Kövess minket!

Marketing

Háromezer milliárd forintnyi büntetést róttak ki a Google-re

Három, külön-külön is horribilis összegű büntetést szabott ki az elmúlt években az Európai Bizottság a Google-re. Az ügyek egytől egyig az Európai Bíróságon kötöttek ki, az elsőben éppen ma hoz ítéletet a luxembourgi testület. Az ügyek az internetes keresések és a netes reklámpiac torzításáról szólnak, egyúttal megmutatják, miképpen befolyásolhatja a piac és a fogyasztók szokásait egy technológiai óriásvállalat.

Borítókép: illusztráció, fotó: Pixabay

Három ügyben összesen 8,25 milliárd euró bírságot szabott ki az elmúlt években a Google-re az Európai Bizottság. Hogy nagyjából a háromezer milliárd forintnak megfelelő összeg már a technológiai óriásvállalatnak sem aprópénz, azt jó jelzi, hogy a Google mind a három esetben perre ment Luxembourgban. A büntetés alapját súlyosnak mondható versenyjogi szabályszegések adták, de hogy a szankciók megalapozottak-e azokról, arról az Európai Bíróság mondja ki a végső szót. Az első ügyben éppen ma.

Az első ügy

Az Európai Bizottság 2017 nyarán úgy döntött, hogy 2,42 milliárd eurós bírságot szab ki a Google-re, mert a társaság megsértette az uniós trösztellenes szabályokat.

Brüsszel szerint az óriásvállalat visszaélt keresőmotorja piaci erőfölényével, amikor jogsértő módon előnyt biztosított saját maga egy másik szolgáltatásának, a Google ár-összehasonlítónak.

A bizottság röviden összefoglalta a jogi helyzetet. Brüsszel rögzítette, hogy a Google fő terméke a cég keresőmotorja, amely internetes keresést végez a fogyasztók számára, akik e szolgáltatásért adataikkal fizetnek. A társaság bevételeinek mintegy 90 százaléka származik reklámból, például azokból, amelyeket a Google jelenít meg a fogyasztóknak egy-egy lekérdezés nyomán.

A Google 2004-ben lépett be az ár-összehasonlító szolgáltatások európai piacára. Az efféle szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a fogyasztók összehasonlítsák az interneten kínált termékeket és azok árait, s kiválasszák a legkedvezőbb árat kínáló online kereskedőket, ideértve a gyártók online áruházait és az olyan online piactereket, mint például az Amazon és az eBay.

A Google ár-összehasonlítója kezdetben gyenge eredményeket hozott, így az óriáscég 2008-ban változtatott stratégiáján. A Google – keresőmotorja segítségével – módszeresen kiemelt elhelyezést garantált saját ár-összehasonlító szolgáltatásának, ezzel együtt a találati listán hátra sorolta a rivális ár-összehasonlítókat. Nem véletlenül. A felmérések azt mutatják, hogy a fogyasztók jóval gyakrabban kattintanak a Google keresőjében megjelenő találati listán elöl álló, azaz jobban látható találatokra, mint a többire. A felhasználók még az asztali gépeken is 95 százalékban kattintanak a találati lista első oldalán látható tíz előre sorolt találat valamelyikére. A sorrend annyira nem mindegy, hogy az összes kattintás körülbelül 35 százaléka jut az első helyen álló linkre, miközben a találati lista második oldalának vezető helyén látható link már csak a kattintások egyetlen százalékát kapja. A mobil eszközök esetében ez a hatás még jelentősebb, hiszen a képernyő mérete sokkal kisebb.

Mivel a Google csak a maga ár-összehasonlítójának garantált kedvező elhelyezést, és a versenytársak szolgáltatásait hátrább sorolta, így jelentős előnyhöz juttatta saját szolgáltatását

– állapította meg a bizottság, hozzátéve: a lépés nyomán a Google ár-összehasonlítójának forgalma jelentősen megnövekedett a versenytársak és az európai fogyasztók kárára.

A második ügy

A Google azért, hogy bebetonozza erőfölényét az általános internetes keresés terén, 2011 óta jogellenes korlátozásokat vezetett be az Android eszközgyártók és mobilhálózat-üzemeltetők számára

– ezt már a második ügyben, 2018 júliusában állapította meg a bizottság, egyúttal 4,34 milliárd euró összegű bírságot szabott ki az óriásvállalatra.

A bizottság rögzítette a részleteket. A kiindulópont itt is az, hogy bevételének túlnyomó részét a Google a keresőmotorja révén szerzi meg. A vállalat már korán felmérte, hogy a mobilinternetre való áttérés – amely folyamat a 2000-es évek közepén kezdődött – a Google Search szempontjából alapvető változást jelent. A cég igyekezett elérni, hogy a felhasználók ne csak asztali gépükön, de mobiljukon is a Google Search-öt alkalmazzák. Itt jön a képbe az Android, ezzel működik manapság az intelligens mobileszközök mintegy 80 százaléka.

A Google az eszközgyártók és a mobilhálózat-üzemeltetők számára három szerződéses korlátozást vezetett be, s a bizottság szerint ezek révén lényegében arra használta az Androidot, hogy bebetonozza keresőmotorja erőfölényét. Az Android engedélyköteles mobiloperációs rendszer, ami azt jelenti, hogy a mobileszközgyártók csak engedéllyel helyezhetik el termékeikben az Androidot. A Google ugyanakkor mobilalkalmazásait és szolgáltatásait csomagban kínálja, amely magában foglalja a Google Play Store-t, a Google Search alkalmazást és a Google Chrome böngészőt. A bizottság szerint a világcég kétfajta illegális árukapcsolást végzett. Egyrészt a Google elérte, hogy Google Search alkalmazást előzetesen telepítsék gyakorlatilag az Európai Gazdasági Térségben értékesített valamennyi Android eszközre. Másodszor tett azért, hogy a Chrome is felkerüljön a készülékekre. Az árukapcsolás mellett tiltásokat és pénzügyi ösztönzőket is alkalmazott a Google, a bizottság pedig összességében arra jutott, hogy a cég jogsértő módszereket is tartalmazó átfogó stratégiát alkotott arra, hogy az általános internetes keresés során élvezett erőfölényét a mobilinternet korában is bebetonozza.

A harmadik ügy

Az Európai Bizottság 2019 márciusában 1,49 milliárd euró bírságot szabott ki a Google-ra, szintén az uniós antitrösztszabályok megsértése miatt.

A Google visszaélt piaci erőfölényével azáltal, hogy különféle honlapokkal kötött szerződésekben korlátozó záradékokat írt elő, amelyek megakadályozták a Google versenytársait abban, hogy a weboldalakon keresési hirdetéseket helyezzenek el.

A bizottságnál az ügy kapcsán felidézték, hogy az újságok honlapjai, a blogok, az utazási weboldalak gyakran rendelkeznek keresőfunkcióval. Amikor egy felhasználó így keres, a weblap keresési találatokat és keresési hirdetéseket is kiad – utóbbiak a keresési találatok mellett jelennek meg. A Google – mint egy reklámbróker – közvetítőként működik a hirdetők és a weboldalak tulajdonosai között, akik profitálni szeretnének a keresési találatokat megjelenítő oldalakon lévő szabad felületekből.

A Google messze a legerősebb piaci szereplő volt az online keresési hirdetések közvetítése terén az Európai Gazdasági Térségben: piaci részesedése 2006 és 2016 között több mint 70 százalék volt. Az online keresési hirdetéseket alkalmazó más versenytársak – például a Microsoft és a Yahoo – nem értékesíthettek hirdetési felületet a Google saját keresőmotorja által kiadott találatokat megjelenítő oldalakon. A bizottság a vizsgálat során több száz ilyen megállapodást vizsgált át, és megállapította például, hogy a Google szerződései 2006 óta kizárólagossági záradékokat tartalmaztak. Ez azt jelentette, hogy a kiadók a keresési találatokat megjelenítő oldalakon nem helyezhették el a versenytársak keresési hirdetéseit. A cég 2009-től a kizárólagossági záradékokat fokozatosan felváltotta az úgynevezett kiemelt elhelyezés-záradékokkal. Ezek szerint a kiadóknak a találatokat megjelenítő oldalaik legszembetűnőbb részeit a Google hirdetései számára kellett fenntartaniuk, és meg kellett jeleníteniük egy minimálisan előírt számú Google keresési hirdetést. Ennek eredményeként a Google versenytársait megakadályozták abban, hogy keresési hirdetéseket a weboldalak leglátványosabb és leggyakrabban felkeresett részein tegyék közzé. Harmadrészt – szintén 2009 óta – a Google szerződései olyan záradékokat is tartalmaztak, amelyek előírták a kiadók számára, hogy a konkurens hirdetések megjelenítési módjának módosítása előtt a Google írásbeli jóváhagyását kérjék. Vagyis a Google ellenőrizhette, hogy a konkurens keresési hirdetések mennyire vonzóak, és milyen gyakran kattintanak rájuk.

A Google riválisai nem lehettek valódi versenytársak vagy azért, mert egyértelműen megtiltották számukra, hogy megjelenjenek a weboldalakon, vagy azért, mert a Google a legértékesebb hirdetési helyeket megtartotta magának az adott honlapokon, miközben azt is ellenőrizte, hogy a versenytársak keresési hirdetései hogyan jelentek meg

– összegzett a bizottság. Hozzátette: a Google gyakorlata azt eredményezte, hogy a cég visszaélt erőfölényével az online keresési hirdetések közvetítői piacán, s megakadályozta az érdemi versenyt.

Ítéletek

Cikkünk közzététele után néhány órával az Európai Bíróság döntése meg is született a fentiek közül az első ügyben. E szerint a bírói testület elutasította a világcég keresetét az Európai Bizottság korábbi határozatával szemben, és fenntartotta a technológiai óriásra kiszabott 2,42 milliárd eurós bírságot.

A második ügyben a tárgyalást már megtartották, ott a verdikt jövőre várható. A harmadik ügy eldöntésére még várni kell.

Jakubász Tamás

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom