Kövess minket!

Marketing

#fizetetthirdetés, avagy hogyan reklámozhat egy influencer?

Hogyan hirdethet egy influencer? Mi számít burkolt reklámnak? Ezekre a kérdésekre keresett választ legutóbbi adásában a Meeting Request, a Deloitte üzleti podcastje.

A véleményvezéreknek vagy divatosabb nevükön az influencereknek is ugyanazokat a szabályokat kell betartaniuk, mint bármelyik más, hirdetést közzétevő piaci szereplőnek. A meglehetősen régóta hatályos törvény mindenkire vonatkozik és egyértelműen fogalmaz: tilos szerkesztői tartalomnak álcázott reklámot, hétköznapi nyelven burkolt reklámot közzétenni. Ha az influencer bárminemű ellenszolgáltatást (terméket, szolgáltatást, pénzt) kap, akkor ezt egyértelműen és jól megkülönböztethető módon jeleznie kell. Ezt a kötelezettséget a reklám közzétételének helyétől függetlenül teljesíteni kell, tehát teljesen mindegy, hogy a szóban forgó hirdetés egy közösségi médiában megjelenő poszt vagy éppen egy rövid videó formájában jut-e el a közönséghez.

Hogy ennek a kötelezettségnek, ki és hogyan tesz eleget, az a kreativitásától is függ. A fogyasztóknak szóló tájékoztatást bele lehet szőni a videós tartalomba, meg lehet jeleníteni vizuális elemekkel, de a legelterjedtebbnek világszerte a hashtaggel ellátott jelzések (#reklám, #támogatotttartalom, #fizetetthirdetés) számítanak. A lényeg, hogy egyértelműen derüljön ki, ha a tartalom mögött üzleti kapcsolat áll. Egy #köszönöm, vagy önmagában a hirdető honlapjának linkje tehát nem elegendő – mondta dr. Zenisek Andrea, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője. Hozzátette: a túlzott kreativitás is visszaüthet, hiszen mondjuk kéttucatnyi hashtaggel ellátott kifejezés közé elrejteni az előírt tájékoztatást nem túl szerencsés. A törvény e tekintetben is világosan fogalmaz: a fogyasztó számára észlelhető módon kell közölni, ha egy tartalom mögött hirdető áll.

A jogszabály meghatároz bizonyos piaci magatartásformákat, amelyek tiltottak. Ez az úgynevezett feketelistás tényállás. Ha a hatóság ezek közül észleli valamelyiket, mindegy, hogy a reklámnak van-e hatása a fogyasztókra vagy sem, eljárást indíthat. Ilyen tiltott magatartás a szerkesztői tartalomnak álcázott reklám közzététele is – magyarázza dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csapatának vezetője. Mint mondta, nem magyar specialitásról van szó, Európában és az Egyesült Államokban ugyanúgy tilos ez a magatartás és a fogyasztóvédelmi és versenyhatóságok szigorúan fel is lépnek ellene. Ez Miks Anna szerint rendjén is van, hiszen egyes felmérések szerint a 10-15 éves korosztály 92 százaléka, a 15 év felettieknek pedig a 83 százaléka követ legalább egy influencert. A véleményvezérek tevékenysége tehát igen elterjedt, felelősségük óriási, ezért jó dolog, hogy a burkolt reklámok ügye napirenden van.

A magyar versenyhatóság egyébként még 2016 végén indított eljárásokat a legnépszerűbb hazai véleményvezérek tevékenységével kapcsolatban, miután érzékelte, hogy az influencerek – valószínűleg tájékozatlanságból, felkészületlenségből ugyan, de – gyakorta megtévesztik a fogyasztókat. Az eddigi eljárások végül az érintettek kötelezettségvállalásával, bírság kiszabása nélkül zárultak.

A hirdetők vállalták például, hogy a jövőbeni szerződéskötéseik során következetesen és hangsúlyosan felhívják az üzleti partnereik figyelmét a fogyasztóvédelmi jogszabályok és iránymutatások fokozott betartására, valamennyi jövőbeni marketing tárgyú szerződésükben rögzítik a fizetett tartalmak megfelelő megjelenítésének kötelezettségét, az influencer-reklámozás szabályaival kapcsolatban edukációs célú előadásokat tartanak és posztokat tesznek közzé, illetve a reklámozás során az előírásoknak megfelelően jelzik, ha fizetett hirdetések jelennek meg. A tájékoztató kampányba maguk a véleményvezérek is bekapcsolódtak, jelentős mértékben javítva ezzel annak hatékonyságát. A versenyhivatal nemrégiben utóvizsgálatokkal ellenőrizte is a vállalásokat és ha valamelyik érintett nem teljesítette azokat, akkor bírságot rótt ki. A téma így került újra napirendre.

Az edukáció sokszor jobban segít egy-egy piaci probléma megoldásában, mint a bírság. Ám mivel az influencerek által közzétett szerkesztői tartalomnak álcázott reklámok ügye és az ilyen gyakorlatokkal kapcsolatos elvárások széles körben ismertté váltak, a türelmi időnek vége. Ha ismét jogsértést tapasztalunk, az eljárásunk nagy valószínűséggel bírság kiszabásával zárul majd – figyelmeztetett Zenisek Andrea. A GVH Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője szerint a szerkesztői tartalomnak álcázott reklámok esetén az influencer nem menthető fel a szabályok nem ismerete alól, ám fontos kiemelni a hirdetők és az ügynökségek felelősségét a jogszerű reklámozásban. Alapvetően az ő érdekük lenne, hogy elmagyarázzák a véleményvezéreknek, mit tehetnek és mit nem.

A burkolt reklámokkal kapcsolatos jogsértés 3 év alatt évül el. Ha egy influencer most kap észbe és utólag a jogszabályoknak megfelelően módosítja az általa korábban közzétett tartalmakat, azzal a jogsértést nem tudja meg nem történtté tenni, de a GVH által indított későbbi eljárásban ez az utólagos korrekció lehet enyhítő körülmény – véli Miks Anna. A Deloitte Legal ügyvédje szerint a jogsértések elkerülése érdekében rendkívül fontos, hogy az ügynökségek fogyasztóvédelmi megfelelési programot alkalmazzanak, esetleg egy-egy kampány előtt kikérjék a versenyhatóság szempontjait ismerő jogász tanácsát.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom