Marketing
Hat vállalkozó csatlakozott a Bridge Budapesthez
Bridge Fund taggá egy kiválasztást követően, kizárólag meghíváson keresztül lehet válni.
Eredendően az informatikai szektorból érkeztek a Bridge Budapest Egyesület alapítói, Anka Márton, Árvai Péter, Halácsy Péter, Stephen J. Luczo, Fehér Gyula és Somlai-Fischer Ádám. Azzal a céllal hozták létre a nonprofit szervezetet, hogy részt vállaljanak a tehetséggondozásban, a legjobb vállalati kultúrák terjesztésében, valamint a magyarok kezdeményezőkészségének ösztönzésében, és nemzetközi sikerek elérésében.
A Bridge Fund tagjai olyan, Magyarországhoz kötődő sikertörténetek létrehozói, akik büszkék arra, amit elértek és hisznek abban, hogy a történeteik megosztása további inspirációt jelent az országnak. Bridge Fund taggá egy kiválasztást követően, kizárólag meghíváson keresztül lehet válni. Ők a szervezeti és operatív közreműködés mellett anyagilag is biztosítják a Bridge Budapest sikerét az egy évre szóló 9000 dolláros hozzájárulással.
Blaskó Nikolett, az ACG Reklámügynökség alapítója és ügyvezető igazgatója maga is azt tapasztalja, hogy a fiatal munkatársak megszerzésében és megtartásában a felelősségteljes, kreatív munkának van a legnagyobb szerepe. „Ha versenyképes fizetéseket, tisztább és átláthatóbb munkakörülményeket tudunk teremteni, akkortöbb fiatal fogja azt választani, hogy itthon keres munkát. Azért csatlakoztam a Bridge Fundhoz, mert a Bridge Budapest a tehetséggondozásban komoly eredményeket ért el.”
„Annak idején saját cégünk alapításakor hamar egy válaszúthoz érkeztünk. Ha annak idején a könnyebb utat választjuk a rövidtávú profitszemlélettel, akkor ma nem lenne a Balabit. Akár egy ilyen élmény is fontos útmutató lehet ma induló vállalkozóknak” – meséli Scheidler Balázs, a Balabit technológiai ügyvezetője. „A magyar üzleti világot úgy lehetne sikeresebbé tenni, ha sokkal többen állnának ki és mutatnának jó példát. A siker kulcsa, ha megoszthatjuk egymással hibáinkat, eredményeinket, élményeinket, mert ezzel gazdagodunk, és előnyre teszünk szert” – mondja Györkő Zoltán, a Balabit társalapítója, ügyvezetője.
Rajnai Richárd, a Kötéltechnika Kft. ügyvezetője az együttműködés erejét hangsúlyozta: „Azt tapasztalom, hogy mindenkinek vannak olyan kommunikálható, továbbadható üzleti eredményei, amivel másokat gazdagíthat. Azt tekintem az ország sikerének, ha ezek az egyéni teljesítmények nem összeadódnak, hanem összeszorzódnak.”
„A Magnet Bankban eleve olyanok dolgoznak, akik maradandó dolgok létrejöttéhez akarnak hozzájárulni. Ez az értékalapú megközelítés a magyarázat arra, hogy miért támogatjuk a Bridge Budapestet, hiszen társadalmi hatása az elmúlt évek tapasztalatai alapján megkérdőjelezhetetlen. A Bridge Funddal azon fogunk dolgozni, hogy terjesszük azokat a legjobb példákat, ahol a vállalkozás tevékenységének határain túlmutató és tudatos üzleti szemlélet érhető tetten” – vélekedik Pozsonyi Gábor, a Magnet Bank vezérigazgató-helyettese.
„Azért csatlakoztam a Bridge Fundhoz, mert szerettem volna olyan vállalkozókkal együtt gondolkozni, akik hasonlóak hozzánk, akiknek fontos, hogy fejlődő üzleti környezet legyen Magyarországon, ahol a teljesítmény előbbre való, mint az ismertség” – mondja Hampuk Richárd, a Person Group ügyvezetője. „Sose féljünk magunkat körülvenni okosabb emberekkel, mert ez a garancia arra, hogy egyre jobb ötletek és termékek és szolgáltatások jönnek létre.”
„Nem vagyok tipikus vállalkozó, mert inkább álmok megvalósításában szoktam gondolkozni, persze a tervezés és a racionalizálás révén ezekből keletkezik valamiféle üzleti haszon is” – szabadkozik Gerendai Károly Bridge Fund tag. „Sok vállalkozó gondolja, hogy minél hamarabb hozzá kell kötnie hajóját egy nagy, adott esetben állami megrendelőhöz. Ha sokan fölvállalják, hogy a siker és a fejlődés útja inkább a több lábon állás, a szétaprózott kitettség, a folyamatos küzdelem, akkor az jótékonyan hat a hazai vállalkozáskultúrára. A Bridge Budapest környékén ilyen inspiráló történeteket láthatunk, ezért örömmel csatlakozom.”
„A Bridge Budapestben az a meggyőződésünk, hogy a vállalkozók akkor tesznek a legtöbbet a környezetükért, ha jó munkahelyeket hoznak létre. Minél tudatosabb, perspektívikusabb, nyitottabb vállalkozások jönnek létre/alakulnak át Magyarországon, annál sikeresebbé válunk. Egy tudatosabb vállalkozói közösség megerősödése ehhez a folyamathoz segít közelebb jutni. Még több bizonyítékra van szükség, hogy lehetséges hiteles vállalkozói történeteket építeni. A sikerhez szükség van egy olyan elkötelezett vállalkozói körre, amelynek tagjai a saját történetük, tudásuk és tapasztalatuk megosztásával kiemelten hozzájárulnak ennek a folyamatnak a kiteljesítéséhez, és szívesen csatlakoznak az eddig szélesebb körben megismert alapítókhoz. Ezért hoztuk létre a Bridge Fundot” – mondta Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.