Kövess minket!

Marketing

Hiába a gyors digitalizáció, az ügyfelek még mindig a bankfiókban kérnek tanácsot

Az Erste Csoport felmérése szerint az ügyfelek többsége „digitális és fiók” megközelítésű. Még mindig nagy becsben tartják a tanácsadókkal kialakított személyes kapcsolatot.

A kelet-közép-európai ügyfelek mindinkább a digitális szolgáltatásokat veszik igénybe, de továbbra is rendszeresen keresik fel a bankfiókokat, hogy a tanácsadókkal személyesen beszéljenek – a „digitális és fiók” megközelítésa jelek szerint általánossá vált a térségben. Az IMAS International az Erste Csoport számára végzett felmérése szerint egy év alatt tízből több mint kilenc ügyfél gyakrabban látogat el bankfiókba, mint az orvoshoz.

A fiókokat mindenféle életkorú ügyfél rendszeresen felkeresi, bár a csak digitális platformokat választó ügyfelek aránya egyre nő, hiszen a mobil bankolás mind népszerűbb a fiatalok körében. Az ügyfelek nem csak azért mennek a fiókba, hogy készpénzt vegyenek fel az automatából: a térség számos országában igény mutatkozik a személyes ügyintézésre is.

„Kelet-Közép-Európában az emberek a jelek szerint azt szeretik, ha a fizikai és digitális csatornák kombinációjában juthatnak hozzá a banki szolgáltatásokhoz, miközben a digitális bankolás is egyre népszerűbb, ma már sokan csak ezt a csatornát használják napi pénzügyeik intézésre. Egy valami tehát nem változik: az ügyfelek értékelik a személyes segítséget, a személyre szabott tanácsadást, amit fiókjainkban kaphatnak” – közölte Peter Bosek, az Erste Group Bank AG lakossági üzletágért felelős igazgatósági tagja. – „A George nevű digitális banki platformunknak, a hét kelet-közép-európai országban összesen 2500 fiókot számláló hálózatunknak, és annak a megközelítésünknek köszönhetően, hogy ügyfeleinknek mindig a legjobbat nyújtsuk, az Erste ideális helyzetben van ahhoz, hogy megfeleljen ügyfelei elvárásainak, miközben bankolási igényeik és szokásaik folyamatosan fejlődnek.”

Az ügyfelek zöme a fióki és a digitális csatornákat is igénybe veszi

A fióki és digitális banki szolgáltatásokat egyszerre igénybe vevők jelentik az ügyfelek legnagyobb csoportját a felmérésben szereplő hétország közül ötben. Ez leginkább Ausztriában és Csehországban jellemző, itt ugyanis a tízből hat válaszadó az elmúlt hat hónap során fő bankjuk digitális és fióki szolgáltatásait is igénybe vette (ez utóbbi esetbe a fióki ATM-használat nem számít bele). Romániában a válaszadók több mint fele, Magyarországon és Szlovákiában pedig tízből mintegy négyen választották ezt a megközelítést. A „digitális és fióki” a leggyorsabban bővülő megközelítés még azon a két piacon is, Szerbiában és Horvátországban, ahol a kizárólag a fióki szolgáltatásokat igénybe vevők jelentik a legnagyobb ügyfélcsoportot.

A „digitális és fiók megközelítés” terjedése leginkább a fiatalabb korosztálynak tulajdonítható. Mind a hét piacon, ahol a felmérés készült, a digitális és fióki szolgáltatásokat vegyesen használó ügyfelek jelentették a legnagyobb csoportot a 15 és 29 év közötti banki ügyfelek körében. Ausztriában tízből közel hét fiatal banki ügyfél ezt a megközelítést követi. Még Magyarországon is a fiatal válaszadók közel felét képviselik, pedig ebben az országban a legalacsonyabb ennek a megközelítésnek a részaránya az adott korcsoportban. A kelet-közép-európai országok zömében a középkorú (30-59 évesek) ügyfelek között is azok vannak a legtöbben, akik a digitális és fióki szolgáltatásokat egyaránt igénybe veszik. Ugyanakkor ennek a csoportnak a részaránya némileg kisebb, mint a fiatalabb ügyfelek esetében, a magyarországi 38 százaléktól az ausztriai és csehországi 64 százalékig terjed.

A vizsgált hathónapos időtartam alatt a „digitális és fiók” megközelítést alkalmazó ügyfelek nagyobb számban vették fel a kapcsolatot a fő bankjukkal minden országban, mint a kizárólag digitálisan bankolók, és természetesen nagyságrendekkel többször, mint azok, akik csak a fiókban intézték pénzügyeiket.

Az ügyfelek nagyobb valószínűséggel keresik fel a bankjukat, mint az orvost

A banki kapcsolatokkal rendelkezők köréből kiválasztott válaszadók szinte mindegyike azt jelölte meg, hogy az elmúlt 12 hónap során felkerestek legalább egy bankfiókot. A teljes lakosság (még a banki kapcsolatokkal nem rendelkezők) között is mind a hét országban jelentős többség válaszolta azt, hogy az elmúlt év során felkeresett egy-egy bankfiókot. A lakosság körében a fióki szolgáltatásokat igénybe vevők aránya a romániai 65 százaléktól az ausztriai 95 százalékig terjed.

Minden kelet-közép-európai piacon az emberek átlagosan nagyobb valószínűséggel kerestek fel bankfiókot, mint orvost az elmúlt 12 hónap során. Kelet-Közép-Európában a lakosság emellett jóval nagyobb valószínűséggel látogatott el egy-egy bankfiókba, minthogy sportolt, netán kulturális vagy sporteseményt megtekintett volna.

Számít a személyes kapcsolat

A fióklátogatás nem csak a bankautomatából történő készpénzfelvételre, vagy önkiszolgáló berendezések használatára korlátozódik. Minden piacon a legtöbb válaszadó azt jelezte, hogy személyes kapcsolatfelvétel történt akár banki tanácsadóval, akár pénztárossal, amikor a megelőző hat hónap során felkeresték a bankfiókot. Ez kiváltképp a szerb válaszadókra érvényes, hiszen ott 88 százalékos ez az arány. A legkisebb arányt Csehországban mérték, 56 százalékot.

A bankfiókokat mindenféle életkorú ember felkeresi. Kelet-Közép-Európában a 15-29 éves válaszadók körében tízből hatan mondták, hogy a megelőző hat hónap során felkerestek egy-egy bankfiókot (ATM-es készpénzfelvételtől eltérő céllal). Ausztriában ez az arány több mint 90 százalék. A fiatal ügyfelek azonban túlnyomó részt azzal párhuzamosan keresik fel a bankfiókot, hogy aktívan használják a digitális csatornákat is. Például Ausztriában a fiatal ügyfelek 77 százaléka választotta a „digitális és fiók” megközelítést, míg cseh társaiknak csak az egy százaléka jelezte, hogy kizárólag bankfiókban intézi pénzügyeit.

A digitális bankolás fő hajtóereje a mobilbank terjedése

A digitális csatornák használatának mértékében jelentős különbségek mutatkoznak az egyes kelet-közép-európai országok között. Az elmúlt hat hónap során Csehországban tíz banki ügyfélből közel kilenc használta a digitális csatornákat (online bankolás személyi számítógépen vagy mobilbankon keresztül). Sőt, a cseh válaszadók több mint negyede – a szlovákokhoz hasonló arányban – az elmúlt hat hónap során egyáltalán nem keresett fel bankfiókot, hanem kizárólag digitális csatornán keresztül intézte pénzügyeit. Ezzel szemben a szerb és horvát ügyfelek közül tízből négy válaszadó mondta csak, hogy ugyanabban az időszakban igénybe vett digitális csatornát, és a banki ügyfelek 4 százaléka kerülte el teljesen a bankfiókokat Szerbiában.

Átlagosan tízből hat kelet-közép-európai ügyfél veszi igénybe rendszeresen a digitális banki csatornákat. Szerbia és Horvátország képviseli a skála alját, Csehország pedig felfelé emelkedik ki a mezőnyből. Habár az éves növekedés a digitális csatornák igénybevételére vonatkozóan inkább csak szerény, stabil ütemű bővülésről beszélhetünk, amely a mobilbank erőteljes térhódításának köszönhető leginkább, kiváltképp Délkelet Európában, ahol számos ügyfél kizárólag a mobiltelefonja segítségével intézi digitális pénzügyeit. Minden harmadik szerb, aki az elmúlt hat hónapban digitális banki csatornát használt, mobilon tette ezt meg, és ugyanez igaz a romániai digitális bankcsatorna-használók mintegy negyedére. Románia és Szerbia az első kelet-közép-európai piac, ahol a digitális bankolás vélhetően inkább kizárólag mobilon, mint személyi számítógépen fog elterjedni. Ugyanakkor még ezekben az országokban is az ügyfelek legnagyobb arányban a mobiljukat és számítógépüket is használni fogják a digitális bankoláshoz.

A fiatal ügyfelek imádnak mobilozni

Ezzel szemben a „tisztán mobilbankoló” szegmens mindössze a digitális csatornákat igénybe vevők 5-10 százalékát képviseli Szlovákiában, Csehországban és Ausztriában. Ezen fejlettebb piacokon a legnagyobb a digitális banki csatornákat használók között a mobiltelefont és személyi számítógépet is választók aránya. Ugyanakkor a „tisztán mobilbankoló” réteg egyre elterjedtebb a fiatal osztrák banki ügyfelek körében, hiszen már 13 százalékot képvisel a digitálisan bankoló 15-29 éves korcsoportban.

