Marketing
Harminc milliárdos bevételt várnak a Fekete Péntektől
A GKI Digital és az Árukereső.hu kutatás-sorozatának negyedik felméréséből kiderül, hogy az e-kereskedők csak a fekete péntek napjára mintegy 1,1 millió rendelést és 25-30 milliárd forintos forgalmat várnak.
Száguldó növekedés
A hazai online kiskereskedelem 2017 harmadik negyedévében több mint 80 milliárd forint forgalmat ért el, ami 19,5 százalékos növekedés 2016 hasonló időszakához képest. Összességében az év első 9 hónapjában már csaknem 240 milliárd forint bevételt realizált az online szektor, ami tekintettel az utolsó negyedév hagyományosan erős szerepére, idén is közel 20 százalékos bővülést vetít előre az internetes kiskereskedelem idei fejlődésére.
2017 első 9 hónapjában 20 százalékot nőtt a piac
Az összesített online kiskereskedelmi forgalom 2017 első 9 hónapjában csaknem 20 százalékos növekedéssel, mintegy 40 Mrd Ft-tal haladta meg 2016 azonos időszakának eredményét. Idén az első 9 hónapban közel 240 Mrd Ft-os forgalom realizálódott, melyhez megközelítőleg 22 millió db rendelés társult.
Felkészülés az ünnepekre
Csakúgy, mint minden évben, az év utolsó negyedéve alatt a fogyasztás elsőszámú mozgatórugója a karácsony, idén várhatóan az éves forgalom 35 százalékra realizálódik az októbertől decemberig terjedő időszak alatt. Ennek megfelelően kereskedői oldalról is nagy várakozás előzi meg az ünnepi szezont, 10-ből 9 kereskedő a tavalyihoz hasonló vagy még annál is jobb eredményekben reménykedik. A kereskedők minden lehetséges módon megpróbálják felpörgetni a fogyasztást és az amúgy is aktív marketing és reklám tevékenység az utolsó negyedévben még jobban pezseg.
Akár már egész héten
Az év utolsó időszakában a különböző karácsonyi akciókat és kedvezményeket népszerűsítő reklámok szó szerint ellepik a médiát. A webáruházak több mint 60 százaléka tart idén Black Friday-t. Sok kereskedő persze nem elégszik meg csupán egy nappal, népszerű a háromnapos, hétvégére is kitolt Black Friday, valamint számos ismert kereskedő tart – az elnevezést rugalmasan kezelve – egész héten át tartó Black Friday akciót is.
Kedvezmények minden formában
A kedvezmények palettája a karácsonyi időszakban is széles, nem csak magát a terméket, de az online vásárlás esetén szintén költséget jelentő kiszállítást is érinti. A legtöbben a termékek leárazásától, az ingyenes vagy a kosárértékhez kötött kedvezményes kiszállítástól és különböző kuponok kiadásától várják az átlagon felüli eredményeket. Ugyanakkor ezek a szolgáltatások az elmúlt évek trendjeinek következében a vevők részéről már az alapvető elvárások közé tartoznak.
Újdonságot jelenthet viszont az ajánlatok személyre szabása, az idei karácsonyi szezonra már a kereskedők több mint harmada készít valamilyen szempont szerint a vásárló egyedi szokásaira alapozottan ajánlatot.
Nem meglepő módon az akciókhoz tartozó hirdetések többsége valamilyen online platformon jelenik meg: sokan hisznek a hírlevelek erejében és az online vásárlók közösségi médiai jelenlétére alapozva rengeteg kereskedő hirdet a Facebookon keresztül is.
A nap, ami mindent felülír
Az ünnepi szezont indító, november végi fekete péntek reklámozása tavaly már olyan méreteket öltött, hogy vásárlók tömegei tartották vissza októberi, novemberi költéseiket az elcsíphető akciós ajánlatok reményében. Az idei évben koncentráltan jelentkező vásárlói magatartás eredményeképp kijelenthető, hogy a hazai online kiskereskedelemben immár a fekete péntek első megtartott napja jelenti a valódi szezonkezdetet. A lerövidülő időszak azonban nem jelent kevesebb bevételt, amiben természetesen hatalmas szerepe van a Black Friday akcióinak. A GKI Digital – Árukereső.hu közös felmérésében résztvevő kereskedők az idei Black Friday időszakára 25-30 milliárd forintos forgalmat várnak, amihez az átlagnál magasabb – 25 ezer forintos – kosárérték és csaknem 1,1 millió vásárlás várható.
A Black Friday hatása
A Black Friday hazai áttörését éppen a tavalyi év jelentette. A kiemelt nap megmutatta a piacnak, hogy az akcióval párosuló árkedvezmények révén a vásárlók nagymértékben befolyásolhatók. Ennek hatására 2017-ben a legnagyobb szereplők már szinte a folyamatos „készletkisöprés”, „árzuhanás”, „ÁFA elengedés” világában forogtak. Ez egyrészt erősen növelte a koncentrációt (nőttek a nagyok), másrészt a nagyok között egyfajta tőkeversenyt generált, és ezáltal arra helyezte a hangsúlyt a piacért folytatott versenyben, hogy a nagymértékben lecsökkenő profitrátát ki tudja tovább finanszírozni. Az idei Black Friday kapcsán éppen ezért kettősek a várakozások:
• egyrészt felméréseink alapján minden korábbinál nagyobb vásárlói érdeklődés és ezzel párhuzamosan kiemelt webáruházi készülődés (62%) figyelhető meg;
• másrészt viszont kérdéses, hogy az egész évben relatív komoly kedvezményekhez szoktatott fogyasztók számára képesek lesznek-e még ezeknél az ajánlatoknál is szélesebb körű és nagyobb kedvezményű kínálattal előállni a kereskedők.
Logisztikai kihívások és azok kezelése
A Black Friday napjaira koncentrálódó keresletet tavaly nem tudták se a kereskedők, se a logisztikai cégek megfelelő tempóban lekövetni, így szinte mindenhol csúszások, torlódások voltak a kézbesítésben. Míg a kereskedők oldalán idén kevesebb probléma várható az alaposabb felkészülés következtében, addig az erős munkaerőhiánnyal küzdő logisztikai szektorban a problémák még a tavalyinál is súlyosabbak. Ezáltal mindenképp megnövekedett szállítási határidőkkel kell számolni, amit a kereskedők is igyekeznek kiemelten kommunikálni.
 |
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.