Marketing
Ha több PR-es lenne a világon, kevesebb volna a konfliktus
Lakatos Zsófiával, a Magyar PR Szövetség (MPRSZ) elnökével induló saját ügynöksége kapcsán beszélgettünk multikról, válságról és kilábalásról, a PR-szakma önbecsüléséről és világban elfoglalt helyéről.
Eddig egy multinacionális PR-cégnél dolgoztál. Milyen egy PR-multi belülről? Megvannak azok az előnyök, hogy hálózaton belülről érkeznek az ügyfelek és a módszertanok?
Multinacionális cégnél dolgozni alapvetően azt jelenti, hogy benne vagy egy rendszerben, és a szabályainak meg kell felelned. Egy multinacionális vállalatnál megszabják azt, hogy hol vehetsz laptopot, és mennyiért, hány embert vehetsz fel, és mennyit fizethetsz nekik, adnak ugyanakkor szakmai hátteret és egy erős márkát, ami nagyon sokat ér, főleg külföldön. Érdekes egyébként, hogy éveken keresztül sokan azt gondolták, multinacionális cégként rengeteg ügyfelet kapok külföldről. Pedig ez nem volt igaz. Pech, hogy pont azon a napon lettem a Hill+Knowlton ügyvezetője, amikor csődbe ment a Lehman Brothers, és kitört a pénzügyi válság, majd jött a hét szűk esztendő.
A válságot milyen volt PR-ügynökségnél megélni?
Eleinte még a mi malmunkra hajtotta a vizet, mert legelőször a médiatervező cégek és a kreatívügynökségek büdzséje csökkent, és a PR felé áramlott a pénz. Ez nem tartott azonban sokáig. Úgy éltem meg, hogy nem volt kevesebb munka, csak a korábbi büdzsé töredékéért akarták elvégeztetni. Elindult egy borzasztó árverseny, ami azért szomorú, mert egymást vittük bele a negatív spirálba. Ha nem fizetik meg a munkáját, akkor bármely ügynökségnek nagyon nehéz kitermelnie a jó szakembereket. Ezzel szinte minden ügynökségvezető küzd a mai napig, bár látom, hogy élénkül a piac. Nem mondom, hogy oda fogunk visszajutni, amikor havi hárommilliót fizettek stratégiai tanácsadásért, de most még az egészséges árszint alatt vagyunk. Előbb-utóbb meg fogják érteni a cégvezetők, hogy miért fontos a PR-es, és ha már megértik, meg is fogják fizetni ezt a szakmát.
Miért most vágsz bele saját ügynökségbe, amikor már éppen kezdene helyreállni a piac?
Negyvenéves vagyok, és úgy érzem, hogy ha most nem csinálom meg a saját ügynökségemet, akkor már soha nem is fogom. Van bennem egyfajta kalandvágy. A másik ok, hogy a Hill+Knowlton Kft.-t anyavállalata, a WPP bezárta másfél évvel ezelőtt, mert összevont néhány céget Magyarországon. A márka megmaradt, csak a jogi személy szűnt meg az üzleti döntés nyomán. Bármennyire is megértettem az érveket, nekem ez fájt, mert érzelmileg kötődöm ehhez a márkához.
A Hill+Knowlton tehát nincs lezárva.
Jelenleg átmeneti helyzet van. A Hill+Knowlton vezetői február végére eldöntik, hogy partner ügynökségként vihetem-e tovább a márkát. Ettől függetlenül építem az Emerald PR brandet, de tény, hogy lyukas a suszter cipője, mert az ügyfelek kiszolgálása és a cégépítés mellett a self-PR-ra van a legkevesebb időm.
 | Lakatos Zsófia
Nézze meg Lakatos Zsófia teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
A saját cégtől a kalandon kívül mit vársz? Miben lesz más?
