Kövess minket!

Marketing

Hedonista túlélők vagy családos otthonteremtők? – Átfogó kutatás készült a mai harmincas generációról

Különleges korosztály a mai 30-asoké: az utolsók, akiknek gyermekkora még az analóg világban zajlott, emlékeiket azonban a technológia határozza meg. Velük foglalkozik az UniCredit Bank kutatása.

A harmincas évek kihívásokkal és feladatokkal teli időszak, és kulcsfontosságú, mert a biztos és nyugodt jövőt kell megalapoznia – vélik a generáció tagjai az UniCredit Bank és a Scale Research reprezentatív kutatása szerint. Fontos mérföldkő számukra, hogy ebben az életszakaszban már felelősséget kell vállalniuk tetteikért, és hogy a legfontosabb életesemények – karrier, családalapítás, gyermek születése – miatt rájuk nehezedő társadalmi nyomással is meg kell birkózniuk.

A kutatás arra kereste a választ, hogy melyek a legfontosabb értékek a harmincasok számára, elégedettek-e az életükkel, milyen kihívásokkal küzdenek, mi motiválja őket, hogyan viszonyulnak az előttük lévő és utánuk jövő generációkhoz, és hogyan állnak a fenntarthatóság, valamint a külföldi munkavégzés témaköréhez.

A saját otthon és a család megléte vagy hiánya kettéosztja a harmincasokat

Két nagy csoportra szakad szét a 30-as generáció, annak alapján, hogy biztosabb anyagi helyzetük mellett megvalósult már vagy kilátásban van életükben az otthonteremtés és a családalapítás, vagy mindezek még csak előttük álló, beláthatatlan feladatok.

A generáció felét azok az otthon- és családközpontú harmincasok (49%, 632 ezer fő) teszik ki, akik jellemzően már házasok (vagy házasságot terveznek), gyermeket nevelnek (vagy 1-2 éven belül gyermeket szeretnének), és akiknek életében az otthon, a család és a barátok a legfontosabbak. Elégedettek az életükkel, megtalálták az útjukat, karrierjük épül, nem riasztja el őket a felelősségvállalás. Jól érzik magukat a bőrükben, nem cserélnének más korosztállyal, legfeljebb az anyagi biztonság terén éreznek még némi hiányosságot. Többségük saját ingatlanban él, otthonuk az önkifejezésük része, hosszabb távú terveik pedig a lakásfelújításhoz, házépítéshez és gyermekvállaláshoz kapcsolódnak.

A generáció másik felét azok a harmincasok (51%, 646 000 fő) alkotják, akik még jobbára családalapítás vagy gyermekvállalás előtt állnak, kevésbé elégedettek a jelenlegi anyagi vagy párkapcsolati helyzetükkel, és ezt az állapotot hedonistán vagy épp ellenkezőleg, szorongva, reményvesztetten élik meg.

Sok harmincas életét még a bulik, barátok, a szórakozás és a kaland határozza meg. Ha jól is keresnek, pénzüket hedonistán felélik, jobbára csak túlélnek a jelenben. Szívesen hosszabbítanák meg azokat az éveiket, ahol egy ideig még nem kell felelős döntéseket hozniuk. Nincsenek hosszú távú terveik vagy befektetéseik, mobilak, életüket akár külföldön is el tudják képzelni, és ha van saját lakásuk, az is inkább csak gátja függetlenségüknek.

Mások meglehetősen reményvesztetten élik meg ugyanezt az állapotot. Aggódnak, szoronganak az anyagi helyzetük, a magányosságuk vagy a külső környezet állandó időnyomása miatt, úgy érzik, le vannak maradva a generációjuktól pénzügyi és párkapcsolati téren egyaránt. Nehezen terveznek, és stabil pontok (lakás, párkapcsolat, gyerek) hiányában kiszámíthatatlanabb számukra a jövő. Valamifajta csodavárás állapotában élnek: legfőbb céljuk, hogy a jelenlegi élethelyzetükből kimozduljanak. Anyagi helyzetük nem teszik lehetővé, hogy a közeljövőben saját lakásuk legyen; a munkanélküliség is őket (51%) sújtja leginkább.

A 30-asoknak tehát csak a fele elégedett, több mint egyharmaduk még útkereső, a jövőjük pedig hosszabb távú célok hiányában bizonytalan. A megkérdezettek fele szívesen cserélne életet a mostani 20-as generációval, hogy újraélje a gondtalan éveket és időt nyerjen.

Hatból csak egy harmincas tud félretenni saját lakásra

A generáció több mint fele úgy érzi, nem tart egy szinten a kortársaival, sőt, egyharmaduk kimondottan lemaradva érzi magát. A „hol tartok?” kérdésre adott válaszukat leginkább a saját lakás megléte vagy hiánya határozza meg. Tízből kilenc harmincas vágyik saját otthonra, de csak alig több mint a felüknek (57%-uknak) van saját lakása. Minden harmadik harmincas szeretne a közeljövőben ingatlant venni, de csak minden hatodik tud erre félretenni.

Nem tudnak hosszú távra tervezni

A harmincasok jellemzően 1-2 éves tervekben gondolkodnak: nyaralás, utazás, kisebb házkörüli kiadások. 3-5 éves terveik pedig jobbára a saját ingatlan vásárláshoz vagy kisebb célokhoz kötődnek: üzleti befektetés, gyerekeik jövője. Az 5-10 éves távlatok túl messzinek tűnnek: a globális (gazdasági és politikai) viszonyok kiszámíthatatlanok számukra, és a családalapítás is kitolódott. A jelen feladatai minden idejüket és erejüket lekötik, és ebben a kaotikus, túlpörgetett világban jelentős erőfeszítést és logisztikát igényel, hogy rövid távú céljaikkal megbirkózzanak. Sokaknál a jelenlegi rossz helyzetből való kilépés a legfőbb cél.

Kinyílt a világ és tele van lehetőséggel – a kivándorlás mégsem alternatíva

A korcsoport pozitívumként éli meg, hogy a globalizáció révén ők az első olyan generáció, akinek a világ rengeteg lehetőséget tartogat: az utazások, a technológiai fejlődés, a külföldi állásajánlatok révén sokkal több alternatívában gondolkodhatnak, mint a 40-esek. A kivándorlás a generáció negyede számára vonzó a magas bérek miatt, de legfeljebb egytizedük számára reális opció. A saját otthon és a család tartja vissza őket leginkább. Sokak számára vesztett vonzerejéből a külföldi munka lehetősége, ha korábban szereztek már ilyen jellegű tapasztalatokat.

A környezetvédelem fontos, mégis kimerül a szelektív hulladékgyűjtésben

A generáció 78%-a tartja fontosnak a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet, de csak a családos, otthonteremtő szegmens tesz érte aktívan. A fenntarthatósági törekvésekben (komposztálás, hazai áru vásárlása) sokkal inkább élen járnak a vidékiek, mint a fővárosiak, hiába trendi a téma Budapesten és a lehetőségek is adottak hozzá (csomagolásmentes boltok, újrahasznosítás). Sokaknál a környezet védelme kimerül a szelektív hulladékgyűjtésben és a komfortzónájukon kívül eső tevékenységek (repülés és autóhasználat korlátozása) már érdektelenek számukra, sőt, az álláskeresésnél sem szempont számukra a cég fenntarthatóság iránti elkötelezettsége.

Pörgős 20-as, harcos 30-as, nyugodt 40-es évek

A harmincasok a saját 20-as éveiket leginkább egy pörgős időszaknak látják, ahol a gondtalanság, bulizás és szórakozás töltötte ki az életüket. Bár élvezték ezeket az éveket, visszatekintve úgy látják, nem gondoltak a jövőjükre, nem tettek félre, felélték minden pénzüket. Jelenlegi, 30-as éveiket harcos időszakként élik meg, amely a tapasztalatszerzésről, a pénzkeresésről és a felelősségvállalásról szól, és elengedhetetlen a jövő megalapozásához. Épp ezért nyugodt 40-es években reménykednek, ahol majd kiélvezhetik munkájuk gyümölcsét, és mind magánéletileg, mind egzisztenciálisan stabil, kiegyensúlyozott életet élhetnek. Azt remélik, negyvenesként sokkal kevesebbet kell majd dolgozniuk, mint harmincasként, és ez a vízió olyan erős, hogy még a generáció legidősebb, 39 éves tagjai is a nyugodt 40-es években bíznak.

A kutatásról

A 30-asok élethelyzetének feltérképezése az UniCredit Bank és a Scale Research nagymintás, reprezentatív online kutatása alapján készült. A 30. évfordulóját idén ünneplő UniCredit Bank a jubileumi évében a 30-as korosztály objektív életkörülményei mellett a szubjektív értékek, félelmek, jövőképek feltárását tűzte ki célul, és kísérletet tett annak meghatározására, hogy milyen egyedi értéket tulajdonítanak a 30-asok saját generációjuknak.

Marketing

Átalakul az internetes szolgáltatási piac

Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.

Közzétéve:

Pixabay

Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.    

A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
    

A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.

A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
    
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
    
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)

Közzétéve:

Fotó: Kondella Mihály

Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.

Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.

Munkában a zsűri balról jobbra: Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a zsűri elnöke, Répássy Zsuzsanna Réka, az ittaSzezon.com alapítója, Vojtek Endre, az MVM Zrt. kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesi senior tanácsadója, Sitányi László, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai és gazdasági vezetője, valamint dr. Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok Zrt. vezérigazgatói tanácsadója (Fotó: Kondella Mihály)

Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.

Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt

mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke (Fotó: Kondella Mihály)

Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.

Tovább olvasom

Marketing

A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt

Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát. 

A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.

Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.

“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.

Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra

– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez. 

A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):

●    Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
       életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
       márkaígéretek mentén.
●    Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
      kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
      ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
●    Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
      igényeit.
●    Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
      meghatározásánál.
●    Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
      ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
      mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
●    Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
      a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
      nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
      mutatók a teljesítményértékelésben.

A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.

Tovább olvasom