Marketing
Határok nélkül – e-könyv-piac a nagyvilágban
Az elektronikus könyvek piaca közel egy évtizede növekszik csendesen a háttérben, a közelmúltban lezajló folyamatok és a rövid idő alatt digitálisba forduló világ azonban ismét ráirányították a reflektort erre a szegmensre, amely nemcsak hazánkban erősödik fokozott mértékben, de világszinten is többmilliárdos éves bevételt produkál. Erről írtunk a Médiapiac 2020-as 3. számában.
2019-ben a globális e-könyv-piac teljes bevétele több mint 18 milliárd dollár volt – írja a Mordor Intelligence éves trendriportja. A piac pedig az előrejelzések szerint 2025-ig akár 5 százalékos növekedéssel is számolhat világszinten egy olyan iparban, amely még messze nem érte el a csúcspontját.
Az e-könyvek népszerűsége egyre nagyobb. A legtöbben az ázsiai országokban olvasnak elektronikus formátumú kiadványokat, de Észak-Amerikában és Európában is mind népesebb az e-könyv rajongóinak tábora, és ezzel a folyamattal arányosan nő a tabletek, e-könyv-olvasók eladása is.
Az egyre színvonalasabb e-könyv-olvasók már ugyanolyan kényelmesek a szem számára, mint a papír, és egyéb funkcióik is alkalmassá teszik őket arra, hogy legalább olyan jól élvezhetőek legyenek, mint a hagyományos könyvek: hosszú időt kibírnak egy töltéssel, lapozhatóak és jó felbontásúak. Számtalan előnyük is van ugyanakkor a nyomtatott kiadványokkal szemben: rengeteg könyv elfér egy olvasón, a könyvjelző sosem csúszik el, a szöveg megosztható, és megjegyzések írhatók bele, a betűtípus és -méret pedig személyre szabható.
Az e-könyvek további nagy előnye, hogy nem feltétlenül kötődnek egy adott készülékhez. Ugyanazt az e-könyvet olvashatja az ember a tabletjén, a számítógépe monitorján vagy akár a telefonja képernyőjén is. Bár ezek a megoldások lényegesen kevésbé kényelmesek, mint az e-könyv-olvasó, de a fenti elektronikus eszközök valamelyike biztosan mindig az ember keze ügyében van, és így máris kevésbé tűnik hosszadalmasnak a sorban állás vagy az utazás.
Globális e-könyv-piac – minél olcsóbb, annál jobb
Az e-könyvek piaca nemcsak feltörekvőben van, hanem kifejezetten széles is. Szereplői között megtalálhatóak az olyan óriáscégek, mint az Amazon vagy a Google Books, de számtalan kis és nagy kiadó és magánkiadás is könnyebb utat talál elektronikusan az olvasókhoz, mint nyomtatott formában.
Ennek a folyamatnak ugyanúgy vannak hátrányai, mint előnyei. Az előnyök között említhető, hogy nőhet a szórakoztató kiadványok tartalmi sokszínűsége, a kiadás ideje pedig csökkenhet, hátrány ugyanakkor, hogy az ellenőrizetlenség-ellenőrizhetetlenség miatt az elektronikus könyvek minősége, szerkesztettsége sokszor szenved csorbát.
 |
A The Digital Consumer Book Barometer 2019-es piaci elemzése arra is rámutat, hogy az e-könyveknek két igazán látványos szezonja van – az egyik a nyári vakáció ideje, a másik a karácsony közeledte. Mindkettő olyan időszak, amikor az emberek sokat utaznak, és nem szívesen visznek magukkal súlyos köteteket. Ilyenkor egyszerűbb bedobni az e-könyv-olvasót a bőröndbe.
Ugyanez a tanulmány kitér arra is, hogy jól látható két árkategória, amelybe az e-könyvek sorolhatóak. A szerzői magánkiadások 3 euró (körülbelül 1046 forint) alatti áron fogynak a legjobban, míg a kiadók az e-könyveiket szeretik a papírkötéses kiadványaik árának közelében tartani, 8–10 euró körül. Megfigyelhető, hogy az árazást megkönnyítendő Európa-szerte igyekeznek a kormányok csökkenteni az elektronikus kiadványok adóját. Magyarországot ez a csökkentéshullám egyelőre nem érte el. Itthon jelenleg 27 százalékos áfa terheli az e-könyveket.
Újfajta fogyási görbe – jól futó szerzői kiadások
A The Digital Consumer Book Barometer 2019 azt is vizsgálta, milyen ütemben fogynak az elektronikus könyvek. Ehhez több ország jelentős e-könyv-forgalmazóinak 25 legnépszerűbb kiadványát hasonlították össze 12 hónapon keresztül. Az eredmények három jól elkülöníthető görbetípust adtak ki.
Az első görbén az elektronikus kiadványok a nyomtatottakhoz hasonló ívet rajzoltak ki. Egy három hónapos, magas eladási számokat produkáló szakaszt követően a forgalom szinte nullára zuhant vissza. A második típus ugyanígy festett, csak egy promóciós kiugrást mutatott a negyedik hónap környékén.
A harmadik görbe azonban teljesen más irányt vett. A német Readbox forgalmazó számottevően több szerzői kiadást árul, és ez megmutatkozott az adatokban is. Az ő görbéjük alacsonyabbról indult, de nem esett meredeken a harmadik hónap után sem, sőt, szinte alig mutatott visszaesést a kezdeti számokhoz képest, felvéve összeladásban a versenyt az első görbe eredményeivel. A The Digital Consumer Book Barometer 2019 elemzői a stabilabb eladásokat annak tudták be, hogy a magánkiadásban megjelenő szerzők folyamatosan építik a követőbázisukat, ezért újabb és újabb olvasókra tesznek szert.
Megszűnő határok
Az e-könyvek egy valamiben egészen biztosan jobban szerepelnek, mint a nyomtatott kiadványok: könnyebben hozzáférhetők. Ez sokat jelent a nyelvtanulóknak, különösen akkor, ha egy kevésbé globális nyelv elsajátításán fáradoznak. Míg angol nyelvű kiadványokat viszonylag egyszerű beszerezni, a finn vagy a japán nyelvvel már meggyűlhet az ember baja.
Az e-könyv megkönnyíti a különböző nyelvek és kultúrák találkozását, nem kötik ugyanis határok, és nem kell a hosszadalmas szállítással fáradozni. Így képletesen és szó szerint is lerövidíti az utat az író és az olvasó között.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.