Kövess minket!

Marketing

Háromezer milliárd forintnyi büntetést róttak ki a Google-re

Három, külön-külön is horribilis összegű büntetést szabott ki az elmúlt években az Európai Bizottság a Google-re. Az ügyek egytől egyig az Európai Bíróságon kötöttek ki, az elsőben éppen ma hoz ítéletet a luxembourgi testület. Az ügyek az internetes keresések és a netes reklámpiac torzításáról szólnak, egyúttal megmutatják, miképpen befolyásolhatja a piac és a fogyasztók szokásait egy technológiai óriásvállalat.

Borítókép: illusztráció, fotó: Pixabay

Három ügyben összesen 8,25 milliárd euró bírságot szabott ki az elmúlt években a Google-re az Európai Bizottság. Hogy nagyjából a háromezer milliárd forintnak megfelelő összeg már a technológiai óriásvállalatnak sem aprópénz, azt jó jelzi, hogy a Google mind a három esetben perre ment Luxembourgban. A büntetés alapját súlyosnak mondható versenyjogi szabályszegések adták, de hogy a szankciók megalapozottak-e azokról, arról az Európai Bíróság mondja ki a végső szót. Az első ügyben éppen ma.

Az első ügy

Az Európai Bizottság 2017 nyarán úgy döntött, hogy 2,42 milliárd eurós bírságot szab ki a Google-re, mert a társaság megsértette az uniós trösztellenes szabályokat.

Brüsszel szerint az óriásvállalat visszaélt keresőmotorja piaci erőfölényével, amikor jogsértő módon előnyt biztosított saját maga egy másik szolgáltatásának, a Google ár-összehasonlítónak.

A bizottság röviden összefoglalta a jogi helyzetet. Brüsszel rögzítette, hogy a Google fő terméke a cég keresőmotorja, amely internetes keresést végez a fogyasztók számára, akik e szolgáltatásért adataikkal fizetnek. A társaság bevételeinek mintegy 90 százaléka származik reklámból, például azokból, amelyeket a Google jelenít meg a fogyasztóknak egy-egy lekérdezés nyomán.

A Google 2004-ben lépett be az ár-összehasonlító szolgáltatások európai piacára. Az efféle szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a fogyasztók összehasonlítsák az interneten kínált termékeket és azok árait, s kiválasszák a legkedvezőbb árat kínáló online kereskedőket, ideértve a gyártók online áruházait és az olyan online piactereket, mint például az Amazon és az eBay.

A Google ár-összehasonlítója kezdetben gyenge eredményeket hozott, így az óriáscég 2008-ban változtatott stratégiáján. A Google – keresőmotorja segítségével – módszeresen kiemelt elhelyezést garantált saját ár-összehasonlító szolgáltatásának, ezzel együtt a találati listán hátra sorolta a rivális ár-összehasonlítókat. Nem véletlenül. A felmérések azt mutatják, hogy a fogyasztók jóval gyakrabban kattintanak a Google keresőjében megjelenő találati listán elöl álló, azaz jobban látható találatokra, mint a többire. A felhasználók még az asztali gépeken is 95 százalékban kattintanak a találati lista első oldalán látható tíz előre sorolt találat valamelyikére. A sorrend annyira nem mindegy, hogy az összes kattintás körülbelül 35 százaléka jut az első helyen álló linkre, miközben a találati lista második oldalának vezető helyén látható link már csak a kattintások egyetlen százalékát kapja. A mobil eszközök esetében ez a hatás még jelentősebb, hiszen a képernyő mérete sokkal kisebb.

Mivel a Google csak a maga ár-összehasonlítójának garantált kedvező elhelyezést, és a versenytársak szolgáltatásait hátrább sorolta, így jelentős előnyhöz juttatta saját szolgáltatását

– állapította meg a bizottság, hozzátéve: a lépés nyomán a Google ár-összehasonlítójának forgalma jelentősen megnövekedett a versenytársak és az európai fogyasztók kárára.

A második ügy

A Google azért, hogy bebetonozza erőfölényét az általános internetes keresés terén, 2011 óta jogellenes korlátozásokat vezetett be az Android eszközgyártók és mobilhálózat-üzemeltetők számára

– ezt már a második ügyben, 2018 júliusában állapította meg a bizottság, egyúttal 4,34 milliárd euró összegű bírságot szabott ki az óriásvállalatra.

A bizottság rögzítette a részleteket. A kiindulópont itt is az, hogy bevételének túlnyomó részét a Google a keresőmotorja révén szerzi meg. A vállalat már korán felmérte, hogy a mobilinternetre való áttérés – amely folyamat a 2000-es évek közepén kezdődött – a Google Search szempontjából alapvető változást jelent. A cég igyekezett elérni, hogy a felhasználók ne csak asztali gépükön, de mobiljukon is a Google Search-öt alkalmazzák. Itt jön a képbe az Android, ezzel működik manapság az intelligens mobileszközök mintegy 80 százaléka.