Nagyon más érzés, ha az ember a saját cégében dolgozik. Az elmúlt hetekben szénné dolgoztam magam, de élvezem, és motivált vagyok. Nem csak azért, mert a szakmai hírnevemről van szó, de a zsebemre is megy a játék. Az Emeraldban arra fókuszálok, amit igazán szeretek csinálni: stratégiai tanácsadás, hírnévmenedzsment. Szeretem a kríziskommunikációt, mert megnő tőle az adrenalinszintem, és szeretem a personal brandinget is. Ez nem jelenti azt, hogy csupán vállalati kommunikációval foglalkozunk majd, de ez a fővonal. Csak azt vállalom el, amihez értek, amihez a csapatom ért, és amit szívvel-lélekkel tudunk végezni. Minden másra beajánlom valamelyik stratégiai partneremet. Ez is egyfajta szabadság.
És a személyes érdeklődési köreid mennyire illeszkednek a trendekhez? Az employer vagy a personal branding elég felkapott témák mostanában.
Az egyik lieblingem a hírnévmenedzsment, amelybe beletartozik az employer branding és a cégvezető imázsának építése is, és ennek fontosságát egyre többen ismerik fel. A másik pedig a fenntarthatóság. CSR-szakértő vagyok, fontos nekem, hogy minél több vállalat értse meg, miért kell felelősen működni. Szerintem nem megyek szembe a trendekkel.
Gondolom, maradsz a Magyar PR Szövetségnél is.
Persze, hiszen azt is imádom. Sok időt fordítok a PR Szövetségre, olyan, mintha még egy céget vezetnék. Nagyon sokat jelentett két éve, hogy én lettem az elnök, és próbálom megszolgálni a bizalmat. Ehhez van egy jó csapatom is. Nagyon tisztelem azokat az embereket, akik Magyarországon lerakták a szakma alapjait, ezért nem dobunk ki semmit, amit korábban – több mint húsz éven át – csinált a szövetség. De sok az újítás, az arculatváltástól kezdve az új rendezvényeken és a PR Akadémián keresztül a tagozatok létrehozásáig. Szeretnénk még új tagozatokat, sokkal kiterjedtebb nemzetközi kapcsolatokat, több szakmai állásfoglalást, még több szakmai programot. Akkor tudunk azonban eredményeket felmutatni, ha van büdzsénk. A január ezért a tagtoborzásról szól, pénz kell ugyanis arra, hogy meg tudjunk hívni nemzetközi szakembereket, mint például az áprilisi Médiapiac konferencia esetében is tervezzük.
Mi várható a konferencián? Nagy nevek?
A témáink azok lesznek, amelyekhez tagozatunk kapcsolódik: CSR, kríziskommunikáció és employer branding, továbbá egy átfogóbb rész a PR jövőjéről. Próbálunk a CSR-re hozni valakit a CIPR berkeiből, hiszen a brit PR-szövetséggel stratégiai megállapodást írtunk alá. Ez azért is nagy dolog, mert az MPRSZ volt az első olyan külföldi szakmai szervezet, amellyel a CIPR ilyen megállapodást kötött. Emellett itthonról is igyekszünk majd az igazi példaképeket elcsábítani Egerbe.
Ami még kihívás számomra a szövetségben, az az, hogy másokra is átragasszam a saját lelkesedésemet. Úgy érzem, hogy a szakma kicsit apátiába süllyedt, de nagyon szeretném, ha a PR-esek büszkék lennének a szakmájukra, és tennének a felemelkedéséért. Nemsokára például Robert Phillips Trust Me, PR is Dead című könyve kapcsán szervezünk beszélgetést a szakmánkról.
Nemrég olvastam Phillipstől, hogy az igazi leadership kihalt, és a menedzsmentfókusz miatt fordulhatnak elő a mostanában jellemző etikai botrányok. Ennek kapcsán a PR-t is kiosztotta: „A jövő sikeres, megbízható szervezetei nyitottak, empatikusak és kapcsolatközpontúak. És a PR-nek, amely formájában jelenleg sokan űzik – narratívák megalkotása, üzenetek menedzsmentje vagy értelmetlen közhelyek pufogtatása –, nem lesz ebben szerepe.” Mit gondolsz erről?
Egyetértek azzal, hogy a leadership egyre fontosabb. Engem nagyon érdekel a történelem, és azt látom, hogy mindig akkor voltak nagy fordulatok, amikor jött egy vezető, aki megváltoztatta a status quót, gondoljunk Szent Istvánra, Dzsingisz kánra, Leninre, Martin Luther Kingre. És a leadershipnek nagyon fontos része a kommunikáció. Abban hiszek, hogy a PR-nek igen nagy szerepe lesz a jövőben, de remélem, hogy bizonyos szempontból átalakul. Lépjünk már túl azon, hogy sajtóközleményeket írunk! A mi szakmánk stratégiai szintű szakma: abban segítünk egy cégnek, hogy megfogalmazza, ki ő, mit csinál, mit szeretne elmondani magáról, és kinek. A legfontosabb a vállalati sztori megalkotása, és akkor még nem is gondoltunk az eszköztárra. Úgy vélem, hogy a világban azért van olyan sok konfliktus, mert elbeszélnek egymás mellett az emberek, és rögtön elkezdik egymást utálni, erőből reagálnak. Itt jön be a PR-es: ő az, aki meg tudja úgy fogalmazni az üzenetet, hogy az tényleg oda és úgy jusson el, ahová és ahogyan szánták, és a válaszok megértésében is segít. Ha több PR-es lenne a világon, kevesebb lenne a félreértés, és sokkal gyorsabban haladhatnánk előre. Szeretném, ha a szerepünket egyre többen megértenék, de sokszor úgy érzem, nem is akarják érteni.
Kikre gondolsz, akik nem akarják érteni?
Sajnos sok szakmai szereplő, akár a társszakmák képviselői sem értik, mivel is foglalkozunk pontosan. Egy PR-szakembert simán ki lehet borítani azzal, hogy „kitaláltunk egy kampányt, tegyétek hozzá a PR-t!”. Ha a kampány egy torta, akkor a PR nem a hab a tortán, hanem a tészta része, a marketing, a digitális, a médiafoglalás, az aktiváció mellett. Ha bármelyiket utólag próbáljuk hozzáadni, ehetetlen lesz a torta. Nekünk ott kell ülni a többi szakemberrel a tervezésnél, hiszen úgy láthatunk dolgokat, ahogyan a többiek nem. Jó lenne, ha erre a társszakmák is kicsit nyitottak lennének.
Példák kommunikációs bakikra a közelmúltból
„Sokan mondták, hogy a taxisblokád olyan, mintha az Uber rendelte volna meg. Tény, hogy ha lett volna egy PR-es a taxisok mellett, akkor elmondta volna nekik, hogyan kell ezt úgy csinálni, hogy jól jöjjenek ki belőle. De nem volt, és most rájuk haragszik a fél ország.
Hosszú Katinkáról is rengeteget cikkeztek. Ha lett volna mellette egy PR-szakember, elmagyarázta volna, hogyan kommunikálja azt, amit szeretne, úgy, hogy senki ne sérüljön. Elmondta volna, hogy nem kell a dráma, nem szabad megalázni embereket, inkább írja le, pontosan mit kíván, mivel elégedetlen, és egy világos, átlátható, idézhető anyagot adjon az újságírók kezébe.
Egyik ügy kommunikációja sem volt profin megtervezve, mint ahogy az sem, amit Ákos nyilatkozott az Echo TV-nek. Ha egy profi szakemberre hallgatnak, akkor nem fajultak volna idáig a dolgok, mert számos olyan pont volt a történetekben, ahol meg lehetett volna állítani őket. Mi látjuk ezeket, és tudjuk, hol lehetne fordítani rajtuk. Ha így jártak volna el, akkor sokkal kevesebb sérülés lett volna.”
Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap 2016/1-2. számában jelent meg.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.