Az Erste Csoport felmérésében szereplő hét ország mindegyikében a legfiatalabb korcsoporthoz tartozó banki ügyfelek sokkal nagyobb valószínűséggel kezelik pénzügyeiket online – elsősorban is mobil applikációkon keresztül – mint az egyes országokban a banki kapcsolattal rendelkezők általában. A legtöbb piacon a digitális csatornákat igénybe vevő 15-29 éves banki ügyfelek részaránya az adott ország átlagát 20 százalékponttal haladja meg. Hasonlóan nagy az eltérés a fiataloknál a mobil bankolás terjedésében, ami azt jelzi, hogy habár a jelenben nagyon is jellemző a digitális és fizikai csatornák vegyes használata, a jövőben a „csak digitálisan” vagy „csak mobilon” bankoló ügyfelek száma növekedni fog.

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom

Marketing

A televíziós hirdetéseket elemezte az NMHH

Idén az első félévben 78 televízió műsorában 2823 új reklámszpotot regisztrált a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); az érintett hirdetéseket összesen 4 millió alkalommal ismételték – közölte NMHH csütörtökön.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték, hogy az év első hat hónapjában a legtöbb, 556 új reklámfilm márciusban került adásba, a “legfrekventáltabb” dátumnak pedig a február 1-je bizonyult 125 szpottal. A kisfilmek több mint 35 százaléka hétfőn jelent meg.

Az új reklámfilmek első adásba szerkesztésének időpontjául a hirdetők a hajnali órákat, ezeken belül is a 2-8 óra közötti periódust szemelték ki több mint 80 százalékban. A nézettség szempontjából kiemelt fontosságú, “főműsoridős”, 18-22 óra közötti intervallum mindössze szűk nyolc százaléknyi részesedést tudhatott magáénak – fejtették ki.

A legtöbb premierreklámfilm, 38 százalék a mintában szereplő 24 általános szórakoztató csatorna műsorán került adásba.

A legerősebbnek az országos kereskedelmi televíziók – a TV2 és az RTL bizonyultak 36,6 százalékkal, de kiemelkedett az ATV és a Hír TV 20,6 százalékkal is.

A hatóság összegzése szerint a hirdetések hosszát tekintve a 20 másodperces szpotok számítottak a legnépszerűbbnek, míg a fél év átlagos premierreklámjának hossza 21,5 másodperc volt. Az elemzésben ugyanakkor előfordult 720 másodperces klip is. Látványosan visszaszorultak az élőszereplős reklámfilmek: arányuk a 2016-os 39 százalékról 2022-ben 15 százalékra mérséklődött, miközben a számítógépes animációt, grafikát használó hirdetések meghaladták a 82 százalékot.

A reklámfilmek 60 százalékában szolgáltatásokat, mintegy 40  százalékában termékeket népszerűsítettek. Az új hirdetések legnagyobb halmazát a kereskedelmi szektor mellett a gyógyhatású készítmények fedték le.

A hirdetők ajánlataik többségével, csaknem 84 százalékával a lehető legszélesebb közönséget, a vegyes felnőtt kategóriát igyekeztek megszólítani, a kiskorúaknak szóló hirdetések mindössze a reklámfilmek 2,8 százalékát adták.

Az új reklámszpotokban leggyakrabban az évente többször is igénybe vehető szolgáltatások, valamint az ezer és tízezer forint közötti termékek hirdetései szerepeltek.

Az NMHH 2011 közepén hazánkban egyedülálló reklámadatbázist hozott létre; csaknem száz szempont alapján elemzi a legnézettebb televíziókban első alkalommal közreadott reklámokat.

Ennek célja elsősorban a törvénysértő hirdetések kiszűrése a média- és a reklámtörvény alapján, de kiemelt figyelmet fordítanak a szpotok legkülönfélébb tartalmi jellemzőinek vizsgálatára is, így például a kiskorúak védelmére – idézték fel a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

A 4iG Nyrt. lett a Crealive Reklámügynökség Kft. tulajdonosa

Egyben a cég leányvállalatainak 75 százalékos közvetett tulajdonát is megszerezte – közölte a 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Közzétéve:

Kedden lezárult az október 5-én kötött adásvételi szerződés, amely alapján a 4iG megszerezte a CREALIVE Reklámügynökség Kft. és leányvállalatai, azaz a Honeycomb Hungary Kft. és Honeycomb Central Europe Kft. 75 százalékos üzletrészét.

A 4iG Nyrt. még októberben közölte az MTI-vel, hogy adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary és Central Europe vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról, és az akvizíció versenyjogi eljárást követően zárul le.

A Honeycomb Hungary & Central Europe vállalatcsoport 2018 óta működik, fő tevékenysége a lineáris és non-lineáris televíziós partnerek részére végzett reklám minőség-ellenőrzés, transzkódolás (sugárzási formátumba átalakítás), archiválás és a televíziós kijátszási pontok felé továbbítás.

A 4iG a BÉT-en bejegyzett informatikai és szoftverszolgáltató, részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában kereskednek. A társaság részvényei kedden délután 0,14 százalékkal 730 forintra erősödtek. A papír árfolyama az elmúlt egy évben 625 forint minimumot és 968 forint maximumot ért el.

Tovább olvasom