A Google az eszközgyártók és a mobilhálózat-üzemeltetők számára három szerződéses korlátozást vezetett be, s a bizottság szerint ezek révén lényegében arra használta az Androidot, hogy bebetonozza keresőmotorja erőfölényét. Az Android engedélyköteles mobiloperációs rendszer, ami azt jelenti, hogy a mobileszközgyártók csak engedéllyel helyezhetik el termékeikben az Androidot. A Google ugyanakkor mobilalkalmazásait és szolgáltatásait csomagban kínálja, amely magában foglalja a Google Play Store-t, a Google Search alkalmazást és a Google Chrome böngészőt. A bizottság szerint a világcég kétfajta illegális árukapcsolást végzett. Egyrészt a Google elérte, hogy Google Search alkalmazást előzetesen telepítsék gyakorlatilag az Európai Gazdasági Térségben értékesített valamennyi Android eszközre. Másodszor tett azért, hogy a Chrome is felkerüljön a készülékekre. Az árukapcsolás mellett tiltásokat és pénzügyi ösztönzőket is alkalmazott a Google, a bizottság pedig összességében arra jutott, hogy a cég jogsértő módszereket is tartalmazó átfogó stratégiát alkotott arra, hogy az általános internetes keresés során élvezett erőfölényét a mobilinternet korában is bebetonozza.

A harmadik ügy

Az Európai Bizottság 2019 márciusában 1,49 milliárd euró bírságot szabott ki a Google-ra, szintén az uniós antitrösztszabályok megsértése miatt.

A Google visszaélt piaci erőfölényével azáltal, hogy különféle honlapokkal kötött szerződésekben korlátozó záradékokat írt elő, amelyek megakadályozták a Google versenytársait abban, hogy a weboldalakon keresési hirdetéseket helyezzenek el.

A bizottságnál az ügy kapcsán felidézték, hogy az újságok honlapjai, a blogok, az utazási weboldalak gyakran rendelkeznek keresőfunkcióval. Amikor egy felhasználó így keres, a weblap keresési találatokat és keresési hirdetéseket is kiad – utóbbiak a keresési találatok mellett jelennek meg. A Google – mint egy reklámbróker – közvetítőként működik a hirdetők és a weboldalak tulajdonosai között, akik profitálni szeretnének a keresési találatokat megjelenítő oldalakon lévő szabad felületekből.

A Google messze a legerősebb piaci szereplő volt az online keresési hirdetések közvetítése terén az Európai Gazdasági Térségben: piaci részesedése 2006 és 2016 között több mint 70 százalék volt. Az online keresési hirdetéseket alkalmazó más versenytársak – például a Microsoft és a Yahoo – nem értékesíthettek hirdetési felületet a Google saját keresőmotorja által kiadott találatokat megjelenítő oldalakon. A bizottság a vizsgálat során több száz ilyen megállapodást vizsgált át, és megállapította például, hogy a Google szerződései 2006 óta kizárólagossági záradékokat tartalmaztak. Ez azt jelentette, hogy a kiadók a keresési találatokat megjelenítő oldalakon nem helyezhették el a versenytársak keresési hirdetéseit. A cég 2009-től a kizárólagossági záradékokat fokozatosan felváltotta az úgynevezett kiemelt elhelyezés-záradékokkal. Ezek szerint a kiadóknak a találatokat megjelenítő oldalaik legszembetűnőbb részeit a Google hirdetései számára kellett fenntartaniuk, és meg kellett jeleníteniük egy minimálisan előírt számú Google keresési hirdetést. Ennek eredményeként a Google versenytársait megakadályozták abban, hogy keresési hirdetéseket a weboldalak leglátványosabb és leggyakrabban felkeresett részein tegyék közzé. Harmadrészt – szintén 2009 óta – a Google szerződései olyan záradékokat is tartalmaztak, amelyek előírták a kiadók számára, hogy a konkurens hirdetések megjelenítési módjának módosítása előtt a Google írásbeli jóváhagyását kérjék. Vagyis a Google ellenőrizhette, hogy a konkurens keresési hirdetések mennyire vonzóak, és milyen gyakran kattintanak rájuk.

A Google riválisai nem lehettek valódi versenytársak vagy azért, mert egyértelműen megtiltották számukra, hogy megjelenjenek a weboldalakon, vagy azért, mert a Google a legértékesebb hirdetési helyeket megtartotta magának az adott honlapokon, miközben azt is ellenőrizte, hogy a versenytársak keresési hirdetései hogyan jelentek meg

– összegzett a bizottság. Hozzátette: a Google gyakorlata azt eredményezte, hogy a cég visszaélt erőfölényével az online keresési hirdetések közvetítői piacán, s megakadályozta az érdemi versenyt.

Ítéletek

Cikkünk közzététele után néhány órával az Európai Bíróság döntése meg is született a fentiek közül az első ügyben. E szerint a bírói testület elutasította a világcég keresetét az Európai Bizottság korábbi határozatával szemben, és fenntartotta a technológiai óriásra kiszabott 2,42 milliárd eurós bírságot.

A második ügyben a tárgyalást már megtartották, ott a verdikt jövőre várható. A harmadik ügy eldöntésére még várni kell.

Jakubász Tamás

Marketing

Átlépte a félmilliót a magyar pavilon látogatóinak száma Dubajban

“Nagyon-nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ilyen csodálatos pavilont sikerült létrehozni, amely nagy sikerrel mutatja be Magyarországot, Magyarország turisztika vonzerejét a nagyközönségnek” – hangoztatta kedden Dubajban Tóth Andrea, az Expo 2020 Magyarország Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Közzétéve:

Borítókép: A dubaji világkiállítás magyar pavilonja, fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

Tóth Andrea az MTI-nek nyilatkozva aláhúzta, hogy az expo látogatóinak száma immár 10 millió fölött van, s ebből minden huszadik, immár félmillió ember, a magyar pavilont is felkereste.

“Ez azt jelenti, hogy az első nap óta napi öt-nyolcezer látogatót fogadunk, ami nagyon nagy büszkeség, és nagyon örülünk, hogy ennyien szeretik és kedvelik a magyar pavilont. Vannak visszajáró vendégeink is, akik annyira kedvelik az itteni élményeket, hogy többször is ellátogatnak hozzánk”

– magyarázta a cégvezető.

Tóth Andrea arra számít, hogy tartani lehet azt a kitűzött célt, hogy a világkiállítás végéig egymillió látogató keresse fel a magyar pavilont.

“Az volt a célunk, hogy Magyarországot minél inkább sikerüljön bemutatni, azokat a turisztikai desztinációkat, amelyet a legfontosabbak az országban, azokat minél szélesebb körben sikerüljön bemutatni, hogy minél több turista érkezzen Magyarországra, és minél több látogató tapasztalja meg személyesen is azt a csodát, amit Magyarország rejt”

– fogalmazott az Expo 2020 Magyarország Nonprofit Kft. vezetője.

A pavilon Magyarország ásvány-, gyógy- és termálvizeit mutatja be, és építészetileg a 2011-ben elhunyt Makovecz Imre és az általa teremtett organikus építészet szellemiségét idézi meg. Úgynevezett száraz technológiával, egyetlen csepp víz felhasználása nélkül építették magyar ácsok. Az épületet Csernyus Lőrinc, Makovecz egykori tanítványa és munkatársa tervezte.

A dubaji világkiállításon több mint 190 ország mutatkozik be, és ez az első expo, amelyen minden kiállító országnak saját, önálló pavilonja van. Az eredetileg 2020-ra tervezett rendezvényt a koronavírus-járvány miatt egy teljes évvel el kellett halasztani. A pandémia miatt Dubajba utazni csakis friss negatív teszttel lehet, és az expóra is csakis beoltva, vagy negatív teszteredménnyel lehet belépni.

A dubaji világkiállítás március végéig látogatható.

Tovább olvasom

Marketing

Új plakátkampányt indított a Civil Összefogás Fórum

A plakátokon Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter együtt szerepel.

Közzétéve:

Borítóképünkön a CÖF-CÖKA kampányának plakátja, forrás: Facebook / @civilosszefogas

– Megkezdte második plakátkampányát az országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) – közölte a Magyar Nemzettel Csizmadia László, a CÖF–CÖKA elnöke. Hozzátette: először vidéken jelentek meg a plakátok, amelyekkel kedd óta már Budapesten is lehet találkozni.

A plakátokon Gyurcsány Ferencet és Márki-Zay Pétert közösen ábrázolják, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjére „mini Feri” néven hivatkoznak, a két baloldali politikus kinézete pedig a népszerű Austin Powers-filmek főgonosz szereplőit idézi.

Mint Csizmadia közölte, a plakátok terjesztését a CÖF által alapított cég, a Kövess Minket 2022 Kft. végzi. – Egyetértünk azzal, ami a plakátokon látható – tette hozzá az elnök. 

Tovább olvasom

Marketing

Elkészült az országgyűlési választás és a népszavazás hirdetménye

Hamarosan elkezdik a plakátok kiszállítását a választási irodákhoz, és várhatóan még a héten minden településen kihelyezik őket – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) hétfőn.

Közzétéve:

Borítókép: Az országgyűlési választás és a népszavazás hirdetménye a Nemzeti Választási Irodában 2022. január 17-én, fotó: MTI/Kovács Tamás

A nemzetiszínű motívummal ellátott hirdetmény 50×70 centiméter méretű és mintegy 90.000 darabot gyártottak belőle.

A hirdetmény tartalmazza egyebek mellett az április 3-án esedékes választás és országos népszavazás napját, valamint azt, hogy aki lakóhelyétől eltérő helyen szeretne szavazni, az március 25-én 16 óráig átjelentkezhet vagy kérheti felvételét a külképviseleti névjegyzékbe.

Az országgyűlési választás és a népszavazás hirdetménye a Nemzeti Választási Irodában 2022. január 17-én, fotó: MTI/Kovács Tamás

A hirdetmény tartalmazza azt is, hogy mozgóurnát a szavazás napján 12 óráig lehet kérni.

A választópolgárok részletes tájékoztatásért a polgármesteri hivatalban működő helyi választási irodához fordulhatnak vagy meglátogathatják a www.valasztas.hu weboldalt.

Tovább olvasom