Kövess minket!

Marketing

Hatalmasat zuhant a fogyasztói bizalom a koronavírus miatt

Magyarországon a második negyedévben 15%-kal alacsonyabb a bizalom, 66 ponton áll.

A Covid-19 pandémia hatására 2019 utolsó negyedévéhez képest globálisan 14 pontot zuhant a fogyasztók bizalma világszerte: 107-ről 92-re esett vissza; Európában 74 ponton állt 2020 második negyedévében. A magyar mutató 11 pontos eséssel 66 pontra süllyedt. A kontinensen 30-30 pontos eséssel Lengyelország és Portugália zuhant a legnagyobbat. A magyarok 27%-a tartja jónak vagy nagyon jónak személyes pénzügyi kilátásait, derült ki a Conference Board Nielsennel közös, 54 ország bevonásával készült online fogyasztói bizalmi indexéből.

A magyar fogyasztói bizalmi index az előző év utolsó negyedévéhez képest 11 pontot esett, és 66 ponton állt. Nagyot zuhant a munkahelyi kilátásokat érintő optimizmus: a magyarok csupán kevesebb mint egyötöde (18%) nyilatkozott úgy, hogy jók vagy nagyon jók a következő 12 hónapban a munkahelyi kilátások; ez a korábbi 35% mintegy fele (2020 utolsó negyedévéhez képest). Európában ez 22%, globálisan 40%.

Személyes anyagi helyzetét tekintve is csökkent az optimizmus honfitársaink körében, jelenleg 37 százalék vélekedik úgy, hogy az elkövetkező egy évben jól vagy nagyon alakul majd személyes pénzügyi kilátása, ez a 2019 utolsó negyedévi adatokhoz képest hat százalékpontos csökkenés. Globálisan – 12 százalékpontos csökkenés mellett – ez az arány 49 százalék, Európában 37.

A költési hajlandóságot érdemben nem befolyásolta a pandémia, csupán két százalékpontot csökkent 2020 második negyedévére, így a magyar válaszadók 28 százaléka véli alkalmasnak az időszakot a vásárlásra, amivel közelítünk az európai átlaghoz (30%), de elmaradunk a globális arányoktól (41%).

Ami a magyar fogyasztók legfőbb aggodalmait illeti: 40 százalék említette a gazdaság alakulása miatti félelmet első vagy második „főparaként”, az egészség miatt a válaszadók egyharmada aggódik, míg a harmadik helyre a munkahelyi biztonság miatti félelem került fel (27 százalék). A kontinens egységes képet mutat fogyasztói félelmek tekintetében: gazdaság (41%), egészség (36%) és munkahelyi biztonság (23%).

A magyarok rendelkezésére álló havi keretéből közel 30% otthoni étkezésre megy el, 22% pedig lakhatásra (albérlet, lakáshitel, rezsi; stb.), míg kommunikációs költségekre (mobil, internet, tévé; stb.) pedig a havi büdzsé 8 százalékát költjük.

„A koronavírus pandémia sosem látott sebességgel és mértékben vetette vissza a hónapok óta nagyjából egyenletesen emelkedő fogyasztói bizalmat világszerte: globálisan és minden kontinensen számottevően csökkent” – mondta Kovács Gergely, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője. – „Ilyen természetű esésre a 2008-2009-es világválság óta nem volt példa, és míg a múltban fokozatos csökkenést figyeltek meg az elemzők, a mostani változás páratlanul rapid módon következett be.”

Amennyiben marad pénze hó végén, a fogyasztók közel 40 százaléka félretesz, megtakarít, mintegy egynegyede felújítja/csinosítja otthonát. A magyar válaszadók 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem marad szabadon elkölthető pénze.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom