbarát szállodája a Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, Az év állatbarát szállodája a Dráva Hotel Thermal Resort, Az év felnőttbarát szállodája a Duna Relax & Event Hotel, Az év wellness szállodája a Hotel Golden Lake Resort. Az év gyógyszállodája elismerést a Hotel Karos Spa, Az év üzleti szállodája díjat a Corinthia Hotel Budapest, Az év városi szállodája díjat a Hotel Budapest kapta. Az év turisztikai üzemeltetője az Eventrend Group, Az év turisztikai szervezete a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft., Az év turisztikai szakembere Géher Zoltán szállodaigazgató, Az év turisztikai városa Szeged lett, Az év légitársasága a Wizzair. Az év utazási irodája a Z(s)eppelin Utazási Iroda, Az év fürdője a Hungarospa Hajdúszoboszló, Az év víziparkja az Aquaworld. Az év fővárosi étterme az És lett, Az év szállodai étterme pedig a Láng Bistro & Grill (Hilton Budapest), Az év vidéki étterme a balatonszemesi Kistücsök lett.

Az év határon túli területekre utaztató irodája a Kárpáteurópa Utazási Iroda, Az év erdélyi magyar szálláshelye a Gyimesi Skanzen Panzió lett. Az év erdélyi magyar étterme a Pethő Étterem, Az év felvidéki magyar szálláshelye a Kék hal étterem és panzió, Az év felvidéki magyar étterme a St. Petrus Vini, Az év vajdasági magyar szálláshelye a Vila Elizabet, Az év vajdasági magyar étterme a Hedera Étterem, Az év muravidéki magyar szálláshelye a Panonska Vas, Az év muravidéki magyar étterme a Pri Lujzi, Az év horvátországi magyar szálláshelye a Piros-Étterem Piros Csizma, Az év horvátországi magyar étterme a Restoran Citadella. A kárpátaljai magyar intézmények, éttermek és szálláshelyek az ukrajnai háborús menekültek ellátásában való aktív részvételért és példás helytállásért kaptak elismerést.

Borítókép: Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Bődi Ivett, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettese (k) gratulál az Év Turisztikai Szervezete díjat elnyerő Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft. képviselőjének Az utazó magazin 2021 legjobb turisztikai szolgáltatóinak járó díjainak átadásán Budapesten 2022. július 18-án.

Tovább olvasom