Kövess minket!

Marketing

Hat lecke Cannes-ból

Ezúttal a MediaCom szedte össze, milyen tanulságokkal szolgált a világ legnagyobb kreatívversenyének idei kiadása.

Idénre számos korábbi hype beérett, míg akad egy sor téma, ami még mindig élénk vitát okoz. A MediaCom hat pontban foglalta össze, miről szólt idén a Cannes Lions.

1. Szolgálj valamilyen ügyet.

A márkaaltruizmus eddig is kiemelt téma volt, mostanra azonban valódi tétje van, mivel a fogyasztók tömegei nem elégednek meg a jófejséggel, hanem tényleg azt várják a brandektől bizonyos témákban, hogy “csináljanak valamit”. Mármint valami fontosat, aminek tényleg van hatása. A marketing emiatt egyre inkább nem pusztán az eladásról szól, hanem arról is, hogy a márkák valódi előnyöket kínáljanak és az erejüket kihasználva tényleges változásokat kényszerítsenek ki a világban.

2. A nemi egyenlőség fontos

A jót tenni, jól gondolkodni törekvésén belül a nemi egyenlőség kiemelt témának bizonyult idén, és nem kizárólag abból a szempontból, hogy miként érdemes kezelni a női célcsoportokat. A 21 zsűrielnökből hat volt nő, az előadók/beszélgetés-résztvevők körében majdnem egyenlő volt az arány, és létrehozták a témának dedikált Glass Lion díjat is.

3. Tartalom és terjesztés kéz a kézben

Az ügynökség gondolkodása szerint egy márka kommunikációs rendszere két pilléren alapszik. Ezek egyike a tartalom (content), másika pedig a terjesztés (connections). A tartalom gyakorlatilag bármi lehet, a tweettől kezdve a klasszikus reklámfilmig, ez a kommunikáció alapja. A “connections” pedig arra utal, hogy milyen módon terjesztjük a márkaüzeneteket; e rendszernek hatékonynak, pazarlás nélkülinek kell lennie. A tartalom idén kiemelt téma volt Cannes-ban, ez jelentette számos pályázat kiindulópontját is, ám a MediaCom szerint sok esetben még nem tudták a márkák konzisztensen végigvinni a tartalomközpontú szemléletet az egyes projektekben. A tartalomgyártás tehát gyakran öncélú maradt, nem kapcsolódott igazán a marketingstratégiához.

4. Az innováció és a technológia hajtja a kreativitást

Aa AdAge szerint Cannes következő nagy dobása az lehet, ha sikerül a startupokat és az irántuk érdeklődő befektetőket tömegesen a fesztiválra vonzania. Ezt a törekvést jelzi, hogy volt az eseményen startup akadémia, de például a Unilever is elhozta Cannes-ba Fondry50 kezdeményezését, amely a világ 50 legjobb marketingtechnológiai startupjára fókuszál. Az ügynökség azonban úgy látja, hirdetéstechnológiai fókusz, innovációra és adatfelhasználásra fókuszáló díj ide vagy oda, egyelőre szakadék tátong aközött, hogy a fesztiválon mi hangzott el a programban és milyen munkák nyertek valójában. Az idei díjazottak közül csak nagyon kevés épített a technológia kreatív felhasználására. A Creative Data zsűri nem is adott ki nagydíjat (ahogyan a márkázott tartalommal foglalkozó zsűri sem, lásd 3. pont – a szerk.).

5. Adatok

Az adatok helye a marketingben még mindig izgalmas, viszont látszik a beszélgetésekben egyfajta – a MediaCom szerint üdvös – súlyponteltolódás. Eddig az adatbányászat és a big data uralta az adattémát, mostanra viszont az adatok és a kreativitás kapcsolata látszik előtérbe kerülni. Számos olyan kampány mutatkozott be idén, amelyek ügyesen használták fel az adatokat annak érdekében, hogy kreatívan, hatásosan szólítsák meg a fogyasztókat. Sőt, sok esetben maga az adatfelhasználás módja adta a kreativitásfaktort.

6. Áradjon a szeretet;)

A fogyasztók nem mindig kegyesek, és a közösségi média bizony bárkinek a kezébe hangosbemondót ad. Ezért aztán az internetes “gyűlöletbeszéd” gyakori téma volt Cannes-ban: mit kezdjenek a márkák az irányukba vagy más fogyasztók, emberek irányába ömlő ellenszenvvel. Ahogyan a közösségi média eszköz a fogyasztók kezében, úgy a márkák is felhasználhatják azt a velük kapcsolatos percepciók, vagy éppen a társadalmilag fontos témákban alkotott vélemények befolyásolására. A Cyber Lions nagydíjasa például kiválóan fordította társadalmi célú kampányba a közösségi médiában megjelenő negatív véleményeket.

A további részletek megnézhetőek, illetve letölthetőek ezen a linken.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom