Kövess minket!

Marketing

Görögországba és Egyiptomba megy a legtöbb magyar utazó

A honfitársaink a legszívesebben a repülős, ötcsillagos szállodai elhelyezéssel járó, all inclusive ellátást biztosító, nyolc napos utazásokra költenek.

Ha nyaralásról van szó, a legtöbb magyar az Égei-, a Vörös- és a Földközi-tengert részesíti előnyben. „A legnépszerűbb úti célok közt Görögország áll az első helyen, ahol a megrendelt utak alapján a magyarok 23 százaléka töltötte a nyaralását. Ezen belül is a legtöbben Krétát és Zakhyntost keresték fel. A második legkedveltebb célpontnak Egyiptom számított, amit a hazai turisták 22 százaléka választotta, ott is elsősorban Hurghadát és Sharm-el Sheikhet“ – hangsúlyozta Zakar Jozef, az Invia.hu ügyvezetője.

Hozzátette, hogy az utasok ezeket a célállomásokat a magas minőség, a rendezett strandok, a tiszta tenger és a kiegészítő szolgáltatások széles választéka miatt preferálják, de a bekerülési költség sem volt utolsó szempont. Egy felnőtt görögországi utazásának átlagára 150.575 forinttól, míg egy egyiptomi üdülésé 184.531 forinttól már elérhető volt.

Az említett úti célokat népszerűségben Törökország, Tunézia, Horvátország és Olaszország követték.

A legnagyobb utasforgalom a múlt esztendőben a júniustól szeptemberig tartó időszakra esett. Az Invia.hu adatai szerint ez a magyaroknál már megszokottnak is tekinthető. 2018-ban a turisták 76 százaléka erre az időszakra foglalta le az átlagosan nyolc napot felölelő utazásait.

A magyarok napjainkban inkább az all incluse ellátást és az ötcsillagos hotelek kényelmét részesítik előnyben. A preferencia rangsorban ezt követik a négy csillagos szállodai foglalások, illetve a félpanziós étkezések. Utóbbit pedig az ultra all inclusive ellátás, amely tulajdonképpen korlátlan étel- és alkohol-fogyasztást foglal magában.

A Invia.hu adataiból az is kiderült, hogy az utazási irodát választók többségének életkora a tavalyi évben 42 és 44 év között volt. Általában a nők azok, akik az utakat kiválasztják, majd megvásárolják. Elemzésük szerint a tavalyi csúcsot augusztus 18-a tartja, mert ezen a napon utazott a legtöbb turista külföldre. A legdrágább út 8.848.000 forintba került, bár ez nyomokban sem emlékeztetett egy klasszikus nyaralásra. A helyszíne az Északi-sark volt, ahol a kényelmes utazásról egy atomjégtörő gondoskodott.

A 2018-as év TOP listája:

– Legkedveltebb ország: Görögország és Egyiptom

– Legkedveltebb úti cél: Hurghada és Alanya

– Legkedveltebb hotel típusa: ötcsillagos

– Legkedveltebb ellátási forma: all inclusive

– Legkedveltebb utazási mód: repülés

– A legforgalmasabb nap: augusztus 18. (szombat)

– Legdrágább utazás teljes bekerülési ára: 8.848.000 Ft

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom