Marketing
Figyelő Top 200 gála – a fellendülést kell előkészíteni
Magyarország nem adhatja fel hosszú távú céljait, a válság idején is a fellendülést kell előkészíteni – mondta a pénzügyminiszter csütörtökön Budapesten, a Figyelő Top 200 gálaesten.
Varga Mihály jelentős eredménynek nevezte, hogy több EU-tagállamtól eltérően Magyarország elkerülte a járvány legsúlyosabb következményeit, gazdasága nem omlott össze, és
Jelentős növekedési korszak ért ugyan véget idén, de az elmúlt évtized erőfeszítései nem voltak hiábavalók, hiszen csökkentek a magyar gazdaságot fenyegető kockázatok – mondta.
Megszorítások helyett a támogatások bővítése, a hozzáférés egyszerűsítése, az üzleti környezet javítása jellemzi a mostani válságkezelést, és rövid időre a szigorú költségvetési politika is enyhülhet.
hiszen hasonló kihívásokkal nemzedékek óta nem szembesült a világ, de ez a korszak is véget fog érni hamarosan – hangsúlyozta a tárcavezető.
 |
| Díjak a Figyelő Top 200 gálaesten a Bálna Budapest rendezvénytérben 2020. november 5-én. Az esten a Figyelő hetilap szerkesztősége Magyarország kétszáz legnagyobb cégének a rangsorát mutatta be. MTI/Szigetváry Zsolt |
A rendezvényen elsőként vállalati különdíjakat osztottak ki.
- A Provident társadalmi hasznosság díjat a Cseriti,
- a Spar fenntarthatósági díjat a Nestlé Hungária,
- az Opten stabilitási díjat a Magyar Telekom kapta,
- míg a NÚSZ-KTE Közlekedési innovációs díjat Somogyi Rita, a Hungarocontrol fejlesztőmérnöke nyerte el.
- Az Év pénzügyi vállalkozása a Budapest Bank lett.
- Az év innovatív vállalata a Richter Gedeon,
- az év vállalata pedig a Cloud Network Technology.
A rendezvényen a Figyelőt kiadó Mediaworks elnök-vezérigazgatója beszélt a hetilap Top 200 évkönyvéről is, amely a tavalyi forgalmi adatok alapján összeállított céges rangsort tartalmazza. A kiadvány 22. alkalommal jelenik meg. Szabó László úgy fogalmazott, hogy visszatekintve 2019 volt az “utolsó normál év”, ezért ma még nem tudni, hogy jövőre mely vállalatok közül kerülhetnek ki a győztesek.
A válság azoknak válhat előnyére, akik gyorsan alkalmazkodnak az új helyzethez, élnek a digitális tér lehetőségeivel, fejlesztenek, és eljutnak a nemzetközi piacokra – tette hozzá.
 |
| Balról jobbra: Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, a Spar fenntarthatósági díj nyertese, Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. ügyvezető igazgatója, Az Év Innovatív Vállalata Díj nyertese, Szabó Melinda, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese az Opten stabilitási díj nyertese, Somogyi Rita, a Hungarocontrol Magyar Légiforgalmi Szolgálat fejlesztőmérnöke, a MÚSZ-KTE Közlekedési innovációs díj nyertese, Puskás András, a Budapest Bank Kockázatvállalásáért és Működtetésért felelős vezérigazgató-helyettese Az Év Pénzügyi Vállalkozása Díj nyertese, Tálos Péter, a Cloud Network Technology Kft. ügyvezető igazgatója, Az Év Vállalata Díj nyertese és Sáhy Gábor, a Cseriti Hungary Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, a Provident társadalmi hasznosság díj nyertese. MTI/Szigetváry Zsolt |
Marketing
Átalakul az internetes szolgáltatási piac
Megváltozott az online szolgáltatások piaca, a vevők óvatosabban döntenek, egyre többen csak az utolsó pillanatban vásárolnak, és átalakult a keresett szolgáltatások köre – derül ki a főként internetes élmény-szolgáltatásokat kínáló Bónusz Brigád és az az e-kereskedelem kutatására szakosodott GKID közös felmérésből.
Az elemzés szerint a válaszadók háromnegyede változtatott korábbi online vásárlási szokásain, és negyedrészük csak last minute költi el a pénzét egy szolgáltatásra, például utazásra.
A közlemény idézi Banga Györgyit, a Bónusz Brigád operatív igazgatóját, aki elmondta, a rugalmasság lett az egyik legfontosabb vásárlási döntést befolyásoló szempont, ami azt is mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság a fogyasztók körében. Hozzátette: a rugalmas, visszaváltható ajánlatok sokkal keresettebbek oldalaikon, még akkor is, ha esetleg valamivel magasabb árkategóriájú egy visszaváltható ajánlat. Elmondta azt is, hogy a vásárlási szokások főként a megváltozott élethelyzet miatt alakultak át.
A kutatásban résztvevő felhasználók 86 százaléka vásárolt terméket hazai webáruházból az elmúlt egy évben, 58 százalékuk rendelt készételt, közel 50 százalékuk vásárolt valamilyen programra szóló jegyet, 42 százalékuk foglalt szállást Magyarországon és 17 százalékuk foglalt külföldön.
A szállásfoglalások esetében a visszaesés szembetűnő, hiszen korábban hazai szálláshelyet 70 százalékuk, külföldi utazást 37 százalékuk vásárolt online. A vevők a legtöbbet külföldi online szállásfoglalásra költöttek, átlagosan több mint 137 ezer forintot, míg a külföldön foglalók negyede több mint 200 ezer forintot. Készétel rendelésre a válaszadók átlagosan közel 40 ezer forintot költöttek – a jellemző költés egy év alatt 10 és 50 ezer forint közé esett. Belépőjegyre, koncertjegyre, mozijegyre vagy színházjegyre átlagosan 42 ezer forintot költöttek a válaszadók az elmúlt egy évben, de minden harmadik vevő kevesebbet, mint korábban.
A vásárlók döntő többsége, 68 százaléka szolgáltatást vásárolt az oldalon a kimutatás szerint: tízből négyen valamilyen élményre szóló kupont vagy kedvezményes ajánlatot. Hazai szálláshelyre vonatkozó ajánlatot a válaszadók 34 százaléka vásárolt, szépségápolásra, egészségmegőrzésre vonatkozó ajánlatot 32 százalékuk választott.
A Bónusz Brigád oldalán a válaszadók közel harmada a folyamatosan vásárol, ami a társaság szerint azt mutatja, hogy kiemelkedően magas a visszatérő, hűséges vásárlók aránya. Az oldal jelenlegi látogatói közül 23 százalék még nem vásárolt a Bónusz Brigádon: minden 5. válaszadó ezt a jövőben tervezi. A válaszadók 2022-ben is több szolgáltatás vásárlását tervezik, a hazai szálláshelyekre szóló online ajánlatokat a válaszadók 50 százaléka, étterembe, élményre, kulturális, szórakoztató eseményekre szóló kupont a válaszadók 48 százaléka biztosan fogja keresni – közölték a felmérés alapján.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit
A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. (X)
Kihirdették az MVM Edison startup verseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták.
Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett.
Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startup közösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startup verseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, illetve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait, és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését.
Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startup verseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startup világ meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt
– mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke.
Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben.
Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű, magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából.
Marketing
A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt
Töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.
A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), az NRC és a CXPA Hungary egy évvel ezelőtt CX&Research néven kezdett együttműködésbe. A CXPA Hungary és az NRC 2022-ben újra felmérte a magyarországi vállalatok ügyfélélmény-érettségét. Az NRC kutatásából kiderült, hogy töretlenül növekszik a kimagasló ügyfélélmény iránti vágy: a cégvezetők és a vásárlók számára is megkerülhetetlen fogalommá nőtte ki magát.
A verseny már átnyúlik az iparágakon, vagyis ha valahol jót tapasztalnak az emberek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik. Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára.
Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, akik tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét, és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket
– állapította meg az ügyfélélményérettség-kutatás. A felmérés eredményét a CX&RESEARCH 2022 webináriumon osztották meg a publikummal a CXPA Hungary alapító vezetői.
“Magyarországon 2021-hez képest kis mértékben ugyan, de növekedett az ügyfélélményt tudatosan menedzselő cégek aránya” – kezdte Tengerdi Laura, a CXPA Hungary társalapító-vezetője a CX&RESEARCH 2022 webinárium nyitó előadását. A felmérés során a 250-nél több munkavállalót alkalmazó cégekre fókuszáltak, de idén megvizsgálták azt is, hogy miben térnek el a kisebb vállalatok a nagyobbaktól. A CX(ügyfélélmény)-érettség alapján öt szintet különböztettek meg: kezdők, fejlődők, elkötelezettek, haladók és profik.
Magyarország tavaly és idén is a második, azaz a “fejlődő” szinten végzett CX-érettségben. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató hazai cégek tekintetében a CX-érettség 41,9-ről 43,2-re nőtt. Már itthon is akadnak olyan cégek, amelyek “haladó” szinten vannak, sőt növekedett is az arányuk 2021-hez képest 12%-ról 16%-ra
– folytatta Hanyecz Andrea, a CXPA Hungary társalapító és partnerségért felelős vezetője. Az NRC kutatásából kiderült, hogy egyre többen használnak valamilyen keretrendszert az ügyfélélmény menedzselésére, ami fontos a tudatos építkezéshez és a fenntartható növekedéshez.
A kutatás főbb megállapításai (250+ vállalatokat vizsgálva a teljes mértékben igaz válaszok alapján a 6 fő ügyfélélmény-kompetencia mentén):
● Ügyfélélmény-stratégia: míg a vállalatok fele említette, hogy a víziója része az ügyfél
életének jobbá tétele, addig csupán a válaszadók negyede cselekszik a
márkaígéretek mentén.
● Ügyfélút: minden harmadik válaszadó említette, hogy a vállalatuknál vannak
kiemelt CX-projektek, de csak a megkérdezettek 20%-a használja
ehhez az ügyfélút-térképezés módszertanát.
● Ügyfélhang: csupán minden ötödik cég állította, hogy jól ismeri az ügyfeleit és
igényeit.
● Vezetés: az ügyfélhatást is csak minden harmadik cég vizsgálja a prioritások
meghatározásánál.
● Mérések: jó hír, hogy a válaszadók több mint fele építette be az
ügyfélelégedettségi mutatókat a vállalati mérési rendszerbe. Rossz hír viszont, hogy
mindössze 2% kapcsolja össze ezeket a mutatókat az üzleti KPI-okkal.
● Ügyfélközpontú kultúra: Míg az ügyfélközpontúság a megkérdezettek 26%-ánál része
a vállalati értékeknek, addig ügyfélélmény-oktatást csak a megkérdezettek 13%-a
nyújt a munkavállalóknak, és csupán 7%-uknál jelennek meg az ügyfélélmény-
mutatók a teljesítményértékelésben.
A kutatás további részletei IDE KATTINTVA olvashatók.