Kövess minket!

Marketing

„Ha Svédországban túlélünk, arra lehet építeni”

A Huawei Technologies másfél évtized alatt vált tényezővé a nyugati világban. Gecse Mariannal, a vállalat magyarországi kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatójával a cég technológiai bemutatója kapcsán beszélgettünk arról, hogyan működik a B2B kommunikáció, mióta van profi public relation a vállalatnál, miért fontosak a fejlődő piacok és milyen szerepet töltött be egy nagy amerikai mogulvállalat a Huawei térhódításában.

Hogyan tudta magát a nyugati piacokon felépíteni egy kínai cég?

A Huawei a nyolcvanas évek végén alakult Kínában és távközléssel kezdett foglalkozni, amikor az országban még nem nagyon voltak vezetékes telefonok sem. Ebben a piacban látta az alapító a lehetőséget, hogy hosszú távon életképes vállalatot hozzon létre. Vidéken kezdtek el terjeszkedni, és amikor már a nagyvárosokban is megerősödött a vállalat, akkor döntöttek úgy, hogy megpróbálnak külföldön is üzletet kötni. Európát szemelték ki a külpiaci megjelenésre, leginkább azért, mert sokkal biztonságosabb, barátságosabb környezetnek látták a kínai tőkebefektetők számára, mint Amerikát, amellyel akkor is éles volt a politikai verseny. Ráadásul itt a távközlési szektornak nagyon nagy hagyományai voltak.

Mivel Svédországban volt az Ericsson, úgy gondolták, hogy oda kell először belépni, mert ott valószínűleg a távközlési cégeknek már van egy kedvező üzleti környezet, s ha ott megállják a helyüket egy híres és komoly vállalati versenytárs mellett, akkor onnan lehet majd tovább építkezni.

A svéd leányvállalat 2000-ben alakult meg, azóta pedig szinte minden országban jelen van a világon. A cég első külföldi ügyfelei elsősorban magánvállalatok voltak, akik úgy látták, hogy megbízható, stabil távközlési hálózati termékeket szállít a cég, és egyre több projektre hívták meg pályázóként. Emellett a szervezeti kultúra is segítette a Huaweit a B2B piaci előretörésben, az, hogy a nap 24 órájában mindenki elérhető.

Az európai kezdetek óta a távközlési piac átalakult: egyre nagyobb az adatforgalom, -tárolás és –elemzés jelentősége. Mivel a Huawei úgy ítélte meg, hogy a távközlési hálózatok mellett ez egy fontos lehetőség a vállalat jövője szempontjából, elkezdett az adatközpontok és -tárolók gyártásával és fejlesztésével is foglalkozni, létrehozta vállalati üzletágát A cég sikere az utóbbi években már a kutatás-fejlesztési befektetéseken múlik: évente a bevétel 10-15 százalékát fordítjuk erre. Ez az infokommunikációs szektorban kiemelten fontos: ha nem csinálja jól egy vállalat, nem hoz jó döntéseket a fejlesztési irányokról, akkor pillanatok alatt kifullad és feldarabolás, felszámolás alá kerülhet. A kutatás-fejlesztésre, megbízható termékekre és az infokommunikációs tevékenység társadalmakat, gazdaságot segítő hatásaira épülnek a szervezeti piaci marketing- és pr üzenetek. S ne felejtsük el, hogy a cég harmadik üzletága, a hihetetlen jó minőségű okostelefonokat gyártó fogyasztói üzletág markáns brandépítése is segíti a B2B pr munkáját.

Melyek a B2B marketing legfontosabb csatornái?

A személyes kommunikáció a legfontosabb, de addig el kell jutni. Ez indulhat egy hideghívással, de ajánlással is. Fontos a közösségi médiában való jelenlét, elsősorban a LinkedIn-en. Ezt központilag irányított, de nehéz is lenne magyarítani az anyagokat, videókat, mert a szaknyelv az angol. Amit a régióban tudunk csinálni, az a nagyobb szakmai konferenciák és workshopok rendezése, szponzorációja. A vállalati üzletágban célcsoport a kormányzat és az állami szektor is, mint a közlekedés, vasút, egészségügy, oktatás.

Ha már a kormányzat szóba került: nyilván fontos a jó vállalati hírnév felépítése is. Ebben a PR-nek milyen szerepe van?

Már 25 éve létezett a vállalat és 11 éve belépett Európába, amikor 2011-ben eldöntötték, hogy kell egy public relations csapat a külpiacokon, amelynek az a feladata, hogy elkezdjen beszélni a vállalatról, pozitív üzeneteket közvetíteni, a kínai termékekkel kapcsolatos előítéleteket lefejteni a cégről . Az első nagyszabású vállalati imázsépítés, amit már nem a sales-ek visznek az ügyfelekkel, hanem nyilvános kommunikációra épít, ekkor indult el.

Kemény feladat volt ez mind a vállalatnak, mind a frissen csatlakozott pr-eseknek, ugyanis Kínában nincsen kommunikáció szakirány az egyetemeken, ezért sokszor olyan munkatársakat küldtek a piacokra dolgozni, akik az adott ország nyelvét beszélték, de a pr-ről nem tudtak sokat. A helyiek viszont szakmabeliek voltak, és végül ez a két csoport összekovácsolódott, áthidaltuk a kulturális különbségeket, s nagyon erős kommunikációs csapat állt fel.

A vállalat misszióját, vízióját, alapértékeit kezdtük hangsúlyozni, s a pr-csapat döntötte el, hogyan lehet ezeket profin bemutatni, látványossá tenni, a vállalat képét felépíteni. Négy alapelemet határoztak meg számunkra a globális központunkban, amelyeket mindig szem előtt kell tartanunk, mert igy tudjuk leginkább a vállalat értékeit bemutatni, tevékenységét támogatni:

  • a Huawei identitása, a minőségi termékek és az innováció,
  • az ún. piaci hozzáférés biztosítása, az adott ország különböző szabályozó szervei felé folytatott kommunikáció, a helyi kereskedelmi és szakmai szervezetekben elfoglalt tagság,
  • a kiberbiztonság jelentőségének és a Huawei világszínvonalú kibervédelmi ökoszisztémájának kommunikálása,
  • az adott ország és a Huawei kereskedelemfejlesztési lépéseinek segítése, a globális gazdaság promótálása.

A kínai eredet mennyire hatja át a szervezetet, milyen sajátosságokkal jár?

Amikor a Huawei kilépett a nemzetközi piacra, az IBM-et kérte fel, hogy a különböző vállalati menedzsment-területeken legyen a tanácsadója, segítsen a cég kínai hagyományaihoz szabni a nyugati megoldásokat. Most is az így kialakított folyamatok alapján működnek az egyes területek.

A biztonságos városi megoldások bemutatóján elhangzott, hogy a fejlődő országokban könnyebb komplett rendszereket értékesíteni, mert a meglévő megoldások integrációs igénye, az információs silók és a túlszabályozás még nem bonyolítják a beruházásokat. Ugyanakkor a regionális igazgató Európát nevezi a Huawei második otthonának. Hogyan alakulnak a földrajzi fókuszterületek a vállalatnál?

A fejlődő országokban szinte teljesen zöldmezősen kezdhetünk hálózatokat, infokommunikációs megoldásokat kiépíteni, teljesen megmutathatjuk a technológiai képességeinket. Az Egyesült Államok a legfejlettebb, leggazdagabb ország, ezért nagyon fontos a vállalatnak a jelenlét, Dél-Amerikában – bár ott nagyon sajátos külkereskedelmi szabályozás létezik egy-egy országban – nagyon erős az infokommunikációs jelenlétünk. Ám a Huaweinek az anyaország után Európában vannak a legmarkánsabb kutatás-fejlesztési befektetései, Magyarországon például a legnagyobb külföldi gyártása és logisztikája, számos az ügyfelekkel közösen létrehozott innovációs központjai, jelentős a gazdasági lenyomatunk, a társadalmakban betöltött szerepünk. Ezért is mondjuk azt magunkról a szervezeti piacokon: we are building a better connected world.

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom

Marketing

Fókuszban a biztonság – újabb kampányt indít a HUMDA a balesetek számának csökkentéséért

Nemzetközi példákat is felhasználva aktívan dolgoznak a hazai közlekedési kultúra fejlesztéséért – hangsúlyozza Lázár László, a cég kommunikációs igazgatója.

Közzétéve:

Borítókép: Lázár László, a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. kommunikációs igazgatója

A közlekedésbiztonság erősítése a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. egyik fő célja. Lázár László, a cég kommunikációs igazgatója szerint a HUMDA nemzetközi példákat is felhasználva aktívan dolgozik a hazai közlekedési kultúra fejlesztéséért és a balesetek számának radikális csökkentéséért.

Tavasszal Michelisz Norberttel, Talmácsi Gáborral és Szujó Zoltánnal indult a „Maradj ember a volán mögött is” kampányuk. Most ugyanezzel az üzenettel egy új, ezúttal nem a versenypályákról és környékükről érkező főszereplőkkel indul figyelemfelkeltő akció.

Lehet, hogy néhányan már találkoztak is legújabb kampányunkkal, amelyet ezúttal nyolc közismert személyiséggel együtt készítettünk. Az üzenet változatlan: „Maradj ember a volán mögött is!” – erre ezúttal Anger Zsolt, Balázs János, Görbicz Anita, Kautzky Armand, Pindroch Csaba, Szalóczy Pál, Vincze Ottó és Weisz Fanni hívja fel a figyelmet. A teljes médiamixet lefedő kampánnyal a televízióban, közterületen, tömegközlekedési járműveken, online felületeken és a nyomtatott sajtóban is találkozhatunk.

Másképp hangzik a „Maradj ember a volán mögött is” szlogen a nem az autósport területén mozgó hírességek szájából?

Mind a nyolc főszereplő a szakmájában kiemelkedőt nyújtó szakember: színész, zenész, sportoló, modell és műsorvezető is felhívja a figyelmet arra, hogy a KRESZ szabályait tiszteletben tartó biztonságos közlekedés és az emberséges viselkedés sokkal fontosabb annál, mint stressztől fűtötten rohanni valahova. A címlapról kilépve a szereplők arra mutatnak rá, hogy néha ugyan a kimagasló eredményeik, szakmai sikereik helyett apró bulvárhírek kapcsán olvashatunk róluk a sajtóban, mégis inkább az ilyen témákkal kerüljenek rivaldafénybe, mint egy súlyos közlekedési balesettel összefüggésben. Saját üzeneteikben felhívják a figyelmet többek között az elsőbbségadás, a láthatóság, a kölcsönös bizalom és az empátia fontosságára, valamint a vezetés közbeni telefonhasználat, a hangos zenehallgatás és az indulatvezérelt döntések veszélyeire is.

Szalóczy Pál a kampány keretei között a láthatóság fontosságára hívja fel a figyelmet

Valamelyest csökkent, de még mindig riasztóan magas a halálos balesetek száma Magyarországon. Hatással lehetnek a plakátkampányok a közlekedési morálra?

A közlekedési balesetben elhunytak száma 2020-ban 450-re csökkent Magyarországon. Ez a szám még mindig magas. A HUMDA kiemelt célja ezért a súlyos és halálos kimenetelű közlekedési balesetek számának radikális csökkentése. Ezt szolgálja a társadalom széleskörű, szemléletformáló edukációja a nemzetközi példák átvételével, innovatív technológiák bevonásával az Európai Unió és az ENSZ balesetmegelőzési irányelvei mentén. A munkából persze az autóvezetőknek, a kerékpárosoknak, a gyalogosoknak és a közlekedés minden résztvevőjének egyaránt ki kell vennie a részét. Bízunk benne, hogy plakátjaink és látványos filmjeink üzenetei célt érnek és gondolatébresztően hatnak a közlekedés valamennyi résztvevőjére.

Weisz Fanni azt szeretné, ha az újságoknak balesetek híján másról kellene beszámolniuk
Tovább olvasom

Marketing

Márki-Zay Sorost védő plakátkampányának üzenetét cáfolja a Századvég

A Századvég Alapítvány legfrissebb elemzése szerint Soros György és az általa támogatott lobbiszervezetek hosszú ideje szorgalmazzák Magyarország bevándorlásellenes politikájának megváltoztatását, törekvéseik pusztán a nemzeti kormány ellenállása miatt hiúsulhattak meg, ennek fényében pedig könnyen belátható, hogy Márki-Zay Péter és a baloldal Soros védelmében tervezett plakátkampánya félrevezető.

Közzétéve:

Borítóképünkön Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a baloldal miniszterelnök-jelöltje

Márki-Zay Péter a közelmúltban kijelentette, 400 óriásplakáton fogja hirdetni, hogy Soros György nem telepített be migránsokat Magyarországra. Nem ez az első alkalom, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje védelmébe veszi az amerikai milliárdost, hiszen az október 23-ai ünnepi beszédében kifejtette, hogy “Soros Györgyről még egyetlenegy migráns betelepítését sem tudták bebizonyítani” – áll a Századvég MTI-hez kedden eljuttatott elemzésében.

Megjegyezték, hogy Soros 2015-ben publikált javaslatcsomagja szerint “biztonságos útvonalakat kell létesíteni” a migránsok számára, többek között azzal, hogy “Görögországból a célországaikba szállítjuk őket”. A szóban forgó migrációs útvonal Magyarországot is érintette volna, a nemzeti kormány azonban a fizikai határzár felépítésével, valamint a határvédelem megerősítésével gátat szabott a terv megvalósulásának – írták.

Az elemzés szerint

az amerikai üzletember nevével fémjelzett nyílt társadalom ideológiájának egyik legfontosabb eleme a bevándorlás ösztönzése.

Soros György – 2015-ben, az európai migrációs krízis kezdetén a Financial Times hasábjain – a bevándorlók elosztási mechanizmusával összefüggésben leszögezte, hogy “ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani”, majd ugyanebben az évben úgy vélte, hogy “az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente” – tették hozzá.

A Századvég felidézte, Soros úgy gondolta továbbá, hogy “az EU-nak biztosítania kellene menedékkérőnként évi 15 ezer eurót az első két évben, hogy fedezze a szállást, az egészségügyi ellátást, az oktatási költségeket – és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamoknak”, valamint nézete szerint az Európai Uniónak évente legalább 8-10 milliárd eurót kellene migrációs célokra fordítania, melynek fedezetét a nemzetközi pénzpiacokról teremthetné elő hitelfelvétellel.

Az amerikai milliárdos azt is világossá tette – tette hozzá a Századvég -, hogy

“a mi tervünknek a bevándorlók védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”.

Ezenfelül a Nyílt Társadalom Alapítványok a saját bevallása szerint is “hosszú ideje támogatást nyújt menekülteket és migránsokat segítő szervezeteknek“, Magyarországon “a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület és a Magyar Helsinki Bizottság részesült támogatásban, amelyek többek között jogi segítséget nyújtanak migránsoknak és menedékkérőknek” – olvasható az elemzésben.

A Századvég szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok egy nemzetközi szinten működő, kifejezetten a migránsokat támogató programot is működtet (International Migration Initiative), amely egyebek mellett a “befogadó és integrált” társadalmak létrehozatalát célozza, többek között azzal, hogy bevándorlókat vonna be a városi közigazgatásba. Ugyancsak sokatmondó, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok az elmúlt években bőkezűen támogatta azokat a hazai lobbiszervezeteket, amelyek bevándorláspárti álláspontra helyezkedtek, ennek megfelelően – taglalták a kutatásban.

Hozzátették, hogy a Menedék egyesület 2016-ban több mint 68 ezer dolláros, míg a Magyar Helsinki Bizottság 2016 és 2019 között összesen 1 millió 510 ezer dolláros adományban részesült a Soros-alapítványtól.

Célpontban Magyarország

Kiemelték azt is, hogy Magyarország évek óta a bevándorláspárti brüsszeli elit kritikáinak kereszttüzében áll a – határok védelmére és a kontrollálatlan bevándorlás elutasítására épülő – határozott migrációs politikája miatt.

Az Európai Bizottság 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben hazánk menekültügyi szabályozása miatt, majd 2018-ban keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához – idézték fel.

Ez utóbbi testület a 2020. december 17-i ítéletében elmarasztalta Magyarországot az említett ügyben, ezt követően 2021 novemberében Brüsszel úgy határozott, hogy – pénzbírság kiszabását kérve – az Európai Unió Bírósága elé idézi hazánkat, amiért Magyarország nem tartotta be a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó európai uniós jogszabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletet – írták.

“Kijelenthető tehát, hogy Soros György és az általa támogatott lobbiszervezetek – a brüsszeli erőkkel karöltve, különböző eszközökkel, illetve módokon – hosszú ideje szorgalmazzák Magyarország bevándorlásellenes politikájának megváltoztatását, törekvéseik pusztán a nemzeti kormány ellenállása miatt hiúsulhattak meg. Ennek fényében könnyen belátható, hogy Márki-Zay Péter és a baloldal említett plakátkampánya félrevezető”

– olvasható a Századvég elemzésében.

Tovább olvasom