Marketing
Fél millió embernek hívták fel a figyelmét a zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságára
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Európai Friss Kalandok kampány első évében mintegy félmillió embernek hívta fel a figyelmét a zöldség és gyümölcsfogyasztás fontosságára – olvasható a lapunknak elküldött közleményben.
A hazánkban első ízben megvalósuló programmal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Interfel francia zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet a zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságára kívánta felhívni a családok és a gyermekek figyelmét – áll közleményben.
Az Európai Friss Kalandok nevű programsorozat első évében országszerte 15 települést érintett Frutti és Veggi, a kampány két központi figurája, akik több mint 14 ezer kilométert utazva hozták közelebb a gyümölcsök és zöldségek szeretetét a 6-14 éves korú gyermekekhez és családjaikhoz. Emellett a program keretében megvalósuló Európai Friss Kalandok roadshow, áruházi megjelenések (Tesco, Auchan, Coop, CBA) és a Gyerek Szigeten megrendezett Friss Zöldségek és Gyümölcsök Ünnepe keretében a magyar lakosság több mint 5 százaléka, mintegy félmillió ember nyerhetett bepillantást Vegapolisba, a zöldségek és gyümölcsök mesés világába és tapasztalhatta meg az egészséges étkezés örömét. A kampányban hazai termelők felajánlása révén közel 2400 kilogramm gyümölcsöt és 800 kilogramm zöldséget kóstoltattak a gyermekek között.
A kampány aktualitása vitathatatlan, hiszen, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai igazolják, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása lényeges szerepet játszik a gyermekek fejlődésében, a betegségek megelőzésében, az egészségügyi állapot javításában és fenntartásában, azonban a nemzetközi trendekkel párhuzamban Magyarországon is folyamatosan csökken ezen termékek fogyasztása a lakosság körében.
A KSH 2016-os kutatása szerint a magyarok fejenként csak napi 262 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, amellyel az Európai Unióban az utolsók között vannak, a rossz étkezési szokások pedig komoly egészségügyi problémákhoz vezethetnek. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) 2014-es kutatásában a 4-10 éves korú gyermekek étkezési szokásaival kapcsolatban kimutatta, hogy a túlsúly és az elhízás mértéke évről évre egyre magasabb. A TÉT Platform 11-18 évesek körében vizsgálta a túlsúly, elhízás mértékét – 24 százalékuk, azaz minden 4. gyerek túlsúlyos vagy elhízott ebben a korosztályban.
„A tudatos nevelést nem lehet elég korán elkezdeni, azt a lehető legszélesebb körben és fórumon alkalmazni is kell. A kampány egyfajta marketing jellegű tevékenység is. Meggyőződésem, hogy a marketingnek – ha azt megnyerően, jól megalapozva szervezzük és végezzük – átütő ereje van. Hiszem, hogy a kampány üzenete célba ért és bízom a kampány folytatásában” – véli Benedek Orsolya, a kampányban résztvevő Benedek Farm képviselője.
„A kampánnyal nemcsak népegészségügyi célokat kívánunk támogatni, hanem hazánk agrárgazdasági törekvéseit is. Ugyanis, ha a jelenlegi napi fogyasztást 262 grammról 460 grammra sikerülne emelni, az önmagában 730 ezer tonna termelésbővülésre és több mint 100 milliárd forint új érték előállításra adna lehetőséget a magyar gazdák számára” – foglalta össze a program első éves tapasztalatait Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Antal Emese, dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője is elmondta, hogy már kiskorban nagyon fontos, hogy megszerettessük a gyermekekkel a zöldségeket és gyümölcsöket, az egészséges táplálkozást. „A gyümölcsök és zöldségek alapvető táplálékaink, amelyek vitaminokat, ásványi anyagokat, élelmi rostokat tartalmaznak, amelyeknek kiemelkedő egészségmegőrző, betegség megelőző szerepe van. Ezért fontos, hogy a gyermekek minél előbb ismerkedjenek meg a zöldségekkel és gyümölcsökkel. Vonjuk be őket az ételkészítésbe, díszítsünk, szobrászkodjunk együtt velük, vigyük el őket magunkkal a piacra.”
Bár a kampány 2018-as programsorozata lezárult, Fruttitól és Veggitől nem kell még elköszönni idénre a kisgyermekeknek, ugyanis november elején indul egy nyolc részes miniprogramsorozat a Minimax és Disney Channel mesecsatornákon, amelynek keretében a családok legkisebb tagjai betekintést nyerhetnek a zöldség és gyümölcs testvérpár kalandjaiba és tanúi lehetnek annak, hogy a két mesés hős miképpen állítja meg Káosz, Vegapolis gonoszának csínytevéseit.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.