Kövess minket!

Marketing

Ha a televízió mellé online display/video, rádió is társul, az értékesítés tovább növelhető

Az Atmedia, a multimédiás kereskedőház ezúttal az FMCG Retail szektor néhány szereplője médiahasználata alapján elemezte a különböző médiatípusok egyenkénti és együttes értékesítésre gyakorolt hatását.

Az Atmedia idén is felvállalta, hogy újabb átfogó kutatással elemzi a különböző médiatípusokon futó kampányok termékforgalomra gyakorolt hatását. 2020-ban néhány év után a szakemberek ismét az FMCG retail piac szereplőit választották. A televíziós reklámköltések aránya ebben a kategóriában 90% körül van a Kantar által vizsgált listaáras média-mixben.

A kutatásról Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketing igazgatója beszélt: „Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen mértékben járul hozzá az értékesítés növeléséhez a televíziós kampányok kiegészítése online display jelenléttel vagy rádióval, illetve milyen eredményt produkál mindhárom eszköz együttes használata. Jelen esetben az Impetus Research-el a GFK preferált partnerével dolgoztunk, ugyanazokkal az emberekkel, mint korábban, az élen Bacher Jánossal, csak már önálló cégként végezték el a munkát. A GfK fogyasztói paneljéből nyert értékesítési adatokat használtuk, a Kantar listaáras költésekből az MRSZ adatok segítségével becsültünk net/net-et. Ezúttal 5 szereplő, 3 évnyi adatát vizsgáltuk – 2017-2019 – heti bontásban. A módszertan ugyanaz volt, mint a korábbi években: statisztikai modellt készítettünk.

Az elemzés első lépésében meghatároztuk az 5 vizsgált kereskedelmi lánc átlagos heti net-net költését mindhárom média típusra a vizsgált 3 éves periódusban. Ez alapján a televíziós heti átlagköltés 16,288 millió forint, a display/videó költés 871 000 Ft, a rádió pedig 1,574 millió Ft – innen indulnak az x tengelyek. Az y tengelyen pedig az értékesítés növekedést látjuk, ahol is a kiindulási 100%, az átlagköltéshez tartozó értékesítési volumen. Minden egyéb átlagos szinten rögzítve: a tévés ábra estén a display és a rádióköltés is, a display ábra esetén a tévé és a rádióköltés és így tovább. Vagyis, ha csak adott médiatípuson növeljük a költést, láthatjuk, hogy miként nő az értékesítés az átlagköltéshez tartozó 100%-hoz képest. Mások a nagyságrendek, de a növekvő költés, mindhárom eszközön növekvő értékesítést eredményez. A vizsgált időszakban az egy láncra eső átlagos heti bruttó árbevétel 6 milliárd forint volt a GfK fogyasztói paneljében vizsgált kategóriákban, ennek az 1%-a 60 M Ft. Vagyis minden eszköz szignifikáns árbevétel növekedést és ROI-et eredményez.

Majd megvizsgáltuk, hogy mi történik az értékesítéssel akkor, ha a tévé költést kiegészítjük fél, egy, másfél, illetve kettő 2 M Ft display/videó vagy rádióköltéssel. Azt találtuk, hogy mindkét eszköz tudja fokozni a tévé hatását. A display/videó hirdetések hatása nem igazán függ a tévés költések szintjétől. Alacsony és nagyobb költés mellett is tud növelni, de nem a végtelenségig. A rádió hatása nagymértékben függ a televízióra fordított összegtől. Minél magasabb a televízióra költött összeg, úgy nyílik az olló az egyes görbék között. Erre talán az a magyarázat, hogy a rádió és a televízió nagyjából ugyanazokat éri el, míg az online display/videó és a televízió elérésében jóval kisebb az átfedés. Az Atmediában arra jutottunk, hogy az online display/videó inkább inkrementális reach-et, míg a rádió inkább inkrementális frequency-t ad a tévéhez.

De mi a helyzet akkor, ha mindhárom platformot egyszerre használjuk? Ebben a szektorban még nem általánosan jellemző a 3 médiatípus együttes használata, ezért ezt esettanulmány jelleggel, valós adatokon, egy láncra vonatkozóan tudom csak bemutatni. Az ő tévés görbéjük a kategória átlaga alatt van, de ahhoz nagyon közel. Először megnéztük, hogy egymilliós költésnövelés mit eredményez, úgy, hogy először tettünk fél milliót csak online display-re majd csak rádióra, végül mindkettőre. Ugyanezt megtettük 1 M forintokkal is. Egyértelműen a 3 eszköz együttes használata eredményezte a legmagasabb értékesítési eredményeket.

Végül egy grafikonra pakoltuk a mindhárom eszközt együttes használatát bemutató görbéket, és nagyon érdekes következtetésre jutottunk. Ha megemeljük a tévé költést 3 M Ft-tal, akkor az értékesítés növekedés 1,7%. Ha csak kétmillióval növeljük a tévéköltést, és a maradék egy millió forintot egyenlő arányban elosztjuk a másik két eszköz között, akkor az értékesítés növekedés már 3%. Ha pedig csak egy millió forinttal többet fordítunk televízióra és egy-egy milliót teszünk online display / videóra és rádióra, akkor a legmagasabb az értékesítés növekedés: 3,8%!”

A KUTATÁS LEGFŐBB MEGÁLLAPÍTÁSA AZ, HOGY HA A TV KAMPÁNY ONLINE-NAL ÉS RÁDIÓVAL MULTIMÉDIÁS KAMPÁNNYÁ EGÉSZÜL KI, AKKOR SZIGNIFIKÁNSAN NŐ AZ ÉRTÉKESÍTÉS.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom