Kövess minket!

Marketing

Hajós Katalin: ″Más idők jönnek, de ez nem baj″

18 év után távozik az Aegis-csoport éléről Hajós Katalin, ezért vissza- és előretekintés kértünk tőle. Rövid távon sok alvás, majd utazás és társadalmi munka következik. Az Aegis élén Kovács Zoltán követi.

Hajós Katalin

Tizennyolc évet töltöttél az Aegis csoport élén. Egy ilyen hosszú időszak mérlegét nehéz lenne egy bekezdésben megvonni, de próbáljuk meg.

Amikor elkezdtem ezt a munkát, a független médiaügynökség fogalma még ismeretlen volt Magyarországon. A full service reklámügynökségek működtettek médiaosztályokat. A HMS Carat volt az első, amelyik önálló médiaügynökségként tevékenykedett. Akkoriban nyolcan dolgoztunk egy lakás-irodában. Azóta a vállalat nagykorú lett, ma már a Carat és Vizeum médiaügynökségek, a Kirowski Isobar és a Posterscope, azaz a teljes csoport százötven embert foglalkoztat.

 

Tizenhárom év virágzás és fejlődés, majd öt év válság. Te hogyan élted meg az utóbbi időszakot?

Én mind a tizennyolc évet úgy éltem meg, mint egy nagy kalandot. Folyamatosan jöttek az új feladatok, amelyek mind újfajta megközelítést követeltek. Mi voltunk az az ügynökség, amelyik az első buying pool, közös médiavásárló szervezet létrehozását kezdeményezte. A Media Matrix talán nem szerzett osztatlan elismerést a médiacégek körében, de számunkra nagyon jó megoldásnak bizonyult. Mindig voltak csomópontok, amelyek izgalmassá tették a munkát, még ha az utolsó öt évben időnként voltak is nyomasztó pillanatok. A piac sokat zsugorodott, de a digitális területek erősödése az ügynökségeket is másfajta működésre ösztönözte.


A piac csökkenése nyilván rákényszerít az új megoldásokra. De ha a százmilliós tévékampányok helyébe egymilliós Facebook-költések lépnek, akkor nehéz lesz megélni. Alakul már a médiaügynökségek új üzleti modellje?

Alakul. Nem silókban gondolkodunk, hanem azokra a problémákra fókuszálunk, amelyekre az ügyfél megoldást vár, és ehhez az egész ügynökségi csoport tudását felhasználjuk. Az egész cégcsoport eredményeit értékeli a hálózat is, egységes P@L modell alapján tudunk működni.

 

Valaha voltak a nagy reklámügynökségek. Aztán a médiaügynökségek váltak meghatározóvá a piacon. És most ezekre a szervezetekre is egyre több kreatív feladat hárul. A körforgás végén visszajutunk a régi modellhez?

Lehet, de ezt teljesen más szinten kell elképzelni. A piac a komplex megoldások felé mozdul el. Az ügyfél jobb márkaismertséget, nagyobb eladást akar, és nem azzal foglalkozik, hogy aki ebben segíti, az kreatív-, média- vagy digitális ügynökségnek nevezi-e magát. Az ügyfél eredményeket, megoldásokat vár, és nem foglalkozik azzal, hogy mi van mögötte. Nincs kapacitása külön szakembereket tartani minden területre, ezért szakértelmet vásárol magának. Az ügyfelek egyre többet várnak az ügynökségüktől, amely gyakran egyfajta kihelyezett marketingosztályként dolgozik neki.

 

Mi most a legfontosabb hozzáadott érték, amit egy ügynökség nyújtani tud?

Akik sokat invesztáltak kutatásokba, mint mi is, azok olyan információk birtokában vannak, amilyeneket az ügyfelek máshonnan nem tudnak megkapni, mint például a különböző célcsoportok mélyebb ismerete, vagy az új modelling módszerek.

 

Ha három dolgot kellene megnevezned, amelyekre mindig büszke leszel, miket emelnél ki?

Nagyon nehéz lenne csak három dolgot kiemelni az elmúlt tizennyolc évből. De a buying pool koncepció biztosan ide tartozik, a piac egészét formáltuk vele. És mindenképpen ide kell sorolnom a két nagy akvizíciót, a Kirowski Isobar és a Posterscope megvásárlását. Ezek mind kellettek ahhoz, hogy egy nyolcfős cégből százötven fős cégcsoportot építsünk. Büszke vagyok arra a bizalomra, és nyíltságra épülő vállalati kultúrára is, amely nélkül biztosan nem tartanánk itt. Meg azokra kollegákra, akik már nincsenek nálunk, de a cégcsoport különböző pontjain, Zürichben vagy éppen Londonban dolgoznak elismert szakemberként.

 

December végéig vagy hivatalban. Mit tervezel az utána következő hónapokra?

Az eleje egyszerű, kialszom magam. Aztán elmegyek valami nagyon távoli országba. És ha hazajöttem, folytatom a tíz éve megkezdett munkámat egy civil szervezetben, a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetségben. Már eddig is szerveztünk jelentős nemzetközi konferenciákat, nyertünk pályázatokat, erre a tevékenységemre most már több időt és energiát tudok fektetni.

 

És merre megy tovább az Aegis?

Januártól Kovács Zoltán vezeti a cégcsoportot. Az a menedzsment stílus, amit én képviseltem, nyilván meg fog változni a távozásom után. Egy ekkora céget valószínűleg más módon érdemes vezetni. Más idők jönnek, de ez nem baj, mert a piac is dinamikusan változik. Biztos vagyok abban, hogy az új felállással is nagyon sikeres lesz a cég.

 

Mit mondasz majd a kollégáknak, amikor elmész?

Két dolog van, ami a sikerhez elengedhetetlen: nyitottság és pozitív gondolkodás. És megkérem őket, meséljék majd el 18 év múlva, mit lett az Aegis-Dentsu networkből.

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom