Kövess minket!

Marketing

Hajrá, magyarok! – elkészült a sportban elért eredményeket bemutató kiadvány

Ennek segítségével február végétől egy hónapon keresztül országjáráson mutatja be Szabó Tünde sportért felelős államtitkár – többek között olimpiai bajnokok társaságában – azokat az eredményeket, amelyeket a kormány 2010 óta a magyar sport területén elért.

Borítókép: Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, Nyitrai Zsolt, kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott (j) és Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke a kiadvány bemutatóján, fotó: MTI/Illyés Tibor

Nyitrai Zsolt, kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a hétfőn, a Duna Arénában tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett rá, hogy a kormány 2010-ben hármas célt tűzött ki a sport területén. Egyrészt, hogy minden fiatalnak és gyermeknek meglegyen a lehetősége arra, hogy minden nap sportolhasson; minél több rangos nemzetközi sporteseménynek adjon otthont Magyarország és ezekhez rendelkezésre álljon a megfelelő színvonalú infrastruktúra.

“Ha sokan sportolnak, az erősíti a nemzet egészségét, állóképességét”

– hangsúlyozta Nyitrai Zsolt, aki felidézte, hogy a 2010 előtti kormányok nem biztosították ezeket a feltételeket, így a magyar sportolóknak akkoriban sikereikhez méltatlan körülmények között kellett készülniük.

“Negyvenegy nap van a választásig, ezért mindenkinek és Magyarország sportszerető közvéleményének is fontos, hogy tudja, kitől mit várhat. Ezért lényeges,  hogy megismertessük az emberekkel, milyen eredmények születtek a sport fejlesztésének területén”

– fogalmazott a miniszterelnöki megbízott. Hozzátette: a Miniszterelnöki Kabinet Iroda és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által készített, Hajrá, magyarok! címet viselő, 40 oldalas színes kiadvány elején Orbán Viktor miniszterelnök köszöntője olvasható, majd a füzet végigvezet a sport területén az elmúlt időszakban elért eredményeken.

Nyitrai Zsolt tájékoztatása szerint ezeket a következő egy hónapban egy országjáráson, személyes találkozókon, fórumokon fogják megismertetni a sportszakemberekkel, testnevelő tanárokkal, sportegyesületi vezetőkkel. Az országjárást Szabó Tünde sportért felelős államtitkár vezeti többek között olimpiai bajnokok társaságában, részt vesz rajta Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség (MVSZ) elnöke, Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke, Sárfalvi Péter helyettes államtitkár, Schmidt Ádám, a miniszterelnök sportügyi főtanácsadója és Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke is.

Szabó Tünde kifejtette: 

a füzetet átlapozva megismerhetjük a sport területén 2010 óta elért eredményeket. A kiadványt mindenkihez eljuttatják, akik a magyar sportban érintettek.

Az államtitkár szerint a számok minden területen óriásit nőttek, akár a hazai világversenyek, az aktívan sportolók, a sportlétesítmények számát vagy a sportra fordított támogatások mértékét nézzük.

“Az elindított programok és változások hosszú távon segítik az utánpótlásnevelést is, továbbá a mindennapos testnevelés bevezetésével már több mint 1,2 millió gyermek sportolhat naponta minimum 45 percet” – közölte Szabó Tünde, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy olyan jelentős sportesemények – vizes világbajnokság, labdarúgó Európa-bajnokság – valósulhattak meg, amelyek tíz éve elképzelhetetlenek lettek volna. Májusban beugróként újra vizes vb-nek adhat otthont Budapest, 2023-ban pedig atlétikai világbajnokságnak. Kiemelte, ezek az események ráadásul hozzájárulhatnak a gazdaság növekedéséhez is.

Az államtitkár kiemelte: a magyar sporttörténelem legnagyobb sportfejlesztési programjának eredményeként olyan korszerű létesítmények épültek meg, amelyekben a fiatalok biztonságos körülmények között sportolhatnak, illetve amelyekbe bármely sportág el tudja hozni Magyarországra a legnagyobb világeseményét. Beszélt arról is, hogy ma már megbecsült szakemberek foglalkoznak a gyermekekkel, hiszen életút programokat is elindított a kormány.

“Mindehhez az adta meg a lehetőséget, hogy a kormány 2010-ben nemzetstratégiai ágazattá nyilvánította a sportot, de az eredményekhez a sportszerető magyar emberek áldozatos munkájára is szükség volt”

– jelentette ki. Hangsúlyozta, fontos, hogy ezt a folyamatot folytatni tudják, a sportszakemberek megbecsültek maradjanak, és Magyarországnak a sport területén is előre kell mennie, nem hátra.

Vári Attila, az MVSZ elnöke is azt emelte ki, hogy a 2010 előtti időszakhoz képest jelentősen megváltoztak a sportban korábban tapasztalt nehéz és méltatlan körülmények.

“A magyar történelem legnagyobb, nem értelmetlen, hanem hiánypótló sportfejlesztésén vagyunk túl”

– jelentette ki. Kiemelte, az újabb vizes vb-vel az is volt a cél, hogy annak megrendezése a turizmus és a gazdaság élénkítésére is hatással legyen.

“Hosszú lenne felsorolni, mennyi lehetőség nyílt meg a sportban, ezért újra elkezdjük az országjárást, amelynek keretében a különböző városokban el kell mondanunk az embereknek, hogy mi történik. Az elmúlt tíz év fontos lehetőséget adott a sportnak, közös felelősség, hogy ezt tovább folytassuk, mert az a célunk, hogy egészséges gyermekeket neveljünk, márpedig ez egy hosszú folyamat” – zárta szavait Vári Attila.

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom